2015. augusztus 30., vasárnap

Kedvenc íróink: Isabel Allende

Ebben a rovatban, kedvenc íróinkat mutatjuk be nektek. Olyan írókat, akiknek műveivel már régebben ismerkedtünk meg, szinte minden magyarul megjelent könyvüket elolvastuk. Műveik nagy hatással voltak ránk, és szeretnénk ezeket másokkal is megismertetni. (A rovat korábbi bejegyzéseit ide kattintva érhetitek el.) 

Isabel Allende Llona chilei író és újságíró 1942-ben született Limában. Napjaink legismertebb spanyol nyelven alkotó írója, könyveit több mint 57 millió példányban, 35 nyelvre lefordítva adták el. Az egykori chilei elnök, Salvador Allende másodunokahúga.
1959 és 1965 között az ENSZ élelmiszer és mezőgazdasági szervezete santiagói részlegének dolgozott. Időközben lelkes újságíró és aktív feminista vált belőle: más, a női egyenjogúságért harcoló nőkkel megalapította a „Paula” című magazint (1967), Chile első feminista lapját.
1973. szeptember 11-én meggyilkolták Salvador Allende elnököt; Augusto Pinochet Ugarte tábornok vezetésével az országban jobboldali katonai junta vette át a hatalmat, Isabel és családja száműzetésbe kényszerült: 1975-ben Venezuelába menekültek, ahol 13 évig maradtak. Csak 1990-ben tért vissza Chilébe, hogy átvegye a Gabriela Mistral-díjat.
1981-ben elhunyt, Santiagóban maradt 99 éves nagyapja, ami nagyon megrendítette őt. Elkezdett írni neki egy levelet, amiből végül a „La Casa de los Espiritus” (Kísértetház) című, rövid idő alatt világhírűvé vált regény kézirata lett. A könyv 1982-ben jelent meg. (bővebben: wikipédia)

A Kísértetház című könyvet olvastam el legelőször az írónő könyvei közül. Egy kreatív írás könyvet olvasgatva akadtam rá egy listára, ami olyan könyveket tartalmazott, amit hasznos lehet (sőt kötelező) elolvasni leendő írópalánták számára, hát gondoltam, akkor egy könyvmolynak sem árthat, ha elolvassa őket.
Így került a Kísértetház a kezembe, és vált az egyik kedvenc könyvemmé.
Az írónő könyveiben elkalauzol minket szülőhazájának mesés tájaira, és képet fest a távoli Dél-Amerikai világról is.

Kísértetház

A Trueba család több nemzedékének tagjai elevenednek meg a regény lapjain. A nagy és kárhozatos szerelmekkel, pusztító és gyilkos indulatokkal, olthatatlan és kielégíthetetlen vágyakkal megidézett, és hívatlanul betoppanó szellemekkel teli történetben szinte észrevétlenül rajzolódik ki egy keservesen modernizáló, majd véres diktatúrába zuhanó ország története.
Mikor olvastam, teljesen elvarázsolt ez a több nemzedéken keresztül ívelő családregény, és magával ragadott az írónő csodás stílusa is. A könyv második felében egy kicsit előtérbe került Chile akkori politikai helyzete, de végül is nem ez lett a regény fővonulata. 
Akik szeretik a családregényeket, azoknak mindeképpen ajánlom ezt a könyvet.

Lelkem, Inés

A szemrevaló, szegény fiatal spanyol varrólány, Ines Suárez 1537-ben kalandvágyó férje keresésére indul az Újvilágba. Csábító külseje miatt már a hajóút során hajmeresztő kihívásokkal kell megküzdenie, de nem kevesebb küzdelem várja Amerika földjén sem. Elverekszi magát egészen a perui alkirályságig, ahol egy kaland során megismerkedik az akkor már neves spanyol konkvisztádorral, Pedro de Valdivával, akivel szenvedélyes,  mindent elsöprő szerelembe esik.
Egy számomra teljesen ismeretlen korba és helyre varázsolt el az írónő. Inés egy kemény, erős nő, aki a legnehezebb körülmények között is állja a sarat, kiáll a véleménye mellett, tiszteli az ellenfeleit. Chile felfedezéséről, meghódításáról szól ez a szörnyűségekkel és borzalmakkal is teli történelmi regény.

Távoli sziget

Zarité rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban.
Az Isebel Allende regények elolvasása után szívesen veszek elő egy térképet, amit aztán sokáig elböngészhetek, és az ujjammal én is bejárhatom a regény szereplőinek kalandos útjait. A Távoli sziget egy fantasztikus élmény volt számomra, teljesen beszipantott a voodoo szertartások, és a fülledt Haiti, majd New Orleans világa. Zarité személyében ismét egy erős, mindenre elszánt hősnőt ismerhetünk meg.

Bea-Zsófi

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó ez a rovat :) Arra ösztönöztök vele, hogy a várólistámon előrevegyek néhány könyvet (bár így is kérdéses, hogy melyikre mikor kerül sor, de legalább egyre erősebb az elhatározásom, miszerint én akkor is elolvasom ezeket a könyveket).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük :) Azért indítottuk, mert a blog indítása előtt is rengeteg könyvet olvastunk, sok közülük kedvencünk is lett, nem akartuk, hogy a feledés homályába merüljenek, és így emlékezünk meg róluk.
      Erős női karakterek, egy kis történelemi szál, mesés tájak, na és persze romantika - ha szereted az ilyen jellegű történeteket, akkor mindenképpen megéri őket előrevenni a várólistádon. :)

      Törlés