2021. január 22., péntek

Megan Rix: Echo, gyere haza!


Egy elveszett kiskutya hihetetlen kalandja

Nem tudom, ti hogy vagytok a kutyás történetekkel, nekem jöhet bármennyi. A legelső kutyás könyvem a Feketefülű fehér Bim volt, ami nagyon tetszett, arra emlékszem, hogy szomorú volt, de valamiért nagyon szerettem. Talán mert az első könyveim egyike volt. 

Kutyás történetekből sosem elég és az is biztos, hogy sírdogálás nélkül nem nagyon lehet megúszni az ilyen állatos könyvek olvasását. Mint a könyv alcíme elárulja ebben a történetben egy elveszett kiskutyáról, Echóról olvashatunk. 

Echót kóbor kutyaként ismerjük meg, aki jó kapcsolatot ápol a városban élő hajléktalan emberekkel, hol ehhez, hol ahhoz csapódik, és cukiságának köszönhetően néhány boltos mindig friss vízzel és élelemmel várja az üzlete előtt. 

Echo jó étvággyal elfogyasztja ezeket a számára kitett ételeket, és már megy is tovább dolgára. Egészen addig, amíg az állatbefogó be nem vitte egy menhelyre, ahol meleg szállás és biztos étel, ital, gondoskodás várta.

Közben megismerjük a 11 éves Jake-et is, aki éppen új iskolába kerül. Ez alapból nem könnyű dolog, de ha még súlyos halláskárosult is valaki, akkor az meglehetősen megnehezíti a helyzetét. Jake-nek minden vágya egy saját kutya, méghozzá egy hangjelző kutya, akit arra képeztek ki, hogy neki segítsen bizonyos helyzetekben, ő lenne a gazdája füle .

És mit hoz a sors? Echo megfelelő jelölt, hogy hangjelző kutya legyen belőle. Amikor pedig Jake édesanyjával a menhelyre látogat, a fiú és a kiskutya között első látásra szerelem alakul ki, amikor pedig Echo sikeresen átmegy a segítő kutya vizsgán, Jake családjához költözik, mindenki nagyon boldog, legfőképpen Jake és Echo.

Mindig van egy fordulat is a kutyás könyvekben, nos ez itt sincs másképp, Echo eltűnik, és messzire kerül Jake-től. De mivel kóbor kutyaként is megállta a helyét, ezért elindul hazafelé.

Először azt gondoltam, hogy erdőn-mezőn vándorol majd, mint Lassie, és hosszú és viszontagságos lesz a hazatérése, de a történet teljesen igénybe vette a mai lehetőségeket, az internet, a közösségi média segítségét.

Nagyon aranyos és cuki volt, ahogyan elindult hazafelé és szívet melengető élményekben lehetett részünk, mert Echo nem csak a kisgazdája jelenlétében egy nagyszerű kutyus, hanem minden helyzetben tele volt szeretettel és bátorsággal, és nagy tetteket vitt véghez, míg sikerült Jake-hez visszatalálnia.

Mert az ilyen könyveknél nem kérdés, hogy a happy end is meglesz a végén, olvassátok bátran.


Nagyon bájos, szeretni való könyv. Az állatok szeretete átsüt minden soron, az állatok  hűsége és ragaszkodása az ember, a gazdája iránt, pedig mindig megható. Fantasztikus az a kötelék, ami Jake és Echo között kialakul és nagyon figyelemre méltó változáson megy át Jake is. Önbizalma lesz, barátokat szerez, és egyre inkább boldogul azzal, hogy nem hall, mert ott van neki Echo, aki hall helyette is. 

A fotómodellem Maja, aki a mi egyik kutyusunk. Ha kíváncsiak vagytok további képekre is, akkor nézzétek meg a kutyáink instagram oldalát is, ha pedig van kedvetek, kövessétek őket! :)

https://www.instagram.com/kutyafalva/

Bea

"Az a lényeg, hogy teljesen mindegy, kinek milyen kutyája van. 
Az sem számít, hogy okos-e, vagy bátor, mert akik szeretik a kutyákat, 
azok számára mindegyikük igazi sztár."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése