2017. március 31., péntek

Vesalius titka és Az elveszett világ

Jordi Llobregat: Vesalius titka

A molyon több figyeltünk között is nagy sikert aratott ez a könyv, így amint megláttam, hogy megvan a könyvtárunkban, gyorsan elő is jegyeztem.

Nem csalódtam, egy jóféle régimódi, anatómiai ínyencségekkel felturbózott, szépen kidolgozott krimivel volt dolgom.

A történet elején még Angliában vagyunk de az egyik főszereplő, Daniel Amatnak címzett levél által egy fejezettel később már a 19. század végi Barcelonában találjuk magunkat.

2017. március 30., csütörtök

Benedek Szabolcs: Beatles vágatlanul

Ez a könyv most nagyon jó emlékeket idézett fel bennem. Volt ugye az az időszakom, amikor elkezdtük felfedezni a Beatles zenéjét. Pár nap alatt végighallgattuk az összes albumukat, aztán szintén pár nap múlva már kivülről fújtuk az össszes számot. 

Youtube videókat néztünk, ott voltak ezek a pimasz, ámde mégis roppantul szimpatikus fiatalemberek, akik a zenéjükkel egy jobb és őrültebb hellyé tették a világot.

Megnéztük az Egy nehéz nap éjszakáját, aztán napokig valami furcsa eksztázisban lebegtünk, van másik filmjük kérdeztük, hát akkor az is nézzük meg gyorsan. Megnéztük, az is fantasztikus volt. Éreztük, hogy egy életre elköteleződtünk a Beatles mellett.

2017. március 29., szerda

Stephen King: Agykontroll

Mr. Mercedes 3.

Az első dolog, ami az eszembe jut a Mr. Mercedes trilógiáról, az az, hogy ez egy "semmi extra, de mégis olyan jó" típusú sorozat.

Ez pedig ugye csakis Mr. Kingnek köszönhető, akinek fantasztikus stílusa van.

Na, hát egy kicsit elfogult vagyok vele kapcsolatban, elismerem.

Az első része tök izgalmas volt, s a szívbaj jött rám, amikor az elvetemült gyilkos Odellt, az egyik főszereplő ír szetterét vette célpontba, sohasem bocsátottam volna meg Stephen Kingnek, ha végzett volna Odellel! :)

2017. március 28., kedd

Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok

A könyvre a molyos figyeltjeink öt csillagos értékelései által figyeltem fel. Aztán elolvastam a fülszöveget, megláttam, hogy a történet a hetvenes évek elején játszódik (ami, ugye még majdnem a hatvanas évek), a még több öt csillagos értékelést, és mivel voltak már jó tapasztalataim aranypöttyös könyvekkel, ezért úgy döntöttem, vágjunk bele.

A történet elején megismerünk két tizenéves fiatal lányt, akik mindketten kilógnak egy kicsit a sorból. Katie Mularkey, aki szerető családban nőtt fel, kilóg a kortársai közül és nagy könyvmoly, a szöges ellentéte Tully Hartnak, aki szintén kilóg a többiek közül, de teljesen más okokból, mint Katie.

2017. március 27., hétfő

Carrie Fisher: A hercegnő naplója

Ha az ember lánya egy Star Wars rajongó apával és két, szintén Star Wars rajongó öccsel van körülvéve, akkor előbb utóbb ő maga is Star Wars rajongóvá válik. Hát, velem is pontosan ez történt.
Bevallom, az elején még voltak hiányosságaim az univerzummal kapcsolatban, nem értettem, hogy az a negyedik, ötödik és hatodik rész hogy készülhetett el sok-sok évvel korábban, mint az első, második és harmadik, de szerencsére mindig volt valaki, aki válaszolt az idegesítő kérdéseimre, így most már azt hiszem, hogy egy Star Wars fanatikussal is eredményes eszmecseréket tudnék lefolytatni (hisz mindennap ezt teszem ;)).

2017. március 24., péntek

Kertész Erzsi: Panthera

A hógömb fogságában

Nagyon szerettem gyerekkoromban azokat a történeteket olvasni, amiben valaki nagyon pici, vagy éppen nagyon nagy. Nagy kedvencem volt Erich Kästner Emberkéje, aki mindössze 5 cm volt és egy gyufásdobozban lakott, de éppen ennyire szerettem Móricz Zsigmond Iciri-piciri meséjét, Nils Holgersont és Babszem Jankót. De szerettem Roald Dahl barátságos óriását is és a népmesék óriásait is mindig nagyon szívesen képzeltem el. Többször láttam már a Drágám, a kölykök összementek című filmet is, azt gondolom, hogy ebből már látszik, hogy valamiért különös rajongás fűz a szélsőséges méretű hősökhöz.


2017. március 23., csütörtök

Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában

Mindennapi történelem

Egy véletlen találkozás volt ez a könyv, de feldobta pár napomat. A Kádár-korszak  1956-ban kezdődött, és 1989-ben ért véget. Közben valamikor én is megszülettem és fiatal felnőtt lett belőlem. Azt gondolhatnánk, hogy akkor biztos jó sokat tudok mesélni erről a korszakról én is. Közben én meg úgy érzem, nem. 

Ebben nőttem fel, akkor ezek a dolgok nekem nem voltak furcsák. Nem volt furcsa az, hogy a nagymamám "titokban" hordott magával a templomba, mert a családban volt egy párttag

2017. március 22., szerda

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök

Tőlem időben kissé már távol állnak a középiskolai évek, valamiért mégis szeretem az ifjúsági irodalmat, sokkal jobban, mint Zsófi, aki pedig korban közelebb van még jóval ehhez a korosztályhoz, mint én. És még azt sem mondhatom, hogy ilyenkor szülői szemmel olvasom, és anyai nézőpontból értékelem a könyvet.

Nem, ilyesmiről szó sincs. A fiatal hősnővel, a fiatal főszereplővel tudok azonosulni, és ugyanúgy elégedetlenkedek, miközben a szülők akadékoskodnak bizonyos dolgokban, ugyanúgy fiatalnak és középiskolásnak érzem magam én is. Azaz helyesbítek, egy nekem tetsző, jó könyv esetében ezt érzem.


2017. március 21., kedd

Vidal Sassoon: Vidal

Az önéletrajz

Már sokszor leírtam, hogy nagyon szeretem az életrajzokat és önéletrajzokat, ezért mindig örülök, ha sikerül egy általam érdekesnek vélt emberről szóló könyvre akadnom. Vidal Sassoon könyvét is azonnal kiszúrtam magamnak és nagyon megörültem, mert tudtam: mindamellett, hogy Vidal Sassoonról, a híres sztárfodrászról szól, az általam olyannyira kedvelt 60-as években "játszódik" a történet. 

"Megmosom a hajam és már indulok is!" - mondta a tusolóba induló fiatal lány, majd azt láthattuk, hogy haja könnyen fésülhető, aztán már száraz, ő pedig beletúr a hajába és a hajszálak gyönyörűszépen hullanak vissza az eredeti állásukba.  

2017. március 20., hétfő

Fotózzunk!

Heidi Adnum: A termékfotózás iskolája

Kézműveseknek, bloggereknek, webáruház-tulajdonosoknak

Amikor a könyvtárban megláttam ezt a könyvet, nagyon megörültem. Mi is készítünk instagramra képeket a könyvekről, és bár régebben sokat fotóztam, azok a fotók nem konkrét tárgyak voltak, hanem emberek, gyerekek, családi pillanatképek, tájak, épületek, így gondoltam minden hasznos tanács jól jöhet a tárgyfotózás terén.

Jól is jött, találtam a könyvben igazán hasznos tanácsokat, jó ötleteket arra vonatkozóan, hogyan legyenek jobbak a tárgyfotóink, miket készíthetünk el otthon is házilag, ami megkönnyítheti, vagy segítheti fotóink elkészültét. 

2017. március 17., péntek

Mona Awad: Antilányregény

Felnőtté válás és kilodráma 13 felvonásban

TitkOLVASásra választottuk ki ezt a könyvet, hamarosan Zsófi is elolvassa, annyiban eltérünk most a megszokott formától, hogy nem egyszerre kerül fel az értékelésünk. Zsófi nem fogja elolvasni az enyémet, és olvasás közben egy szót sem szóltam, meséltem neki a könyvről, tehát nem is tudja mit gondolok róla. 

Engem ez a könyv nagyon megtévesztett. Nem tudom, miért gondoltam, hogy a rózsaszín, cukormázas fánkos borító egy könnyed, vidám csajos regényt takar? Még a könyv alcíme sem adott okot a gyanakodásra, kőkeményen azt hittem, hogy ez egy kicsit nyálas, pasis, romantikus, körömlakkos, csajos-csacsogós könyv lesz. Végül is az Antilányregény bármit takarhat. :)

2017. március 16., csütörtök

Gyerekeknek

Palya Bea: Nappali dalok

Ezt a könyvet nézve a bejegyzés címe nem igazán állja meg a helyét, inkább "Családoknak" lenne a megfelelő cím. Palya Bea játékossága és zenei tehetsége ebben a kis könyvecskében is maximálisan tettenérhető. 

Megverseli és megzenésíti a mindennapok hangjait, a húsklopfolást, a porszívózást, a fogmosást, az esőt, a mosást, a reggeli kávéfőzést, Lili lábát, apa vezetését, a kopogós csizmát, a színes ételeket. 

2017. március 15., szerda

Öltözz könyvhöz: Kastélyok és rózsák


Imádok olvasni, és a szép ruhákat, szetteket is nagyon szeretem, bár mindent összevetve, olvasni azért jobban szeretek. :)

A divattal való kapcsolatom egyébként, úgy körülbelül a könyvek iránti rajongásommal egy időben (sőt egy kicsit hamarabb is) kezdődött.
Ötéves voltam, amikor a nagymamámmal éppen készülődtünk valahová, ő pedig még egy pulcsit rám szeretett volna adni, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy odakint még nem volt pulcsimentes idő. Mire én erre kijelentettem, hogy ha azt a pulcsit fel kell vennem, akkor én inkább nem is megyek sehová. Mint később kiderült azért nem akartam felvenni, mert a színe nem illett a ruhámhoz.

Ötéves korom óta jó pár év eltelt, a divat iránti elkötelezettségem azóta meglehetősen csökkent (ám a makacs önfejűségem az továbbra is megmaradt- tenné hozzá most Anya), néha van kedvem a gondosan összeválogatott szettekhez, néha pedig a farmer-póló összeállítást is soknak érzem, rosszabb napjaimon pedig a pizsamámat is nagy szívfájdalommal veszem át reggel, de így is van ez jól szerintem.

Az új Öltözz könyvhöz rovatunkban ötvözni szeretnénk a könyveket és a ruhákat. Ma Kate Morton A tóparti ház című könyvéé volt a főszerep ( a bejegyzést róla IDE kattintva olvashatjátok), amit még csak Anya olvasott, de most már minél hamarabb el szeretném én is olvasni.

Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Először a könyv alapján készült filmmel találkoztam, és örömmel láttam, hogy Octavia Spencer is játszik benne, aki a Help - A segítség című film által lett hatalmas nagy kedvencem. Azonnal tudtam, hogy ezt a filmet biztos, hogy meg fogom nézni.

Amikor pedig megláttam, hogy magyarul is meg fog jelenni a könyv, majd kiugrottam a bőrömből.

A számolás joga alapjában véve egy dokumentumregény. Egy dokumentumregény, ami egészen a második világháború kezdetétől a hidegháborúig és még azon is túl, kíséri végig az NACA (Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület), majd későbbi utódja a NASA történetében, fejlődésében nagy szerepet játszó nők krónikáját. 

2017. március 14., kedd

Tracey Todhunter: Horgolás

Tanuld meg! Szeresd meg!

Technikák, minták és modellek egy életre szóló szenvedélyhez, kezdőknek és haladóknak.

Nagyon sok horgolós könyvet láttam már, imádom őket forgatni, nézegetni, és minden egyes alkalommal el is határozom, hogy most már tényleg megtanulok rendesen horgolni. Azt nem állítom, hogy semmit nem tudtam a horgolásról eddig, de inkább a kötősök táborát erősítettem, kötéssel már kerültek ki elfogadhatónak mondott darabok a kezem közül, sőt Zsófival hatalmas, színes, meleg takarókat kötöttünk a maradék fonalaink felhasználásával.

2017. március 13., hétfő

Kathleen Tessaro: Ritka kincsek

Szeretem a régiségeket, legyen az egy régi könyv, egy régi tárgy, egy régi levél, de még egy régi történet is el tud bűvölni. Nem kell itt sok száz éves régiségekre gondolni, engem már az 5-6 évtizeddel régebbi dolgok is boldoggá tesznek.

Nem ilyen régiségekkel, hanem sokkal régebbiekkel találkozhatunk ebben a történetben, amely Maeve Fanning életének egy epizódjába enged bepillantást, 1932-ben Bostonban. 

Maeve a 20-as évei közepén járó fiatal lány, aki kicsit többet, kicsit mást szeretett volna az életében elérni, mint amire származása és anyagi helyzete alapján számíthatott, ezért New Yorkba ment szerencsét próbálni. 

2017. március 10., péntek

Epizódról epizódra #2

Ez a rovat is jó sokáig pihent mostanában, de most újból összegyűlt pár sorozat, amiről részletesebben is tudok írni. Régebben amúgy, még ennél is nagyobb sorozat fanok voltunk, aztán valahogy ez kicsit visszaesett, de most már szeretném ezt megint újraéleszteni.
Szerintem egyébként most éljük a minőségibbnél minőségibb feliratok fénykorát, a sorozatos várólistám pedig ennek köszönhetően éppen olyan hosszú, mint a könyves, tehát lassan kezd végtelen lenni... :)
Este, munka után, amikor hazaérek, már nem szívesen kezdek bele egy filmbe, mert legtöbbször úgyis elalszom ilyenkor, egy sorozatrész azonban még pont belefér. Jobban belegondolva még sok pro/kontra érvet tudnék felsorakoztatni, mind a filmek mind a sorozatok mellé, de még jobban belegondolva ezt a két műfajt tök felesleges összehasonlítani, úgyhogy nézzük is az elmúlt hónapokban nézett sorozatainkat:

2017. március 9., csütörtök

Anna Woltz: Tess és én

Életem legfurcsább hete

Anna Woltz neve nem volt ismeretlen számomra, ezért amikor a könyvtárban megláttam ezt a könyvet, nem volt kérdés, hogy hazahozom.  

Tetszettek az eddig olvasott könyvei, a Black Box és a Száz óra sötétség. Míg azok a történetek kamaszokról szóltak, itt némileg fiatalabbak voltak a szereplők, pontosabban Tess 11 éves, Samuel pedig 10 éves.

Samuel a családjával nyaral a szigeten, amikor a két évvel idősebb bátyját, Jorrét baleset éri, egy gödörbe esik és eltörik a lába. Anyukája migrénnel küzd a házban, ezért édesapjának el kell vinnie a komppal a szárazföldre, mert csak ott van kórház. 

2017. március 8., szerda

Tonke Dragt: Levél a királynak

Nagyon nagy meglepetést okozott nekem ez a könyv. Több okból is, a legutóbbival az imént szembesültem éppen, amikor elkezdtem írni az értékelést. Gondoltam, kicsit utánanézek a szerzőnek. És ezután leesett az állam, a Tonke Dragt név ugyanis egy Antonia "Tonke" Johanna Willemina Dragt nevezetű hölgyet takar!!!! 

Eszembe sem jutott a könyv olvasása közben, hogy ezt a könyvet nem egy férfi írta. Mégiscsak egy lovagregény, de nagyon helytelenül vontam le a következtetést csupán ennyiből. Tonke Dragt 1930-ban született a mai Indonézia területén, majd a második világháború után költözött családjával Hollandiába. 

2017. március 7., kedd

Eleonora Galasso: A mai Róma konyhája

A Dolce Vita szakácskönyve

Az olasz konyháról nekem eddig a pizza, a spagetti, a paradicsom, bazsalikom, oregánó  ugrott be leginkább és elégedett voltam ezzel a tudással, nem is éreztem késztetést semmiféle közelebbi ismeretséghez. 

De aztán megláttam ezt a könyvet!!! Legelőször a gyönyörű fotói bűvöltek el, amelyeken nem csak a szintén bámulatos ételfotókat értem, hanem a pillanatképeket a római utcákról, a kávézókról, piacokról, elképesztően szép épületekről, terített asztalokról, emberekről, hangulatokról. 

Az egész könyv tele van jókedvvel, örömmel, napsütéssel, boldogsággal. És akkor még nem is beszéltem az ételfotókról, amelyek annyira szépek, hogy ha csak azokat nézegetném, már akkor is elégedett lennék ezzel a könyvvel és számomra az is teljes élményt nyújtana.

2017. március 6., hétfő

Dirk Husemann: A király elefántja

A címben is szereplő elefánt miatt figyeltem fel erre a könyvre, és a hatalmas és csodálatos állat,  becsületes nevén Abú'l Abbász nem is okozott csalódást.

A cselekmény elején a 800-as évek eleji véres háborúkkal sújtott, sötét Európában találjuk magunkat. A kora középkor mindenféle borzalmával találkozhatunk, a kereszténység erőszakos terjesztésével, letűnt korok nyomán újjáépülő birodalmakkal, kiirtott népekkel. 
E helyzetet egyszerű emberek szemén keresztül ismerhetjük meg.

2017. március 3., péntek

Lackfi János - Dombontúli mesék

Titusz véleménye a könyvekről: 


Gipszmüzli és eper torta


Szerintem nagyon jó volt ez a könyv. Aranyos, vicces. De az, hogy még plüssállat is járt hozzá, különösen jó volt. 

A plüssállat is aranyos volt, meg a könyv is. A dombontúli lakóparkban nem lakik senki sem, csak Csigalassú Biztibácsi, a biztonsági őr. Ám az egyik nap beköltözik valaki. Akác a kiselefánt, és a mamája. 

Innentől már három lakója van a lakóparknak. Akácnak azonban egy barát is kéne, de sajnos, mint azt mondtam, még csak hárman laknak a lakóparkban. Még. Akác leginkább egy kopogtatható hátú barátot szeretne. Vajon lesz neki egy ilyen barátja? Mindez kiderül a következő részben.

10/10

2017. március 2., csütörtök

Dr. Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy?

Ez egy nagyon érdekes könyv volt, köszönhetően legokosabb, legtitokzatosabb, legbonyolultabb szervünknek, az emberi agynak. Megerősítette azt a tényt, hogy az emberi agy csodákra képes, megvan a maga egyedi módja gyógyulásokra, fejlődésre és átalakulásra. 

Képes korábban visszafordíthatatlannak vagy gyógyíthatatlannak vélt betegségek korrigálására, arra, hogy a beteg emberen ne uralkodjon el a betegsége, visszanyerje megszokott életminőségét. Az agynak van egy csodálatos tulajdonsága, a neuroplaszticitás. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy bizonyos eseményekre és szellemi tapasztalatokra válaszul megváltoztassa önmaga szerkezetét és működését. 

2017. március 1., szerda

Ízek, imák, szerelmek nyomában

Elizabeth Gilbert kötete által ihletett élettörténetek

Jó pár éve már annak, hogy elolvastam Elizabeth Gilbert Ízek, imák, szerelmek  című könyvét. Nem fogott meg, nem váltott ki belőlem semmi különöset, nem éreztem azt, hogy azonnal világgá akarok menni, hátat akarok fordítani addigi életemnek, meg akarom valósítani önmagamat. Sőt, néha meglehetősen idegesített Elizabeth.

Az Ízek, imák, szerelmek nyomában olvasása közben azonban rájöttem, hogy nem mindegy, hogy mikor, milyen élethelyzetben olvassuk Elizabeth Gilbert könyvét. Ha éppen úszunk a boldogságban, vagy csak szimplán elégedett élethelyzetben telnek a mindennapjaink, akkor nem biztos, hogy jókor találkoztunk a könyvvel.