tag:blogger.com,1999:blog-17360074959933988722024-03-05T08:05:15.952+01:00KönyvutcaKönyvek, ételek, élmények, utazásBeahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.comBlogger1749125tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-68598013843807608842023-09-22T11:46:00.001+02:002023-09-22T11:46:00.146+02:00Normális vagy * Szemben a Nappal * Ne agyald túl, engedd el<p style="text-align: justify;">Ebben a bejegyzésben három olyan könyvet szeretnék mutatni, ami bizonyos élethelyzetekben nagyon sokat segíthet. Véleményem szerint nincs olyan ember, aki ne szorongana valamitől, ne stresszelne és minden nap minden percében nyugodt és kiegyensúlyozott lenne. Néha nagy szükségünk van olyan könyvekre, amelyek segíthetnek ezekből az élethelyzetekből, sőt mentális problémáinkból kicsit kievickélni. Legjobb lenne, ha mindenkinek lenne egy saját pszichoterapeutája, ha ez egy hétköznapi dolog lehetne, és nem tekintenék az emberek csudabogárnak azt, aki meri vállalni, hogy ő rendszeresen terápiára jár. </p><p style="text-align: justify;">Hány dolgot tudtok néhány perc gondolkodás után felsorolni, ami nap mint nap emészt benneteket, rendszeresen rágódtok rajta és úgy érzitek megoldatlan problémáitok vannak, vagy elvarratlan szálak az életetekben? Én minimum hármat, de lehet, hogy nem is vagyok magamhoz teljesen őszinte. Na tessék, akkor ez már a negyedik. ;)<span></span></p><a name='more'></a><p></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjx4AmLokP2qV_y87ekKAkcgacIpdAvR60MwrgSpxhotHuFsYRq0vzzB-amWaJN3I2v-Yj4rl1F_oG_MVfhEJ-5G_y7_EWSp8eN7oHqn_23aMIzqCToaaOvx9uK4FdeUJg836LCw5DA_bA4cRveLixc8j4aFmdTerldCUq_1MqW3ctI0KTZmRG1smWpeBr5/s599/9059039_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="599" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjx4AmLokP2qV_y87ekKAkcgacIpdAvR60MwrgSpxhotHuFsYRq0vzzB-amWaJN3I2v-Yj4rl1F_oG_MVfhEJ-5G_y7_EWSp8eN7oHqn_23aMIzqCToaaOvx9uK4FdeUJg836LCw5DA_bA4cRveLixc8j4aFmdTerldCUq_1MqW3ctI0KTZmRG1smWpeBr5/s320/9059039_5.jpg" width="214" /></a></div><br /><b style="background-color: #f4cccc;">Dr. Máté Gábor és Máté Dániel: Normális vagy</b><p></p><p><i>Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban</i></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Máté Gábor könyve, amit közösen írt a fiával, igencsak nagy falat. Első olvasásom Máté Gábortól, de szeretnék még tőle olvasni. Nagyon sok olyan problémát felvet a könyvében, ami szinte bármelyikünknek ismerős lehet. Gyermekkor, iskolai stresszhelyzetek és az élet traumái, mindenki részesül ezekből és nem mindenki zökkenőmentesen éli meg, éli túl és tud élni vele felnőttkorában. </p><p style="text-align: justify;">A könyv segít megismerni önmagunkat, segít utat találni, vagy inkább csak keresni. Nem egy regény, hanem egy lassan, apránként olvasandó kézikönyv, amely a lélek és az elme gyógyításának lehetőségeit kutatja, mutatja meg, segít tisztán látni. </p><p style="text-align: justify;">Esetekről olvashatunk és megoldásokról, a társadalom hatásáról az emberi létezésre, az egészségre. Nagyon sokféle témát érint a könyv, szülőséget, gyermekvállalást, függőséget, betegséget. Szomorú volt olvasni, hogy ennyi problémánk van nekünk embereknek, de az viszont jó, hogy lehet megoldás a bajokra. Ebben segíthet ez a könyv, ami nekem helyenként kicsit tömény volt, kicsit tankönyvszerű, néha olyan részletekkel szolgált, statisztikai adatokkal, elemzésekkel, ami annyira nem érdekelt, de alapvetően fontos könyvnek tartom és örülök, hogy átrágtam magam rajta. Érdemes olvasás után is többször felütni és beleolvasgatni itt-ott.</p><p style="text-align: justify;">Máté Gábor őszintén vall a saját életéről és traumáiról is benne, ezt külön pozitívnak tartom.</p><p><b style="background-color: #f4cccc;"></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b style="background-color: #f4cccc;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh12vB0suXLpIEexThSxK1-MWo4RnOYIkN4a4yetNsv9SbAA7fXohKXkkukkegBkMTgOzadNAukSF36aTLm7n5HkGHpjVYTZ-x-fkcsh9R_LQeyxqIBKwH4YLNl_z41Aa1HUo_fo5Td_jxMMC_SBIODyHRiXq_r1p0oPijklpuJfXH4E9DyZxO-YMS28NyA/s613/7884166_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="613" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh12vB0suXLpIEexThSxK1-MWo4RnOYIkN4a4yetNsv9SbAA7fXohKXkkukkegBkMTgOzadNAukSF36aTLm7n5HkGHpjVYTZ-x-fkcsh9R_LQeyxqIBKwH4YLNl_z41Aa1HUo_fo5Td_jxMMC_SBIODyHRiXq_r1p0oPijklpuJfXH4E9DyZxO-YMS28NyA/s320/7884166_5.jpg" width="209" /></a></b></div><b style="background-color: #f4cccc;"><br />Irvin D. Yalom: Szemben a nappal</b><p></p><p><i><b>A haláltól való rettegés legyőzése</b></i></p><p style="text-align: justify;">Harmadik könyvem Yalomtól, az egyikről, amit a felesége betegségéről és haláláról, majd a saját gyászáról írt, Halálról és életről címmel, <a href="http://www.konyvutca.hu/2022/04/irvin-d-yalom-marilyn-yalom-halalrol-es.html">IDE KATTINTVA</a> olvashattok bejegyzést. Azt a könyvet tulajdonképpen közösen írták, nagyon szívszorító és őszinte könyv szerelmükről, házasságukról, Marilyn betegségéről, betegségének lefolyásáról, az élettől és a barátaitól való búcsúról, a halál elfogadásáról, majd a haláláról. </p><p style="text-align: justify;">A <b><i>Minden mulandó</i></b> szintén halálról, halálszorongásról szól, tíz terápiás eseten keresztül mutatja meg, hogyan élhetünk a halál tudatában és a tőle való szorongás közben boldogabb, teljes és tartalmas életet. </p><p style="text-align: justify;">A <b><i>Szemben a nappal</i></b> című könyvében is a halál a központi téma. Mindannyian meghalunk. Ez ellen nem tudunk mit tenni, valahogy el kell fogadnunk. Talán van olyan ember, aki nem szorong miatta, de inkább az a természetes, ha eszünkbe jut, akkor félelem, kíváncsiság, szomorúság, de legfőképpen szorongás fog el bennünket. </p><p style="text-align: justify;">Van olyan ember, akinél ez a szorongás olyan méreteket ölt, hogy az életét is nagyon megkeseríti. Pedig Yalom szerint is a halál tudata értékessé teszi az életet, tehát amíg élünk, azt tegyük úgy, hogy tartalmas legyen, szép, hasznos, példamutató, tevékeny. Vagy tulajdonképpen ahogy szeretnénk, és ne szorongjunk a halál miatt, hiszen még élünk. </p><p style="text-align: justify;">Megindító, torokszorító történeteken keresztül ismerjük meg Yalom pácienseinek halálfélelmét és szorongását, illetve annak kezelését. Nagyon szerethető és emberi, hogy Yalom is bevallja, hogy ő is küzd a halálszorongással. Nagyon hasznos könyv, mindenkinek el kellene olvasni. Szeretném idővel a szerző összes könyvét elolvasni.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE9c1qfhhBA4cEzCE2v9gi75ah6Fkx2-o7vqSpo817WGp7_pyzDnppAfvNCAVra9FJJwxpzd6jEmjtjswjoTlK6krRJz2950vo3DIPz6l75fVBJ075dVm3r_vKnmld2XmJ5GPo8nHVpfumv0cnF3rRgkjGXVq4ZlVGfalEG777ttFaqpDewjTPoS9hU6A9/s608/8899386_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="608" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE9c1qfhhBA4cEzCE2v9gi75ah6Fkx2-o7vqSpo817WGp7_pyzDnppAfvNCAVra9FJJwxpzd6jEmjtjswjoTlK6krRJz2950vo3DIPz6l75fVBJ075dVm3r_vKnmld2XmJ5GPo8nHVpfumv0cnF3rRgkjGXVq4ZlVGfalEG777ttFaqpDewjTPoS9hU6A9/s320/8899386_5.jpg" width="211" /></a></div><b style="background-color: #f4cccc;">Nick Trenton: Ne agyald túl, engedd el</b><br /><br /><p></p><p style="text-align: justify;">Nick Trenton, elismert pszichológus a szorongást ismerteti meg velünk ebben a könyvben. Hogy jobban megértsük, hogy elérjük, hogy ne zavarja meg az életünket. Elmondja, hogy a szorongás gyakori lelkiállapot, ettől még senki nem ostoba és hangyás, a szorongás nem az ember hibája, az viszont rajta múlik, hogy kikerüljön a szorongás fogságából. </p><p style="text-align: justify;">A szorongásról, viselkedésről, gondolatainkról, félelmeinkről szól ez a könyv. Több módszert mutat be a szorongás legyőzésére, amiket a szorongó ember kipróbálhat és kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet, ami a legjobban hasznára van, ami segít.</p><p style="text-align: justify;">Egy könnyen olvasható, érthető, világos és egyszerű könyv, egy gyors segítség, ha szorongással küzdesz.</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-52586785602194147672023-09-14T15:06:00.005+02:002023-09-14T15:06:00.139+02:00Minden kémia ** Szerelmi varázslás kezdőknek ** A szél most a legigazabb<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfbVZNlqLx6ay5wSY43C5iOgQ283Siji8LYnRaJbzhcCgqjPIKlcpBqxTvNCENEe_EpbhNzvLzbp9WHd8X-XkELqgesPv94qjkzfhfTlRZ3NxHxXf6qccoD82my5wAddjLUDSpBDm7XijQYdu1YUTw-HtlI2YcrYjESPq5OfkD_0vmA6JY-TNFt4tXd-cG/s635/9107732_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="635" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfbVZNlqLx6ay5wSY43C5iOgQ283Siji8LYnRaJbzhcCgqjPIKlcpBqxTvNCENEe_EpbhNzvLzbp9WHd8X-XkELqgesPv94qjkzfhfTlRZ3NxHxXf6qccoD82my5wAddjLUDSpBDm7XijQYdu1YUTw-HtlI2YcrYjESPq5OfkD_0vmA6JY-TNFt4tXd-cG/s320/9107732_5.jpg" width="202" /></a></div><b style="background-color: #f4cccc;">Bonnie Garmus: Minden kémia</b><p></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Már írtam az évben két könyvről, hogy ott van a Top 3-ban, na akkor ez a harmadik könyv, amiről ezt kell írnom. Az egyik a <span style="background-color: #fff2cc;"><a href="http://www.konyvutca.hu/2023/04/valerie-perrin-masodviragzas.html">Másodvirágzás</a> </span>volt, a másik <span style="background-color: #fff2cc;"><a href="http://www.konyvutca.hu/2023/03/shelby-van-pelt-boldogsagnak-nyolc.html">A boldogságnak nyolc karja van</a></span>. Amikor a <b><i>Minden kémiá</i></b>t elkezdtem olvasni, akkor azt gondoltam néhány oldal után, hogy ez az év legjobb könyve, vagy legalábbis osztozik eme másik kettővel a címen. A lényeg, hogy egy fantasztikusan jó könyv, mely az 1960-as évekbe repít bennünket, ahol megismerjük Elizabeth Zott-ot, aki egy különc kutatónő, és megismerkedésünkkor a <i>Finom falatok hatkor</i> nevű tévéműsort vezeti nap mint nap, hatalmas sikereket elérve és tabukat döntögetve. </p><p style="text-align: justify;">Szomorú, hogy még a 60-as években is azt gondolták, hogy a nőknek otthon a helye, a konyhában és a gyerekneveléssel kell foglalatoskodnia. Elizabeth azonban nem különösebben foglalkozik ezzel. A könyv egy szerelem története is, mert előző munkahelyén a Hastings kutatóintézetben Elizabeth megismerkedett Calvin Evans-szal a Nobel-díjra jelölt, ugyancsak különc kutatóval és csodálatos kapcsolat és szerelem alakult ki kettőjük között. </p><p style="text-align: justify;">Csodálatos történetvezetés, lenyűgöző karakterek, inspiráló és megható pillanatok, csak sok-sok jót tudok írni erről a könyvről, imádtam minden betűjét. Ha még nem olvastátok, mindenképpen tegyétek a várólistátokra. <span></span></p><a name='more'></a><br /><br /><p></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg92h_XAZphU_JbUqWvj50CoEMzPw2pyzDnK95PGD80EXKT8S3vEk0xbGKUSedW4daywYwMqWMRzMOvkc6k_jMbj6HbTfL4mZaT2g9MwEp9IkCBLOeq_fPHlbG-PZrK2g8aqYZLkrVOIST1AsFP4XT7-KgM4LDuhdyC84Qrv0xESFPs-1BGNKIP4i7G8Bd2/s600/6536950_5.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg92h_XAZphU_JbUqWvj50CoEMzPw2pyzDnK95PGD80EXKT8S3vEk0xbGKUSedW4daywYwMqWMRzMOvkc6k_jMbj6HbTfL4mZaT2g9MwEp9IkCBLOeq_fPHlbG-PZrK2g8aqYZLkrVOIST1AsFP4XT7-KgM4LDuhdyC84Qrv0xESFPs-1BGNKIP4i7G8Bd2/s320/6536950_5.jpg" width="213" /></a></div><br /><b style="background-color: #f4cccc;">Maddie Dawson: Szerelmi varázslás kezdőknek</b><p></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Csodálkozom, hogy nem hallottam még erről a könyvről, felejthetetlen élmény volt. Némi mágikus realizmus beütéssel, csipetnyi varázslattal, de ez éppen annyi volt, amit akár a mindennapi életben is érezhetünk mi magunk is, talán ezért is tetszett éppen annyira. </p><p style="text-align: justify;">A főhősünk Marnie McGraw, aki férjre, gyerekekre, boldog, nyugodt életre vágyik. Férjhez is megy a történet elején, de nem akármilyen esküvő ez, Marnie nem tudott olvasni a jelekből. Nem sokkal korábban ismerkedett meg Blix Holliday-jel, férje idős nagynénjével, aki az egész életét megváltoztatta azzal, hogy ráhagyta a házát. </p><p style="text-align: justify;">Marnie eleinte nem tudott a helyzettel és a házzal mit kezdeni, de rövid időn belül rájött, hogy nem csak a házat örökölte meg, hanem Blix barátait és azt a sok-sok szeretetet is, amit Blix teremtett maga körül. Blix fantasztikus idős hölgy volt, akinek pontosan olyan élete volt, amilyet elképzelt, megélte az élet minden pillanatát, és volt egy különleges tehetsége is. Ezt a tehetséget Marnie-ben is észrevette, a fiatalkori önmagát látta a lányban és közölte a lánnyal, hogy nagy dolgokra hivatott.</p><p style="text-align: justify;">Imádni való történet, és remélem a jövőben olvashatok még Maddie Dawsontól, mert nagyon jó humora van, és az érzelmeket is fantasztikusan áramoltatja a lapok között. A Top 3-ban ez is benne van, és így már négy könyv van benne ebben az évben, de sebaj. :D:D</p><p><b style="background-color: #f4cccc;"></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b style="background-color: #f4cccc;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiZJYIBdmftaV4JYY3k8iJOgdkrJZDEFwRQhaf7Rp8vTkvT2gw1xusJJ5c0EBp_brkc9up8ztCMt7WWJnK36HQhiBDU-07JtrPGi_cqVOeZCFabwdAwsjRAaLSuX0tObJpkUMxOh2Di3AhGRGKJuzxlhoQkfH_0Tdy9pXS6lNnZIZZx7HC7qlohvY7wKTt/s564/8993032_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="564" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiZJYIBdmftaV4JYY3k8iJOgdkrJZDEFwRQhaf7Rp8vTkvT2gw1xusJJ5c0EBp_brkc9up8ztCMt7WWJnK36HQhiBDU-07JtrPGi_cqVOeZCFabwdAwsjRAaLSuX0tObJpkUMxOh2Di3AhGRGKJuzxlhoQkfH_0Tdy9pXS6lNnZIZZx7HC7qlohvY7wKTt/s320/8993032_5.jpg" width="227" /></a></b></div><b style="background-color: #f4cccc;"><br />Linn Skäber: A szél most a legigazabb</b><p></p><p><i>Időskori monológok</i></p><p style="text-align: justify;">A szerzőtől már olvastam <a href="http://www.konyvutca.hu/2022/06/linn-skaber-szivem-egy-bezart-bode.html" style="background-color: #d9ead3;">A szívem egy bezárt bódé</a> című könyvét, ami kamaszmonológokat tartalmaz és a felnőttmonológokat tartalmazó <a href="http://www.konyvutca.hu/2022/04/linn-skaber-ma-negykezlab-akarok-jarni.html" style="background-color: #d9ead3;">Ma négykézláb akarok járni</a> című kötetét, mindkettő lenyűgöző, lélekig hatoló, erős írásokat tartalmaz. </p><p style="text-align: justify;">Ez a könyv egyszerre szépséges, szomorú, szeretetre méltó és megható. Idős emberekről szól, életeikbe nyerünk bepillantást. Megöregedni nem könnyű. Ezt mindannyian érezhetjük, amikor évről évre elérkezik a születésnapunk. Ugyanakkor mégis jó dolog, mert akkor elmondhatjuk, hogy ezt az évet is megéltük és még mindig élünk. Még örülhetünk a napoknak, heteknek, hónapoknak, éveknek. Minden évben megcsodálhatjuk a tavaszt, és részesei lehetünk az évszakok változásainak. </p><p style="text-align: justify;">Ebben a csodálatos könyvben történeteket olvashatunk az öregedésről, betegségekről, halálról, életről, fényről és sötétségről, szeretetről és szeretni vágyásról, vágyról egy társ után, a magány megéléséről és elfogadásáról. Szörnyű emlékekről és szépekről, boldog évekről és csendes pillanatokról. Versben és prózában. A könyv gyönyörű illusztrációkat tartalmaz, akárcsak az előző két kötet. </p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-33604346784096665462023-09-08T14:35:00.002+02:002023-09-08T14:35:00.145+02:00Madame Curie, Veled teljes a világ, Lizanka, A lélekdoki<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA4J4anZYYgpyj2LDIGi_tcB6z1FT5xmLfbi7UGmHkdCpSaf5_ogv7LRmn1VwKjQoYK1VVr3rkZy2mPOY79lkZ5UmIH-ULhir2ogz8WKLUFCDbjOvIMPRZPopxq-JnjFrAgNi-lRM_XY8ebdEf2fOygd5M6LblVWNFkH33gzq_Y1CwggnNIBJ_EQ7QzaES/s623/8371524_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="623" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA4J4anZYYgpyj2LDIGi_tcB6z1FT5xmLfbi7UGmHkdCpSaf5_ogv7LRmn1VwKjQoYK1VVr3rkZy2mPOY79lkZ5UmIH-ULhir2ogz8WKLUFCDbjOvIMPRZPopxq-JnjFrAgNi-lRM_XY8ebdEf2fOygd5M6LblVWNFkH33gzq_Y1CwggnNIBJ_EQ7QzaES/s320/8371524_5.jpg" width="205" /></a></div><b style="background-color: #f4cccc;">Susanna Leonard: Madame Curie és a teremtő álmok</b><p></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">Most is éppen egy olyan könyvet olvasok, melynek központi témája, hogy mennyire nem látják szívesen a nőket a tudományban (1961-ben vagyunk és a Minden kémia ez a könyv). Marie Curie-nek az 1800-as évek végén még nehezebb dolga volt. </p><p style="text-align: justify;">Elképzelni sem tudták, vagy inkább akarták, hogy egy nő is lehet okos és intelligens, hogy részt vehet a tudományos kutatásokban, inkább kinevették és kigúnyolták a férfiak akkoriban az anyaságnál és a háziasszony szerepnél többre vágyó nőket. </p><p style="text-align: justify;">Ez a könyv Marie Curie életét kíséri végig, lengyelországi gyermekkorától egészen idős koráig megismerhetjük az életét, küzdelmeit a tanulás és a kutatások terén, szerelmeit, és élete nagy szerelmét Pierre Curievel kötött házasságát, gyermekeiket, családi életüket és közösen végzett kutatásokat. </p><p style="text-align: justify;">Megtudjuk, hogyan jutottak el a Nobel-díjig, és pontosabban belelátunk abba is, hogy tulajdonképpen milyen kutatásokat végeztek. </p><p style="text-align: justify;">Nekem nagyon tetszett ez a könyv, amúgy is szeretem a Kossuth Kiadónak ezt a nőkről szóló sorozatát, mert nagyon inspiráló és általában jó stílusban vannak megírva. Eddig ez a könyv a kedvencem a sorozatból. Ki is kölcsönöztem gyorsan a könyvtárból egy Marie Curie életéről szóló másik könyvet, amit a lánya Eve Curie írt. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaif3qlRD26i1-0AwoJQpQe77tgGGZ8hufnJnJR-9_wCP-bKoTcGu2kmkpPw4qgqLf8fRJKgIIAwZKFdDfsplThIKh_7KeNEtOQeKvT18Ma47UUPjtPMci_Rv7GdlAa1dahkg32z2ohcqaz-aAZF8V5mFin6wcG3xWkOmUvNv8oZgSUT6gShaRsmugfzW6/s500/5793fc226bba7d470d7f76560aa202de_big.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="323" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaif3qlRD26i1-0AwoJQpQe77tgGGZ8hufnJnJR-9_wCP-bKoTcGu2kmkpPw4qgqLf8fRJKgIIAwZKFdDfsplThIKh_7KeNEtOQeKvT18Ma47UUPjtPMci_Rv7GdlAa1dahkg32z2ohcqaz-aAZF8V5mFin6wcG3xWkOmUvNv8oZgSUT6gShaRsmugfzW6/s320/5793fc226bba7d470d7f76560aa202de_big.jpg" width="207" /></a></div><br /><b><span style="background-color: #f4cccc;">Jennifer Niven: Veled teljes a világ</span><br /><br /></b><p></p><p style="text-align: justify;">A könyv központjában két különleges fiatal áll. Különlegesek, de inkább átlagosak szeretnének lenni. A középiskolás Jacknek, a népszerű, vicces, társaság központja fiúnak ez még valamennyire sikerül is, mert bár a népszerűsége miatt nem sikerült teljesen ismeretlennek és átlagosnak maradnia, de azt mégis elérte vele, hogy senki nem sejti a titkát, miszerint arcvakságban szenved. Egyszerűen nem tudja felismerni az arcukról az embereket, sem az osztálytársait, sem a szüleit, ezért mindig valamilyen ismertetőjeggyel kell ellátnia mindenkit, ami nagyon fárasztó dolog. </p><p style="text-align: justify;">Libby édesanyja hirtelen halála után az evésbe menekül és nagyon nagy méretűre hízik, és híres is lesz, mint Amerika Legdagibb Tinije, akit egy daruval szabadítottak ki házukból, miután félig lebontották azt, majd kórházba vitték. A kórházi kezelésnek és pszichiátereinek köszönhetően sikerül valamennyit fogynia, így visszamerészkedik a középiskolába, ami igazi megpróbáltatás neki. Gúnyolódások és bántások céltáblája lesz, de Jackkel egymásra találnak és érzések ébredeznek bennük egymás iránt.</p><p></p><div style="text-align: justify;">A könyv a kibontakozó szerelmükről szól, hogyan kapaszkodnak egymásba a problémájukban és miben tudnak egymásnak segíteni. Nagyon kedves, szívet melengető, helyenként persze szívet fájdító történet. Letehetetlen volt.</div><br /><p></p><p><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsJ828adE8KbTKkX7_Fns944_T7pZtB0We1yYDU8gDc0Cvvld2CxMvgxl9o0nc7vwA-DX903f7kULO7AjAtO_eZE3FsU1WyOSfu0ckXZFJ5UZPdPzcvHPt1tRVGB8572nifHsMQ9iCgVtALw68Cwhijn717YRb1V02lKMJt50zpWTF02qG-CwlIyaGtbYP/s598/4403722_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="598" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsJ828adE8KbTKkX7_Fns944_T7pZtB0We1yYDU8gDc0Cvvld2CxMvgxl9o0nc7vwA-DX903f7kULO7AjAtO_eZE3FsU1WyOSfu0ckXZFJ5UZPdPzcvHPt1tRVGB8572nifHsMQ9iCgVtALw68Cwhijn717YRb1V02lKMJt50zpWTF02qG-CwlIyaGtbYP/s320/4403722_5.jpg" width="214" /></a></b></div><b><br /><span style="background-color: #f4cccc;">Oravecz Lizanka - Orosz Ildikó: Lizanka</span></b><p></p><p><i>Egy autista lány története a bezártságtól a teljes élet felé<br /><br /></i></p><p style="text-align: justify;">Egy igaz történetet olvashatunk Lizankától, aki autistaként megmutatja a saját világát. </p><p style="text-align: justify;">" Oravecz Lizanka informatikus, autizmussal élő aktivista, tapasztalati szakértő. Az "Autista vagyok" Youtube videók egyik készítője, nyilvános beszélgetések, előadások, rádió- és televízióműsorok visszatérő vendége. Az Autisták Országos Szövetsége és az Autizmus Alapítvány önkéntese, a Megismerhető Autizmus Generáció (MAG) és a Lélekhely Egyesület társalapítója." Orosz Ildikó független újságíróval írták meg ezt a könyvet.</p><p style="text-align: justify;">Lizankának (aki 33 évesen saját magát átnevezte, nem ezzel a névvel született) meglehetősen kemény élete volt, gyermekkorától kezdve az orvosokat járták, próbálták kideríteni, hogy mi áll állandó szorongásának hátterében. Születése óta beteges kisgyerek volt, kezdetben epilepszia szerű rohamai voltak, de ennek okára sosem derült fény. Később asztmával küzdöttek, ami végigkísérte az életét. </p><p style="text-align: justify;">Nem csak egészségügyi problémái miatt lógott ki világéletében a sorból, mentális problémái sem segítették beilleszkedését, sem az iskoláiba, sem úgy általában az emberek közé. </p><p style="text-align: justify;">Autista diagnózisát felnőttkorában, 2015-ben kapta meg, ebben a könyvben Lizanka elmondja, hogyan jutott el idáig, mesél a rengeteg kórházban töltött idejéről, amiket nem hónapokban, hanem években lehet mérni. Pszichátria, szanatórium, a kórházak több területének is vendége volt.</p><p style="text-align: justify;">A könyv végén interjút találunk Lizanka édesanyjával is, ami egy kemény életet mutat. Nem volt könnyű sem anyának, sem lányának, nehéz dolgokon mentek keresztül, míg eljutottak a mai állapothoz. </p><p></p><div style="text-align: justify;"><br /></div><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMQOimyEMiiG3vm2MQbwYK63D9lsJQrQ3jeAsKbBHgoZKi6vKg1uClnEnJ2y7fxt6FTLOfkWo2ACHQcCvlltsk0JXERHTQpieQmJEOfaDuFagW-WoOUDdkaTNBV6kGR7qW5Pw94sXADcQmqKcgprh3kUaxzn0GCR6fq5mUAbU0OaYPqSbBfHdM3mYwC53F/s600/8099072_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMQOimyEMiiG3vm2MQbwYK63D9lsJQrQ3jeAsKbBHgoZKi6vKg1uClnEnJ2y7fxt6FTLOfkWo2ACHQcCvlltsk0JXERHTQpieQmJEOfaDuFagW-WoOUDdkaTNBV6kGR7qW5Pw94sXADcQmqKcgprh3kUaxzn0GCR6fq5mUAbU0OaYPqSbBfHdM3mYwC53F/s320/8099072_5.jpg" width="213" /></a></div><span style="background-color: #f4cccc;">Marie-Aude Murail: A lélekdoki</span></b><p></p><p><i>A megváltó 2-3 évad.</i></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://konyvutca.blogspot.com/2020/06/marie-aude-murail-lelekdoki.html">https://konyvutca.blogspot.com/2020/06/marie-aude-murail-lelekdoki.html</a></p><p style="text-align: justify;">Lassan három éve is annak, hogy olvastam a könyv első részét, és meglepve vettem észre, hogy már két folytatás is megjelent. Még jó, hogy mindkettőt kikölcsönöztem, mert ahogy befejeztem az egyiket, már fogtam is a másikat. <br /><br />Nagyon szerettem ezeket a köteteket is, melyben tovább olvashatjuk az első részben megismert Sauver Saint-Yves klinikai szakpszichológus történetét, aki felesége halála óta egyedül neveli Lazare nevű kisfiát és igyekszik egyensúlyozni a magánélete és a páciensei élete között, akiknek nagyon szívén viseli a sorsát, talán néha a kelleténél jobban is, mint kellene.</p><p style="text-align: justify;">Imádtam mindkét kötetet, találkoztam régi páciensekkel és újakkal, fantasztikus karaktereket alkotott meg a szerző. Bár komoly témákról van szó a könyvben, mégis könnyeden, humorosan olvashatunk róluk. Kapcsolatokról, emberi érzelmekről, hétköznapi helyzetekről, csak azt sajnáltam a végén, hogy ki tudja, meddig kell várnom a következő részre. </p><p><span style="background-color: #fce5cd;">Amúgy nagyon szeretem a szerző összes könyvét, írtam is róluk, ajánlom mindegyiket:</span></p><p><a href="http://konyvutca.blogspot.hu/2015/04/marie-aude-murail-lakotars-kerestetik.html">http://konyvutca.blogspot.hu/2015/04/marie-aude-murail-lakotars-kerestetik.html</a></p><p><a href="http://konyvutca.blogspot.hu/2017/09/marie-aude-murail-tartos-hullam.html">http://konyvutca.blogspot.hu/2017/09/marie-aude-murail-tartos-hullam.html</a></p><p><a href="https://konyvutca.blogspot.com/2020/06/marie-aude-murail-lelekdoki.html">https://konyvutca.blogspot.com/2020/06/marie-aude-murail-lelekdoki.html</a></p><div><br /></div>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-8367847392944059292023-09-05T14:33:00.005+02:002023-09-05T15:01:27.883+02:00Dave Grohl, A kívánságfa és A hosszú élet ízei<p><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjocE-kF7sLK9PPdLezr3qdFJiVifMRo0hCp5Q15LXtn2vbaePdQPzmoyFNMrQtEdzdycRC-JWJ8XEAxTko5xVznNLGush5tCtjCC8Yhy7Mn0JNImvEUdSVvPHNMejdDRDiedp-_OCtYBRH95aDyNosB2a1jQOcgkz-icA4KDMNkqTB79dS4AgLpUttFWWD/s569/9019898_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="569" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjocE-kF7sLK9PPdLezr3qdFJiVifMRo0hCp5Q15LXtn2vbaePdQPzmoyFNMrQtEdzdycRC-JWJ8XEAxTko5xVznNLGush5tCtjCC8Yhy7Mn0JNImvEUdSVvPHNMejdDRDiedp-_OCtYBRH95aDyNosB2a1jQOcgkz-icA4KDMNkqTB79dS4AgLpUttFWWD/s320/9019898_5.jpg" width="225" /></a></b></div><b><br /><span style="background-color: #f4cccc;">Dave Grohl: A történetmondó</span></b><p></p><p><i>Emlékek életről és zenéről</i></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Ciki vagy sem, de nem tudtam kicsoda Dave Grohl, amíg meg nem jelent ez a könyv és a férjem szerette volna elolvasni. Most már tudom, hogy Dave Grohl a Nirvana dobosaként lett ismert, majd a Nirvana után a saját zenekarának, a Foo Fighters zenekarnak énekes-gitárosa lett. Mivel szeretem az önéletrajzokat, nem volt kérdés, hogy elolvassam-e.</p><p style="text-align: justify;">Dave egészen gyermekkorától kezdi a történetét, amiben nagyon sok vicces és érdekes esetet tudtam meg róla. </p><p style="text-align: justify;">Majd arról olvashattam, hogyan alakult ki rajongása a zene iránt, milyen tapasztalatai voltak a zenetanulással és vad tinédzserkoráról is mesélt.</p><p style="text-align: justify;">Nagyon érdekes volt, hogyan került a Nirvana zenekarba és egész zenei pályafutása fantasztikus. Fotókkal, rengeteg sztorival, hihetetlen történetekkel találkozunk a könyv lapjain, nagyon élvezetes olvasmány. Így azoknak is jó szívvel ajánlom, akik szintén nem ismerték eddig Dave Grohlt, mert a könyvből majd megismerik és igazán kalandos és szenzációs életét. Olvashatunk a családjáról, gyermekeiről, magánéletéről, más hírességek is gyakran felbukkannak a történetekben. Dave meglehetősen vicces ember, ezért a könyv a humort sem nélkülözi.<span></span></p><a name='more'></a><p></p><p><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDqjKx_XCEl6Mmv8OfzPwnW8IKm9I4CFNOvF_TcgslhiDk1qnS9qJiIM7BgklqgLf2qBC4Pdg_FqokD_oF6jdEpsFcpM7DtfL-HfrZdlCTlbHk-T2XPtc4vp779sTTNE2BR-3UvbTpdJ-GpkpVYCFG4UvvCu8v7TJ4CM6BUr4BVV-Xkgk1VZM39mUIeUdr/s602/5583816_5.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="602" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDqjKx_XCEl6Mmv8OfzPwnW8IKm9I4CFNOvF_TcgslhiDk1qnS9qJiIM7BgklqgLf2qBC4Pdg_FqokD_oF6jdEpsFcpM7DtfL-HfrZdlCTlbHk-T2XPtc4vp779sTTNE2BR-3UvbTpdJ-GpkpVYCFG4UvvCu8v7TJ4CM6BUr4BVV-Xkgk1VZM39mUIeUdr/s320/5583816_5.jpg" width="213" /></a></div><b style="background-color: #f4cccc;">Katherine Applegate: Kívánságfa</b><p></p><p style="text-align: justify;">Ez egy végtelenül aranyos és imádnivaló történet, melynek főszereplője egy vörös tölgy, akinek Vörös a neve. És akit a kivágás veszélye fenyeget. De ő nem egy akármilyen tölgy, hanem egy kívánságfa, amire egy évben egyszer az emberek felkötözik a kívánságaikat. Ahol nagyon sok cuki állat lakik és mi megismerhetjük mindannyiójukat. Ez a fa már rengeteg mindent látott és megélt, nagyon érdekes volt az ő szeméből olvasni a történetet. </p><p style="text-align: justify;">Csupa szeretet volt ez a könyv, mellette pedig nagyon vicces. És megható, és szívszorító. A fa két oldalán fekvő házban két gyerek lakott, akik barátságát a fa szerette volna segíteni, és ezért sok mindent meg is tett. Amikor viszont az ő élete veszélybe került, olyan összefogás született az érdekében, hogy az nagyon megható volt és többször is folytak a könnyeim olvasás közben. </p><p style="text-align: justify;">Gyönyörű illusztrációk kísérik ezt a csodaszép történetet, melyben nagyon értékes gondolatokat olvashatunk, és olvasás után megbeszélhetjük a gyerekekkel, ugyanis ez egy ifjúsági könyv.</p><p><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEij245QWd3vPr-w03OLA0bAcozg7Ti17DIqciFLCYT56fO84APxpZe14fPzQ1OR-Q4Kllm45RKednRx4KfDYndQmpEfvbp_e5_4xs7FPmeHGWrc97eW1V3pjAJcqoXz084K4PgTR4_bH0YUS6D47EgRc-S8ApZddCGPjpRo_GH0VHpo2lCPKIpzb1SVf-BF/s498/8001791_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="498" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEij245QWd3vPr-w03OLA0bAcozg7Ti17DIqciFLCYT56fO84APxpZe14fPzQ1OR-Q4Kllm45RKednRx4KfDYndQmpEfvbp_e5_4xs7FPmeHGWrc97eW1V3pjAJcqoXz084K4PgTR4_bH0YUS6D47EgRc-S8ApZddCGPjpRo_GH0VHpo2lCPKIpzb1SVf-BF/s320/8001791_5.jpg" width="257" /></a></b></div><b><br /><span style="background-color: #f4cccc;">Dan Buttner: A hosszú élet ízei</span></b><p></p><p><i>100 recept, hogy 100 évig élj</i></p><p style="text-align: justify;">Ebben a bejegyzésben nagyon eltérő stílusú könyvekről írok, de éppen így szoktam olvasni is. Sőt, ezek olyan könyvek, amelyeket simán olvashattam volna párhuzamosan is. Már néhány éve így olvasok, párhuzamosan több könyvet is, mikor melyikhez van jobban kedvem és hangulatom, vagy éppen mennyi időm van, akkor annak megfelelően választok. Különböző stílusú könyveket választok, és nagyon jól működik így. Ha valamelyik azonban nagyon érdekessé és letehetetlenné válik, akkor azt gyorsan végigolvasom. :D</p><p style="text-align: justify;">Ez egy nagyon szépen kivitelezett szakácskönyv, vagy akár életmódkönyvnek is nevezhetném. A szerző a National Geographic közreműködésével a hosszú élet titkának nyomába eredt. Kutatókkal és orvosokkal együttműködve meghatározták a bolygónk azon területeit, ahol a leghosszabb életű emberek élnek. Így született meg a <i>Kék Zónák</i> fogalma, mely azokat a környezeti viszonyokat foglalja magában, ahol jelentősen alacsonyabb a halandóság. Ezeket a zónákat mutatja be ez a könyv, sok-sok jó recepttel . </p><p style="text-align: justify;">Azért tetszett nagyon a könyv koncepciója, mert azt tanácsolja, hogy étrendünk 90-100 %-ban legyen növényi alapú. Mert bár a könyvben bemutatott öt zóna közül négyben megeszik a húst, de csak nagyon ritkán, ünnepekkor és akkor is csak kis adagokban. </p><p style="text-align: justify;">A lényeg, hogy bejárjuk Szardíniát (Olaszország), Okinavát (Japán), Nicoyát (Costa Rica), Ikariát (Görögország) és Loma Lindát (Kalifornia), hogy belekóstoljunk ezeknek a vidékeknek az egészséges ételeibe. </p><p style="text-align: justify;">Voltak benne pontatlanságok, nem tudom, hogy ez vajon fordítási hiba-e, pl: "Ha konzervbabot használunk: a babot és a lencsét is átöblítjük, és 30 percig pároljuk annyi vízben, amennyi pont ellepi. Ha már puha, lecsöpögtetjük." A konzervbab alapból puha, ha azt még 30 percig pároljuk, akkor püré lesz belőle, ehhez hasonló következetlenség előfordult itt-ott a könyvben, de ettől még nagyon tetszettek a receptek. Egy-két esetben a hozzávalók talán nem annyira könnyen beszerezhetők, legalábbis egy vidéki kisvárosban biztos nem.</p><p style="text-align: justify;">Jó pár receptet sikerült azonban gyűjtenem a könyvből, amiket hamarosan el is készítek, mindenképpen érdemes végiglapozni. Sőt, olvasni, ugyanis a bemutatott ételeket a felkeresett ott élő emberek készítik el, tehát a könyv végére úgy érezzük, mintha egy igazi gasztrotúrán vettünk volna részt. </p><div style="text-align: justify;"><br /></div>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-64820783565549649002023-05-15T09:00:00.002+02:002023-09-06T22:42:32.664+02:00Dr. Andrási Nóra: Kóstolj bele a teljes értékű növényi étrendbe!<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyo5NvpZp7zBh24WKPh8fC3tnLEBWoPmFM3W-61_cI8l_nOfBTpOVV3F7f5sk3pJGP1cvMrwhLfYKajUcVe_KwNJY_RDbhzJNmsvqEgNf82QNgOkVZ6JrUeBlSKUO_RJ0GEZ3Byi0AOI_c_Jg0KW6UXXgxEI54rG_JFbvr-vMxIMrSSu_8FRCRdW3fLA/s500/9025884_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyo5NvpZp7zBh24WKPh8fC3tnLEBWoPmFM3W-61_cI8l_nOfBTpOVV3F7f5sk3pJGP1cvMrwhLfYKajUcVe_KwNJY_RDbhzJNmsvqEgNf82QNgOkVZ6JrUeBlSKUO_RJ0GEZ3Byi0AOI_c_Jg0KW6UXXgxEI54rG_JFbvr-vMxIMrSSu_8FRCRdW3fLA/s320/9025884_5.jpg" width="256" /></a></div><span style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">Három és fél évvel ezelőtt, egy váratlanul diagnosztizált cukorbetegség miatt úgy döntöttem, áttérek a növényi étrendre. A férjem ekkor már néhány éve vegetáriánus volt, de ekkor azt mondta, hogy akkor ő is velem tart. Így lettünk mi egyszerre vegánok, és ez azóta is tart. <br /><br />Életmódot váltottunk, elkezdtünk mozogni, jógázni, nordic walking botokat vásároltunk és hol azzal, hol anélkül nagy túrákat tettünk a soproni erdőkben. Így a cukorbetegségem rendeződött, elég, ha odafigyelek az étkezésre és kordában tudom tartani. </div></span><p></p><p style="text-align: justify;">Rengeteg pozitívumot tapasztaltunk mindketten az állati eredetű élelmiszerek elhagyása után, és rájöttem arra, hogy nem csak salátán és zöldségen élnek a vegánok, hanem ugyancsak kreatív és változatos ételeket lehet alkotni. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Sokan nincsenek tisztában még a vegetáriánus, vegán, vega kifejezésekkel, és az is nagyon sajnálatos, hogy a vegán, azaz növényi étrendet szélsőségesnek tartják és éppen tegnap láttam a gazdaságos áruházban, hogy "speciális táplálkozás" elnevezéssel van kialakítva egy sarok, ahol a növényi eredetű tejeket és egyéb élelmiszereket tartják. </p><p style="text-align: justify;">A teljes értékű növényi étrend pedig azt jelenti, illetve abban különbözik a szimplán csak növényi étrendtől, hogy fontosnak tartja bizonyos növényi élelmiszerek bevitelét, amelyek tartalmazzák azokat a tápanyagokat, amikre a szervezetünknek szüksége van, valamint a felhasznált növényi hozzávalókat olyan módon készítjük el, hogy minél inkább megőrizzék értékes beltartalmukat, nem adunk hozzájuk sem finomított cukrot, sem finomított étolajat és sót sem nagyon.</p><p style="text-align: justify;">Ezt még gyakorolnom kell, de azért már elég jól megy, míg régen rengeteg olajat vásároltam, most már több hónapig elég egy liter olaj, ugyanez van a cukorral is, leginkább a fiúk használják a kávéjukba, és megpróbálok kevesebbet sózni. </p><p style="text-align: justify;">A szerző nagyon szépen, érhetően megfogalmazza a teljes értékű növényi étrend lényegét, beszél a tévhitekről, meg arról, miért nem hóbort és divat ez, mint sokan azt gondolják.</p><p style="text-align: justify;"></p><div style="text-align: justify;">De ezt a könyv első részének témája, a könyv 90 %-ában jobbnál jobb recepteket találunk, amelyekhez nem kell semmi extra hozzávaló. Gyönyörű fotók és nagyszerű ételek találhatók ebben a könyvben, néhány receptet kifotóztam magamnak, de biztosan kikölcsönzöm még a könyvet a könyvtárból máskor is. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><p></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-52136462425427016462023-05-12T07:00:00.017+02:002023-05-12T07:00:00.157+02:00Mocsonoky Anna könyvei <p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtXCUSAfqW38YmkAf99xCZH22tl2AsqVY5MvwLfuaIrUyAri_GmcFWi90iAJFCGlxkAjXxC4BLHMxUH8H5_Obzfh1eRVkT3nh3huoAx4FbzehsWNXslrXJ-Y3oqQw_vB1UxlXv_AMIgb8Xwy5yXWwHONKzMWMqkW0GDcVGdFL3kY3gI7LJ9CLQho7t8A/s581/4793236_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="581" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtXCUSAfqW38YmkAf99xCZH22tl2AsqVY5MvwLfuaIrUyAri_GmcFWi90iAJFCGlxkAjXxC4BLHMxUH8H5_Obzfh1eRVkT3nh3huoAx4FbzehsWNXslrXJ-Y3oqQw_vB1UxlXv_AMIgb8Xwy5yXWwHONKzMWMqkW0GDcVGdFL3kY3gI7LJ9CLQho7t8A/s320/4793236_5.jpg" width="220" /></a></div><b style="background-color: #f4cccc;">Mocsonoky Anna: Autista a gyermekem </b><p></p><p>13 személyes történet küzdelemről és elfogadásról</p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Nagyon szeretem a riportköteteket és az autizmus is meglehetősen érdekel, szeretem az ilyen témájú regényeket, önéletrajzokat olvasni, mert nagyon informatívak és hiánypótlóak az ilyen könyvek, de szerencsére már egyre többet lehet találni a témában. </p><p style="text-align: justify;">Ebben a könyvben 13 család történetét ismerhetjük meg, amelyben arról mesélnek, hogy mennyiben változtatta meg életüket az, hogy autista gyermeket nevelnek. Elmesélik a diagnózis utáni reakciókat, van akit teljesen földhöz csapott a hír és van, aki szinte nyugodtan vette tudomásul, sőt már-már megnyugvással , mert egy ideje érezte, hogy valami nem oké, és ezáltal tényeket és bizonyítást nyert a gyanúja. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Félelmetes, hogy sokszor a szülők mennyire magukra maradnak ilyen esetben, sem az egészségügyi, sem az oktatási rendszer nem könnyíti meg a dolgukat. Mindenkinek ki kell járnia, tapasztalnia, megismernie a saját útját, mert ahogyan nincsen két egyforma ember, úgy nincs két egyforma autista ember sem. </p><p style="text-align: justify;">Vannak gyengébb és súlyosabb fokozatú autizmussal élők és vannak, akik magasan funkcionálók, kiemelkedően tehetségesek valamiben, de az élet többi területén nekik is megvannak a maguk problémái.</p><p style="text-align: justify;">Nagyon érdekes és informatív könyv, egyes sorsok nagyon megérintettek, mások szomorúvá tettek.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6xLNHwC0WIvRZfN7H7GoJHFcsMOzXyhVLFobpi94G83Elr1vnQbXTiJ0KskwN1CVTDBnzVZOB2gzJwdty2jBLg1pZDvLJrfMJKKbCPK3g4qdRE29v0-8l25kWLyYYIG6PE-SPKQvoziWJYCHfitcFRvPw7-LbZXm99P6NTfPc150lMFphWyxXcfjoNg/s578/7030640_5.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="578" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6xLNHwC0WIvRZfN7H7GoJHFcsMOzXyhVLFobpi94G83Elr1vnQbXTiJ0KskwN1CVTDBnzVZOB2gzJwdty2jBLg1pZDvLJrfMJKKbCPK3g4qdRE29v0-8l25kWLyYYIG6PE-SPKQvoziWJYCHfitcFRvPw7-LbZXm99P6NTfPc150lMFphWyxXcfjoNg/s320/7030640_5.jpg" width="221" /></a></div><br /><b style="background-color: #f4cccc;">Mocsonoky Anna: Szervátültetett vagyok</b><p></p><p>Történetek visszanyert életekről</p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Az Autista a gyermekem után láttam, hogy van még a szerzőnek egy hasonló felépítésű és tematikájú könyve, ezért mindenképpen szerettem volna elolvasni</p><p style="text-align: justify;">Nincs fontosabb dolog az egészségnél, egy szervátültetés pedig nagyon kemény dolog. Ezt a könyv elolvasása előtt is tudtam, de a könyv történeteit olvasva, teljesen megbizonyosodhattam róla, mekkora szenvedések, akaraterő, kitartás, remény és reménytelenség kíséri a szervátültetésre váró emberek napjait, hónapjait, sokszor éveit. Van, aki nagyon sokáig vár egy új szervre és van aki viszonylag gyorsan, szinte hirtelen a műtőben találja magát, még gondolkodni sincs ideje. </p><p style="text-align: justify;">A szervátültetésnek nyilván nagyon veszélyes és fontos része az, hogy az ember szervezete mennyire fogadja be egy idegen ember szervét, kilökődik-e, küzd-e az idegen szervezettel, és ez iszonyat sok szenvedést jelent, de a lelki része is borzasztó nehéz. Feldolgozni azt a tényt, hogy egy másik embernek meg kellett halnia azért, hogy ők életben maradhassanak. El kell tudniuk fogadni, meg kell érteniük, hogy nem azért haltak meg, hanem egy balesetben veszítették életüket, amihez nekik nem volt közük, de mégis megmentheti az életüket. Nehéz lelki teher ez a szervet fogadóknak.</p><p style="text-align: justify;">Azért is tetszik ez a könyv, mert megmutatja a másik oldalt, megismerünk élő szervadományozókat és olyan családokat, akiknek elvesztett szerettük szervei tovább élnek más emberekben. </p><p style="text-align: justify;">Szívszorítók és érzelmekkel teliek ezek a történetek. Informatív és nagyon fontos ez a könyv, a szerző fentebb ismertetett könyvével együtt.</p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-85253234950970528542023-05-09T09:52:00.003+02:002023-05-11T06:32:45.762+02:00Két ifjúsági regény <p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYQChud0qrm5GJBJfCJsyNPpG_gglIu-7Drg_uX8e9TntnbgFbsllU5Jtp0phH9hrc4BHct1yy7-ckLgGsfJjBRPCYvODGglaCEohuKXriuX8BR3WV0Jn6QyrP3rKTG8eom6WcIk0upo23mUmrpxQ8y-EVDOhaAFt1SqT5NdGWx8BXWUBKzaP2NYiXog/s610/8998088_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="610" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYQChud0qrm5GJBJfCJsyNPpG_gglIu-7Drg_uX8e9TntnbgFbsllU5Jtp0phH9hrc4BHct1yy7-ckLgGsfJjBRPCYvODGglaCEohuKXriuX8BR3WV0Jn6QyrP3rKTG8eom6WcIk0upo23mUmrpxQ8y-EVDOhaAFt1SqT5NdGWx8BXWUBKzaP2NYiXog/s320/8998088_5.jpg" width="210" /></a></div><b style="background-color: #f4cccc;"> Lindsay Galvin: Barátom, az oktopusz</b><p></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Egyáltalán nem véletlen, hogy egymás után két polipos olvasmány is a kezeim közé került. Ugyanis a nem régen olvastam el <b><a href="http://www.konyvutca.hu/2023/03/shelby-van-pelt-boldogsagnak-nyolc.html">A boldogságnak nyolc karja van</a></b> című könyvet, amelyben Marcellus, a polip nagyon közel kerül hozzánk, olvasókhoz és sok mindent megtudhatunk a polipokról, annak ellenére, hogy a könyv nem ismeretterjesztő, hanem egy regény.</p><p style="text-align: justify;">Amikor az ifjúsági részlegen megláttam ezt a könyvet, már csak a polip miatt is adtam neki egy esélyt és jól tettem, mert egy kedves kis történet nagyobb gyerekeknek és kamaszoknak. Volt benne időnként néhány zavaros rész, legalábbis akkor úgy gondoltam, de a végén minden a helyére került.<span></span></p><a name='more'></a> <br /><div style="text-align: justify;">Ugyanis krimi és nyomozós, de az akkori kor társadalmi problémáit is érintette, szól a nők társadalmi helyzetéről, három gyerek és egy polip történetén keresztül.</div><p></p><p style="text-align: justify;">Vinnie Fyfe-ot édesanyja hirtelen Londonból Brightonba, a nagynénjéhez viszi és azzal az ürüggyel hagyja nála, hogy neki sürgősen Párizsba kell utaznia, kalaptervező munkájából kifolyólag és amint elrendez mindent, visszajön a lányáért.</p><p style="text-align: justify;">Vinnie-t nagyon furcsán érinti ez a dolog, mert még sosem volt külön özvegyen élő édesanyjától, rajztehetsége révén a kalaptervezésben is sokat segített eddig neki, egyek voltak ők ketten, ezért meglehetősen különös, hogy hirtelen otthagyják londoni üzletüket és szinte az éj leple alatt elutaznak.</p><p style="text-align: justify;">A nagynéni, Bets örömmel fogadja unokahúgát, aki szívesen segíti nagynénjét a munkában, de hamarosan barátokat is talál és örömmel időzik a cukrászda szomszédságában lévő akváriumban is. Charlie és Temitayo, két újdonsült barátja mellett, sok időt töltött a polip, Szellem akváriuma előtt is, aki rövid időn belül a hely fő látványossága lesz.</p><p style="text-align: justify;">Vinnie rajztehetségét kamatoztatja az akváriumban, Szellemet minden irányban, színben és minden tevékenysége közben lerajzolja, aminek nagy szerepe van az akvárium sikerében. Minden szép és nyugodt lehetne, de jön egy kis izgalom és nyomozás, hol lehet Vinnie édesanyja és miért követi mindenhová a gonosznak tűnő Jedders úr. </p><p style="text-align: justify;">A történet végére minden kiderül, a polip ebben a regényben is hálás és szomorú szerepet kap, egy izgalmas és fordulatos ifjúsági regény, amit érdemes elolvasni.</p><p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #fff2cc;">"A férfiak azt hiszik, hogy természet ellen való, hogy egy nő a saját útját járja az életben. Úgy vélik, hogy kizárólag ők képesek sikeresek lenni az üzletben, eligazodni a pénz világában, vagy elkormányozni egy országot. Ezért, ha találkoznak egy sikeres asszonnyal, aki mellett nincs férfi, aki irányítaná, akkor csalódottak."</span></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoBuAaJX-izlhuzW9iSHLwXO8zkSILoDiGH_VKCgu4nX8whRNQfk1_zE0ADF-qBx_mS3G4PpcrYzKKLlCuwxQWSDiU7ao9kK1fpNOW9WgLpQumtNdGwoqqQ5z8M3H_ubx7cRYuxXfB3mkoARoJf6-VZeKcuuh_L7RYbdAD59yJ3N_BY9Wj1IxHqlUIuw/s500/4bd24eab253b896b6db78cfe3e252e2a_big.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><b style="background-color: #f4cccc;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="318" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoBuAaJX-izlhuzW9iSHLwXO8zkSILoDiGH_VKCgu4nX8whRNQfk1_zE0ADF-qBx_mS3G4PpcrYzKKLlCuwxQWSDiU7ao9kK1fpNOW9WgLpQumtNdGwoqqQ5z8M3H_ubx7cRYuxXfB3mkoARoJf6-VZeKcuuh_L7RYbdAD59yJ3N_BY9Wj1IxHqlUIuw/s320/4bd24eab253b896b6db78cfe3e252e2a_big.jpg" width="204" /></b></a></div><b style="background-color: #f4cccc;">Bart Moeyaert: Duett hamis hangokra</b><br /><br /><p></p><p style="text-align: justify;">Ezt a könyvet véletlenszerűen választottam ki szintén a gyerekkönyvtárból, és egy meglepő, romantikus történetet kaptam, egy első szerelem történetét, melynek a vége nagyon drámaivá vált. </p><p style="text-align: justify;">A szerző utószavából megtudhatjuk, hogy ennek a könyvnek az alapját még tinédzserkorában kezdte írni, és tizenhat évesen már be is fejezte, két évig tartott megírnia. Nem szokványos szerelmi történet, illetve magában, a szerelmi vonalban nincs is semmi különös, de a kapcsolatok, az iskolai napok, a fiatalok egymás közti barátságai annyira másfélék voltak, mint amit megszoktam. </p><p style="text-align: justify;">A könyv Lander és Liselot szerelmének elbeszélése, egyik nap egyikőjük gondolatait olvassuk, másnap pedig a másikét, ami nagyon jó, mert így mindkét szemszögből láthatjuk a dolgokat, és jobban megérthetjük az eseményeket, amelyek később bekövetkeztek.</p><p style="text-align: justify;">Voltak ebben iskolai hétköznapok, egy színjátszó szakkör próbái és rövid turnéja, Lander és Liselot bájos és szerelmes közeledései, az első szerelem csetlései-botlásai, szülők és kamaszok kapcsolata és különböző családi sorsok. </p><p style="text-align: justify;">Most néztem meg a moly.hu-n a könyv olvasottságát és értékelését és meglepődve látom az alacsony százalékot, amely szerint a többséget nem nyerte meg magának a történet. A történet alakulása és a szereplők tettei hagynak néha kifogásolnivalót maguk után, de nem minden történet alakulhat úgy, ahogyan mi olvasók szeretnénk. </p><p style="text-align: justify;">Sőt, egyik nap meséltem a férjemnek egy (másik) történetet és éppen az ellenérzéseimet soroltam, amikor megvilágította, hogy attól, hogy én teljesen máshogy gondolom és nem lopta magát a szívembe az a karakter, és a cselekményt sem úgy alakította a szerző, ahogy nekem tetszett, attól még nem rossz az a könyv, hanem inkább elgondolkodásra ad okot, hogy vajon más miért úgy látja, ahogy és miért éppen úgy alakította az eseményeket, ahogy.</p><p style="text-align: justify;">Ennek a könyvnek a végén is van ilyen gondolkodnivaló, és nagyon sok ponton úgy éreztem, hogy hiányos vagy éppen nem így kellett volna történnie, de rájöttem, hogy ez felesleges. A könyv olvastatta magát, különös stílusa és hangulata van, egyáltalán nem sablonos és a vége .... Éppen ilyen pontpontpont. :D Én szerettem ezt a könyvet.</p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #d9ead3;">"Én vagyok a nap, te vagy az eső, ketten együtt mi lettünk a szivárvány - de szép!"</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #fff2cc;">A felnőttek szerint a kamaszok szeszélyesek. Ebben kivételesen igazuk van.</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b><span style="background-color: #d9d2e9; font-family: georgia;">"Szerintem nem baj, ha egy kicsit bolond az ember (...)"</span></b></p><p style="text-align: center;"><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-33101577050982901702023-05-01T06:30:00.001+02:002023-05-01T06:30:00.151+02:00 Sara Paborn: Bogáncsméz<p><i></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDXrtxs8z8zzg6lx84FiodQL2M77FaHl6qPSJpq9PIVbsAvkfeEGDt45u6BA9FmXBpFcnJmBskpom4-SF_TA17g3AudTjMvOx7grfpqhcLXe2Wbp0wHhlfYCVWj-rLcx_itfpaz8T-ji8NIGI1p5rs3lFZ-coriehMHYipWwl-mvfDCxlZfIY-E9QX1A/s617/8483269_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="617" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDXrtxs8z8zzg6lx84FiodQL2M77FaHl6qPSJpq9PIVbsAvkfeEGDt45u6BA9FmXBpFcnJmBskpom4-SF_TA17g3AudTjMvOx7grfpqhcLXe2Wbp0wHhlfYCVWj-rLcx_itfpaz8T-ji8NIGI1p5rs3lFZ-coriehMHYipWwl-mvfDCxlZfIY-E9QX1A/s320/8483269_5.jpg" width="207" /></a></i></div><i>Mindenkinek jár második esély. De nem mindenki tud róla.<br /><br /></i><p></p><p style="text-align: justify;">Ennek a könyvnek gyönyörű borítója van, nehéz neki ellenállni. Mivel mostanában már leginkább könyvtárból kölcsönzök és nagyon ritkán vásárolok könyveket, szerencsére nem is kellett. Nem egyértelmű a véleményem erről a könyvről, ezért meglehetősen nehezen is tudom megfogalmazni.</p><p style="text-align: justify;">Egyrészt meglehetősen megérintett, másrészt kellemetlen érzésekkel olvastam helyenként. Megpróbálom ezt érthetőbben is leírni, talán akkor én is jobban megértem, hogy miért éreztem így. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">A történet főhősei Ebba és Veronika. Ebba a közelmúltban Svédország sikeres médiahíressége volt, párkapcsolati tanácsokat adott, könyveket írt, saját talkshow-t indított, boldogan élt férjével és 12 éves fiával. <span style="text-align: left;">Egészen addig, míg munkahelyén meg nem jelent egy volt rocksztár, fiatalkori rajongásának tárgya és a középkorú nő (legalábbis én középkorúnak gondoltam, nem emlékszem, volt-e szó a koráról) szerelemre lobban új kollégája iránt, amibe szerintem erősen belejátszott a tinédzserkori rajongás emléke is. </span></p><p></p><p style="text-align: justify;">A szerelem hatására felrúgja házasságát és új életet kezd a férfi oldalán. Sajnos azonban a szerelem nem úgy alakul, ahogy kellene, ezért váratlanul, vagy nem annyira váratlanul vége lesz. Ebba maga alá kerül, elveszti párkapcsolati tanácsadóként a munkáját, már csak keresztrejtvények készítéséből él, amikor elvállal egy megbízást egy cikk megírására, ami a hosszan tartó, boldog házasságról szólna. </p><p style="text-align: justify;">Ebba a véletlennek köszönhetően rábukkan Veronika Mörkre. Az idős asszony egy idősek otthonában él és úgy tűnik nincs kifogása a cikk ellen. Ám a dolgok érdekesen alakulnak, és egyre többször találjuk magunkat 1955-ben, a 17 éves Veronika történetében, amikor az asszony elmeséli fiatalkori szerelmét, amit és akit azóta sem tudott elfelejteni, dacára 60 évig tartott hosszú házasságának.</p><p style="text-align: justify;">Veronika részei nagyon tetszettek, a lány bizonytalansága, szerénysége, félénksége nagyon szerethetővé tette. Özvegy édesanyjának segített a saját panziójukat üzemeltetni, unokatestvérével együtt, aki azonban inkább csak nyaralt, mint segített. A könyvben szereplő nyáron Veronika szerelmes lett a panziójukban elszállásolt szobrásznövendékbe, akit 60 év alatt sem tudott elfelejteni.</p><p style="text-align: justify;">Szerettem a panzió történeteit, a méheket, akik azon a nyáron nagyon sokan voltak és kicsit megnehezítették Veronika és édesanyja, valamint a panzió vendégeinek életét, el tudtam képzelni a gyönyörű tengerpartot, a fiatal szerelmeseket, a virágos réteket, a gyengéd szellőt és a szobrászműhelyt, ahol Veronika és Bó kettesben lehetett. </p><p style="text-align: justify;">Miközben Veronika múltbéli történet olvassuk, részesei leszünk Ebba jelenének, és talán ezek voltak azok a részek, amiket kellemetlen érzésekkel olvastam. Nekem túl sok volt a szenvedése, hosszú ideig tartott, míg kilábalt a szerelmi csalódásából, sőt a könyv végéig nem is igazán sikerült neki, de a legnehezebben azt bírtam megérteni, hogy egy szerelem miatt otthagyja a gyermekét és elköltözik. Persze tartották a kapcsolatot, de tőlem ez nagyon távol áll, ezért nehezen tudtam beleképzelni magam a helyébe. </p><p style="text-align: justify;">A két nő egyre többet beszélgetett, már nem csak a cikk miatt találkoztak nap, mint nap egymással, bár szerencsétlen események is közrejátszottak, Veronika gondolatai és történetei segítettek Ebbának is talán egy kicsit, hogy rendezze életét, érzelmeit és megtalálja a helyes utat.</p><p style="text-align: justify;">A fent említett kellemetlen érzések mellett azonban mégis nagyon közel éreztem magamhoz ezt a történetet, az öregedés, az útkeresés, az önmagunkra találás, a női mivoltunkban való kiteljesedés minden nőt érint, így engem is megérintett és egy különös, elgondolkodtató könyvként jellemezném.<br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5Z1abS6XQcyJ-drQCZGU434HSn9vLwFw-XhqR1SAyzM8Wmk4kHWvMkYZyfJAzSdcqn-yHdT3aLIfjO5IsZkycErzxC6V6BfTKd7F37QX5mhGDabzdHXigrmYwNWrqEEKe4QlhHHUPINGjQKo17lI_O8LUo8vczV6u5fz9rFVeYkgVEuw0zFq88HHosw/s2048/PhotoGrid_Plus_1682344331416.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2048" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5Z1abS6XQcyJ-drQCZGU434HSn9vLwFw-XhqR1SAyzM8Wmk4kHWvMkYZyfJAzSdcqn-yHdT3aLIfjO5IsZkycErzxC6V6BfTKd7F37QX5mhGDabzdHXigrmYwNWrqEEKe4QlhHHUPINGjQKo17lI_O8LUo8vczV6u5fz9rFVeYkgVEuw0zFq88HHosw/w640-h640/PhotoGrid_Plus_1682344331416.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Nem izgalmas, nem tartalmaz különösebb fordulatokat, sem nagy meglepetéseket, inkább az érzelmekre, az emberi tulajdonságokra, a megtett és meg nem tett dolgokra helyezi a fő hangsúlyt, két nő, két eltérő korosztályú nő életén keresztül. Örülök, hogy elolvastam, és ajánlom nektek is. </p><p><i>Bea</i></p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #cfe2f3;">"Könnyen lehet, hogy az ember túl sokáig vár, és akkor sosem lesz meg, amit szeretne. <br />Van, amikor túl késő lesz."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #ead1dc; font-family: helvetica;">Bármit is csinál az ember az életben, óhatatlanul felteszi magának a kérdést, <br />hogy mi lett volna, ha valamit máshogy csinál.</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #f4cccc;">Van valami felszabadító abban, hogy egyszerűen csak elfogadja az ember a dolgokat.</b></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-91329910597156048602023-04-27T06:00:00.000+02:002023-04-27T06:00:00.152+02:00 Tracey Garvis Graves: Az a régi lány<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-n7YszZcnCsbhyBpcx3TEMeNIZU2agReaPFl5R4VHgE2Nr9f_-iPoO6ZRyv8QCpNvVVZtOlmetLvUHfPgKaU0bUsk4qGX-vQCeXdzvnbV09yMXWsGnbQObJ5M6XF5lQ2rtGLQEpYxoGYnadzENLwsvON7_fLrAe5UOHU_oX1ggL6DxyoFtCxWMiR5fQ/s600/9141204_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-n7YszZcnCsbhyBpcx3TEMeNIZU2agReaPFl5R4VHgE2Nr9f_-iPoO6ZRyv8QCpNvVVZtOlmetLvUHfPgKaU0bUsk4qGX-vQCeXdzvnbV09yMXWsGnbQObJ5M6XF5lQ2rtGLQEpYxoGYnadzENLwsvON7_fLrAe5UOHU_oX1ggL6DxyoFtCxWMiR5fQ/s320/9141204_5.jpg" width="213" /></a></div><div style="text-align: justify;">Egy igazi meglepetés volt ez a könyv, és bár ezt minden olyan könyvnek a végén elmondhatjuk, ami tetszett, de ezt talán azért gondolom így, mert nem sok könyvet olvastam az Arany pöttyös sorozatból és így utólag fogalmam sincs miért, nem voltak ezzel a könyvvel szemben nagy elvárásaim.</div><p></p><p style="text-align: justify;">Lehet, éppen azért lepett meg ennyire, már az első oldalaktól fogva imádtam és magával ragadott. A könyv tulajdonképpen egy szerelmi történet. DE! Egy nagyon nem szokványos szerelem és két különleges ember története.</p><p style="text-align: justify;">Annika és Jonathan Chicagóban találkoznak. Amiben nem lenne semmi különös, de 10 évvel ezelőtt egy rendkívül szép szerelmi kapcsolat volt az övék, azóta nem hallottak egymásról, most pedig a sors váratlan szeszélye folytán egyszercsak összefutnak. A találkozás mindkettejüket meglepi, és nem várt érzelmeket mozgat meg bennük. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Ettől a pillanattól felváltva térünk vissza 10 évvel ezelőttre és vagyunk a mában, hogy megismerjük ennek a két nagyon szimpatikus fiatalnak a történetét. Szintén váltakozva olvashatjuk mindkettejük szemszögéből mind a múlt, mind a jelen eseményeit, nekem felettébb tetszett ez a megoldás.</p><p style="text-align: justify;">Már az elejétől láthatjuk, hogy Annika nem egy átlagos, hétköznapi lány. Nem megy könnyen neki semmi, nehezen teremt kapcsolatokat, valahogy teljesen máshogy látja a dolgokat, mint az átlagos emberek, vagy mint a diáktársai. Alapvető dolgokat nem ért, másban meg nagyon intelligens. Amikor végül csatlakozik az egyetemi sakk-klubhoz, akkor kiderül, hogy nagy tehetség. Itt ismerkedik meg Jonathannal is, amikor az addig csak ugyanazzal a partnerreé játszó lány mellé, a fiút ülteti le a klub vezetője. </p><p style="text-align: justify;">Ettől a pillanattól alakul kettejük kapcsolata lassan szerelemmé, de egyáltalán nem a szokásos, romantikus módon. Sokkal több volt ez, mint egy romantikus történet, mert magában foglalja Annika életét és állapotát, amit én egyből éreztem, és ami a történet végén Annika számára is kiderül. Azt nem pontosan értem, hogy miért csak akkor, mert talán könnyebb és másabb lett volna az élete, ha hamarabb szembesül vele, de ez nem von le a történet élményéből. </p><p style="text-align: justify;">Fantasztikus ez a két fiatal szereplő, ahogy viszonyulnak egymáshoz, amilyen tisztelettel bánnak egymással, ahogy Jonathan segített Annika problémáin, amik a hétköznapi életben nehézséget okoztak a lánynak, és ahogyan a lány megnyílik és szeretni mert, sőt egyáltalán szeretni tud egy másik embert. </p><p style="text-align: justify;">Tetszettek a múlt és a jelen eseményei is, mára Annikának sikerült terapeutája segítségével jól beilleszkedni a hétköznapokba, világosabban látja az emberek tulajdonságait, illetve megtanult olvasni a viselkedésükből és értelmezni a szavaikat, és bár még mindig kínosan érzi magát más emberek mellett, de elsajátított egy minimális társasági viselkedésformát. </p><p style="text-align: justify;">Jonathan is meglepődik, mennyit változott a lány, honnan szerezte a - látszólagos - önbizalmát és eleinte próbálja elnyomni ismét feltörő érzelmeit a lány iránt. Annika is biztonságban érzi magát a férfi mellett, ismét érzi azt a megnyugtató érzést, hogy mellette önmagát adhatja, nem kell odafigyelnie arra, nehogy kínosan viselkedjen. </p><p style="text-align: justify;">Egy szépen, lassan újra felépülő kapcsolatot látunk, amikor bumm, jön egy esemény, ami mindent tönkretehet és beárnyékol. Annika nagy lépésre szánja el magát, amikor nincs más választása. <br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTDGZhp86SKLTBmSkkQOdD3pGKgp8cI24YBX8NOTm6XZi99Ww7Gm-fdrlH5H9ZwwptBdf5ak1cIBSGevlqQa7k2dC_wcvReR_l8FISnnhMKC_VIdaawz_WR-9FPuPfOjUhSO9jM4My2Z0kvTzsq0nNoZ3tQal_EIWfqwcPWUtsPifY524-cBIZ6QINjA/s2048/PhotoGrid_Plus_1682341465002.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2048" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTDGZhp86SKLTBmSkkQOdD3pGKgp8cI24YBX8NOTm6XZi99Ww7Gm-fdrlH5H9ZwwptBdf5ak1cIBSGevlqQa7k2dC_wcvReR_l8FISnnhMKC_VIdaawz_WR-9FPuPfOjUhSO9jM4My2Z0kvTzsq0nNoZ3tQal_EIWfqwcPWUtsPifY524-cBIZ6QINjA/w640-h640/PhotoGrid_Plus_1682341465002.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Talán nem teljesen hibátlan történet, volt néhány dolog, amikor csóváltam a fejem, de ennek ellenére nekem maximálisan 5 csillagos élmény volt, és jó szívvel ajánlom olvasásra, mert egy csodálatos, szívet melengető regény. </p><p><i>Bea</i></p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #d9ead3;">"Tedd, amit a szíved helyesnek ítél - mert úgyis örökre kritizálni fognak érte."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #fce5cd;">"Az élet senkinek sem egyszerű. Mindannyian kihívásokkal nézünk szembe. <br />Mindannyiunkat érnek viszontagságok. <br />Az tesz minket azzá, akik vagyunk, hogy miként küzdünk meg ezekkel."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #ead1dc;">"(...) mindig lesznek emberek az életedben, akik segíteni fognak. <br />Akik pont úgy szeretnek, ahogy vagy."</span></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-41566121296419994142023-04-24T15:00:00.018+02:002023-04-24T15:00:00.199+02:00 Axel Brauns: Cifraárnyak és denevérek<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnI8wN1bxzAH25TOeor2NnrNdKPsmWUhliY5rc745GGlVV1Lkbq_5165cjZQD0HSdNW3qRa8bhGsd5s4muPKrYkWzpD6fEMaaMyqJFeGDCzJQyvLK_U8MLJPgX_ek7oonHADQmS4rW_FJW2mcOncBw0pRkf8p2CHy827CrNZPJs3aaIcSCWtfDMLwLaA/s594/739071_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="594" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnI8wN1bxzAH25TOeor2NnrNdKPsmWUhliY5rc745GGlVV1Lkbq_5165cjZQD0HSdNW3qRa8bhGsd5s4muPKrYkWzpD6fEMaaMyqJFeGDCzJQyvLK_U8MLJPgX_ek7oonHADQmS4rW_FJW2mcOncBw0pRkf8p2CHy827CrNZPJs3aaIcSCWtfDMLwLaA/s320/739071_5.jpg" width="215" /></a></div><br /><b><i>Élet egy másik világban</i></b><p></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;"><i>Miért van az év elejének és a végének saját neve? Az év közepének miért nincs saját neve? Vannak könnyű kérdések és vannak nehéz kérdések. Egyesek hagyják, hogy gyorsan megválaszolják őket, mások kissé több időt igényelnek.</i></p><p style="text-align: justify;">Azt gondolom magamról, hogy egy <i>Cifraárny</i> vagyok. Remélem, Axel is úgy gondolná, mert nagyon szeretném, ha tényleg az volnék. Ez a könyv egy különleges írás az autizmus témáról, mégpedig azért, mert a szerző maga is autizmussal élő személy. Belebújhatunk a bőrébe, megpróbálhatjuk megérteni a gondolatait, a tetteit, ami azért is nehéz, mert ő sem ért sokszor semmit az őt körülvevő világból. És nem érti, hogy miért nem. Miért nem ért szavakat, miért csak <i>zörömbök</i> vannak a fejében.<span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Axel Brauns bevezet bennünket a maga világába. Rendkívül jól, irodalmi stílusban írja le, mi zajlott kicsi korától a fejében, milyen nehéz volt megértenie a vele és körülötte élő embereket. Olvasóként nehéz volt értelmeznem a könyv első részét, mert nagyjából éppen annyit értettem a világból, mint a kis Axel, aki a maga alkotta világában jól érezte magát és ha nem háborgatta senki, akkor egész jól elvolt a fényekkel, a homokkal, a takaróval, az utcanevekkel. </p><p style="text-align: justify;">Nem egyből szoktam meg a könyv stílusát, de az első perctől fogva imádtam. Axel kétéves korától vezet be bennünket a gondolataiba, amit talán szokatlannak találhatunk, de aspergeresként elképzelhető, hogy valóban fel tudja idézni a kétéves gyermek emlékeit is. Egy olyan világba láthatunk bele, amit eddig próbáltunk elképzelni. Engem nagyon érdekeltek mindig is az autizmusról szóló könyvek, a Cifraárnyak és denevéreket egy igazi kuriózumnak tartom, mert most valóban és igazán úgy éreztem, hogy autista főhősünk szemével és gondolataival próbálom felfogni a körülötte lévő világot. Alig értettem belőle valamit, ijesztő volt, hogy miért nem értem, miért kell különböző emberekhez mennem, miért kell olyan helyekre járnom, ahová nem feltétlenül szeretnék.</p><p style="text-align: justify;">A könyv címe az Axel által meghatározott kétféle embertípusra utal, a <i>cifraárnyak</i> azok az emberek, akik jóindulattal, barátsággal tekintenek rá, lehetőséget adnak neki, hogy tudjon kapcsolódni hozzájuk, csendesek és nyugodtak. A <i>denevérek</i>nek a hangos, csapkodó embereket nevezte el, akik csúfolják, kinevetik és nem is próbálják megérteni, nem jó érzéseket érez a közelükben. </p><p style="text-align: justify;">Ez amúgy nem tudom, hogy megállja-e a helyét, mert látszólag érzelmek nélkül éli az életét, emberekhez nem ragaszkodik nagyon, pl a szüleihez. <i>Borzhoz</i> és <i>Hahához</i> sem fűzik látványos érzelmek, de mégis cifraárnyak ők, akik nem viselkednek hangosan és nem érzi magát kényelmetlenül a társaságukban.</p><p style="text-align: justify;">Vannak dolgok, amiket a végére sem tudunk meg, pl. hogy miért nevezte az édesapját Borznak, és az édesanyját Hahának, a testvérét pedig Honcsinak. A könyv is hirtelen ért véget, örömmel olvasnék egy folytatást, mi lett Axel sorsa, hogyan boldogul a felnőtt világban. Bár ha visszalapozok az első oldalakra, akkor megtudom, hogyan boldogul a könyv írásakor és mennyire tudta megérteni az átlagos emberek világát, szavait és mondanivalóját. </p><p style="text-align: justify;">Szívszorító és megható, nagyon szépen megírt könyv, nagyon meghatott a kisfiú Axel útkeresése, mintha egy labirintusban élné a napjait, próbálja megfejteni az abban eldugott rejtvényeket, miért ilyen az egyik ember és miért olyan a másik. Miért nem látja az arcukat, miért nem érti a beszédüket? Más szemmel látja a dolgokat, mint a többi ember és sokszor nem is szemmel érzékeli, hanem a tapintás, az elrejtőzés, a simogatás sokkal fontosabb számára, mint hogy mit lát.</p><p style="text-align: justify;">A homokozó és a gőzhenger, a telefonkönyvek és a szótárak olyan örömet okoznak neki, no meg a haccsog, amit más nem érthet és úgy tűnik nem is ért meg. <br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV5FIs2-PyDcEePFmmLd6RsQfDgIGnpkkCp3-j6IVpC9icqQwSXtIMdtvXstDKFmvtFhx6o8mnpmPnPOy0cqs9Cj564SH7SAH9nxRc3AVz1MDKtmGSOzEQXjBmtT54FmxQHhU9m7t6cX8quQZIFlnvJSKT2b3dS0YHpQyMgIwtOzgFamV3_ckOM-TD2A/s4096/InCollage_20230424_142351601.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV5FIs2-PyDcEePFmmLd6RsQfDgIGnpkkCp3-j6IVpC9icqQwSXtIMdtvXstDKFmvtFhx6o8mnpmPnPOy0cqs9Cj564SH7SAH9nxRc3AVz1MDKtmGSOzEQXjBmtT54FmxQHhU9m7t6cX8quQZIFlnvJSKT2b3dS0YHpQyMgIwtOzgFamV3_ckOM-TD2A/w640-h640/InCollage_20230424_142351601.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Axel leérettségizett, egyetemet végzett, ma már önállóan élő fiatalember, akinek talán nem ez volt az utolsó könyve, és elmeséli majd egyszer, hogyan sikerült megértenie a cifraárnyak és denevérek világát, mennyivel könnyebb vagy nehezebb az élete így, hogy most már jobban érti őket, mint gyermekként.</p><p style="text-align: justify;">Az egyik, ha nem a legjobb könyv, amit autizmus témában az utóbbi időkben olvastam.</p><p><i>Bea</i><br /><br /></p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #fff2cc;">"Hogyan tanuljuk meg, hogy észrevegyünk embereket, ha nem vesszük észre őket?"</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #d9d2e9;">"Egyes autisták csöndben, magukba fordulva élik napjaikat, <br />mások folytonos dühöngéssel, mert náluk a világ a fejükön száguld keresztül."</i></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-82978320623759723492023-04-17T06:30:00.000+02:002023-04-17T06:30:00.212+02:00 Imolya Patricia: Esetlapok<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA793fr9v-uo0W2b24Z4C8XEclBnNznfsbGxUzAzHYXSY_CYTEtgsqJXNluN1LbTg9qL8xonIVC_s-yhDJ_Rx3yDIE6SqQW48UsNJ2WRiH__Jzr6UeKc9skQKrVNQ7rRtl4jQe_hgXtySCSU0Oa1htQXS5_Bx7fdvn2sLwVCpI3DByEZOksvW2Ix55Wg/s590/8661335_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="590" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA793fr9v-uo0W2b24Z4C8XEclBnNznfsbGxUzAzHYXSY_CYTEtgsqJXNluN1LbTg9qL8xonIVC_s-yhDJ_Rx3yDIE6SqQW48UsNJ2WRiH__Jzr6UeKc9skQKrVNQ7rRtl4jQe_hgXtySCSU0Oa1htQXS5_Bx7fdvn2sLwVCpI3DByEZOksvW2Ix55Wg/s320/8661335_5.jpg" width="217" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Imolya Patricia orvostanhallgatóként önkéntes munkára jelentkezett az egyik mentőszolgálathoz, a koronavírus járvány idején pedig sürgősségi ambulanciákon dolgozott. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Mindannyiunkban van némi kíváncsiság, amikor mellettünk száguld el egy mentőautó, hogy vajon hová mehet, milyen élet forog veszélyben és sikerül-e időben odaérniük. És bevallható, hogy nagy megkönnyebbülés is, hogy semmi közünk a szirénázó mentőautóhoz. Mint ahogyan az is jellemző, hogy a riasztási célját elérő mentőautó körül megállnak az emberek bámészkodni és katasztrófaturistáskodni, pedig a mentősöknek és a betegnek ez hiányzik a legkevésbé. </p><p style="text-align: justify;">Ez a könyv bőven kielégíti a kíváncsiságunkat, hogy mi történik ilyenkor és arról is olvashatunk, hogy milyen betegekhez, milyen esetekhez és tragédiákhoz riasztják őket.<span></span></p><a name='more'></a> <br /><div style="text-align: justify;">Sokszor olyanokhoz is, amihez nem feltétlenül kellene, és olyan is előfordul, hogy már nem tudnak segíteni. De az esetek többségében igen, és sok ember életét mentik meg ezek az emberek, akik gyakran pihenés nélkül, éhesen száguldanak a következő helyszínre, mert a napi 20 perc pihenőjüket nem tudták kivenni.</div><p></p><p style="text-align: justify;">Hatványozottabban volt érvényes ez a koronavírus-járvány idején, Patricia novelláival bátran és őszintén megmutatta az egészségügy helyzetét, a koronavírus tombolása idején meglévő szörnyű, borzalmas, elképzelhetetlen állapotokat, miközben voltak emberek, akik azt állították, hogy kamu és kitaláció az egész járvány. A gyógyszerek és segédeszközök, az ápolók és orvosok hiányát látjuk, mint ahogyan az egészségügyi dolgozók túlterheltségét mind lelkileg, mind fizikailag. </p><p style="text-align: justify;">Azt hiszem, ezeket elolvasva nem csodálkozhatunk a pályaelhagyó egészségügyi szakembereken, sőt örülhetünk, hogy maradtak és vannak, akik bírják még cérnával, lelkierővel és fizikai állapottal, mert amit ők csinálnak az emberfeletti és becsülendő. </p><p style="text-align: justify;">Olvashatunk egy szüléshez riasztásról, amit aztán a kórházba érve még végig is asszisztálhatott, közvetlen közelről beleláthattunk egy covid beteghez történő híváshoz, és megtudhatjuk, hogy ilyen beteg szállítása után mi a mentőautóval a teendő. </p><p style="text-align: justify;">Mellbevág bennünket egy újraélesztés, sokkolnak a fekete zsákokban, ágyakon fekvő covid halottak a folyosón, szörnyű és megható emberi sorsok. Elképzelhetetlen helyzeteket, eseteket mutat meg, amiről sokan nem is gondolnánk, hogy van ilyen, olyan emberi sorsokat, amitől elszorul a szívünk és keressük a szavakat. </p><p style="text-align: justify;">Látunk csodákat és megmosolyogtató hétköznapi eseteket, megható és szívszorító emberi életeket, függőségben szenvedő emberi roncsokat és családi tragédiákat. </p><p style="text-align: justify;">Sikerült a szerzőnek emberekként megmutatni az egészségügyi dolgozókat és a betegeket is. Empátiájának hála, meglátta a betegekben az emberi sorsokat, nem csak egy drogost, egy alkoholistát, egy öngyilkosjelöltet, hanem túllátott az emberi testeken az emberi lelkek felé.</p><p style="text-align: justify;">Remélem, sikerül a szakmában maradnia és nem győzi le a kiégés, a kiábrándultság, a kimerültség, mert nagy szükség van ilyen lendületes, fiatal, kedves, együttérző, szakmailag hozzáértő fiatal orvosokhoz, akik nem belefásultan, hanem érzésekkel és figyelemmel tudnak a betegek felé fordulni.</p><p style="text-align: justify;">Nagyon megérintettek a történetek, volt amelyiken mosolyogtam, tetszett Patrícia abszurd humora és volt amelyiket megkönnyeztem. Minden tiszteletem a segíteni akaró, odaadó egészségügyi dolgozók előtt. Szívesen olvasnék még a szerzőtől hasonló novellákat, akár több részes sorozatot is el tudok képzelni belőle.</p><p><i>Bea</i><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7Yqp_bTaa9asAGiHlQz2BfDnU30X2zdz2n8yTslYkmc0Dg19eZ9mw7cO862VDi-0GK7fLc2dsgJeRP87bBiOEZx1dQcx5q4gQg_udcvCHMt-HfJWhXTBEFHVVRngmNcoHNABVbNx883byAzhSCYHVLqn1Vw8q0J9ZMvqKh1Mx5Y2gWmb-2kg0ltZuag/s4096/InCollage_20230411_150851684.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7Yqp_bTaa9asAGiHlQz2BfDnU30X2zdz2n8yTslYkmc0Dg19eZ9mw7cO862VDi-0GK7fLc2dsgJeRP87bBiOEZx1dQcx5q4gQg_udcvCHMt-HfJWhXTBEFHVVRngmNcoHNABVbNx883byAzhSCYHVLqn1Vw8q0J9ZMvqKh1Mx5Y2gWmb-2kg0ltZuag/w640-h640/InCollage_20230411_150851684.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><p style="text-align: justify;"><i style="background-color: #fce5cd;">"Aki jó eséllyel tönkreteszi a saját életét, megnehezíti a munkánkat, és terhet ró az egészségügyre. De az alkoholizmus betegség. A függőség betegség. És sosem tudhatod, hogy mi áll a hátterében. Különben is, egy mentős sose ítélkezzen, csak tegye a dolgát, segítsen, és legyen empatikus."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: justify;"><i style="background-color: #d9ead3;">"Néha mindenkinek kell valaki, akár egy vadidegen, aki emlékezteti, hogy nincs egyedül. Nekem egyszer ez egy hajléktalan volt, aki egy parkban, amikor egyszer kimerülve rogytam le egy padra, mellém ült, és megkérdezte, hogy van-e hol aludnom éjszaka."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p></p><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #d9d2e9;">"Saját akarata ellenére senkin sem lehet segíteni.</span></div><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #d9d2e9;"><i>Saját akarata ellenére senkin sem lehet segíteni!</i>"</span></div><p></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #fff2cc;">"Egy pillanatra csend lett az autóban, csak a motor egyre erősebb zúgása hallatszott. Nagyon gyorsan mentünk a pályán, szlalomozva a kocsik között, mert még a villogó, szirénázó mentő elől sem áll mindenki félre. Bogár ugyan néha kikiabált a hangosbeszélőn a körülöttünk haladó autósoknak, hogy „ez egy mentőautó”, az esetleges félreértések tisztázása érdekében, de ez se nagyon segített."</span></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-24817666587117823322023-04-15T06:30:00.006+02:002023-04-15T06:30:00.194+02:00 Jennifer Probst: Egy nyár Itáliában<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmlKxlvCsAAuWsYxAxOhK2UftPUdyJzYBpfVMiMI9JUQMAWmeOL1j1dG8HqZdCzx2EYykFQAUgS_bxTbOxdZSnyJz9vd4p1Lr4qJBFBHxuMZAA5yD8Eop7MQE9Xdsh-KVk8VaNsEySCoYCL-O6rnEBGk14DUkUA2jp6PG7nLU40o1x5sWLGC8MU97iIg/s643/8594042_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="643" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmlKxlvCsAAuWsYxAxOhK2UftPUdyJzYBpfVMiMI9JUQMAWmeOL1j1dG8HqZdCzx2EYykFQAUgS_bxTbOxdZSnyJz9vd4p1Lr4qJBFBHxuMZAA5yD8Eop7MQE9Xdsh-KVk8VaNsEySCoYCL-O6rnEBGk14DUkUA2jp6PG7nLU40o1x5sWLGC8MU97iIg/s320/8594042_5.jpg" width="199" /></a></div><div style="text-align: justify;">Nagyon sokat vártam erre a könyvre a könyvtárban, talán 7. voltam az előjegyzési listán, de azt mondom, nagyon megérte a várakozást. Bár amikor hazahoztam és megnéztem a borítóját, akkor elfogott némi bizonytalanság, hogy nem-e valami könnyű nyári limonádé. Amivel amúgy nincsen semmi baj, de nem mindig van hozzá kedvem, és mostanában sajnos több könyvet is abbahagytam, mert egyszercsak jött egy mondat, vagy egy cselekmény, ami kiverte nálam a biztosítékot, vagy egyszerűen csak azt éreztem, hogy unom, nem köt le. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Régen nem tudtam könyvet abbahagyni, de ma már simán megteszem. Pláne úgy, hogy tudom, mennyi könyv van még a várólistámon, amit el szeretnék olvasni. De ennél a könyvnél szó sem volt ilyesmiről.<span></span></p><a name='more'></a>Már az elején nagyon a szívemhez nőtt a felállás, miszerint három generáció, anya, lánya, unoka története olvasható ebben a könyvben, és ami még kívánatosabbá tette, hogy mindhármójuk szemszögéből olvashattam az eseményeket. <span></span><p></p><p style="text-align: justify;">Francescával kezdhetjük az ismerkedést, akinek sikeres reklámcége van, rengeteget dolgozik, munkamániás és egyetlen munkát sem tud kiadni a kezéből, nem bízza a kollégáira, ezáltal állandóan dolgozik, elhanyagolja 17 éves lányát, Allegrát, akit egyedül nevel és aki nagymamájánál vigasztalódik, akire Francescának szintén nincs sok ideje. Pánikrohamok és rosszullétek, stressz jellemzi a nő mindennapjait, de nem tud lazítani.</p><p style="text-align: justify;">A lánya, Allegra elitiskolába jár, jó tanuló megbízható fiatal lány, akinek nagyon hiányzik az édesanyja, ennek ellenére elég jól tolerálja, hogy a versenyeire Francesca rendszeresen nem jut el a munkájára hivatkozva, mert mindig jön valami nagyon fontos ügyféle, valami sürgős munka. </p><p style="text-align: justify;">Sophia, a nagymama egyedül él férje halála óta és nagyon szereti mindkettőjüket. Allegrával csodálatos a viszonyuk, közösen osztoznak Francesca hiányában, de nem tudnak mit tenni. Sophia igyekszik jól viselni a magányt, de még nem teljesen tudta hirtelen elhunyt férje halálát feldolgozni. Úgy érzi egészségével sincs valami rendben és az is fájdítja a szívét, hogy a lánya és unokája kapcsolata nem ideális, sőt egyenesen csapnivaló, mindkettőjüket sajnálja. </p><p style="text-align: justify;">Ezért kitalálja, hogy közösen végrehajthatnák régi nagy álmát, elutazhatnának Olaszországba, így hármasban néhány hétre és akkor helyrehozhatnának mindent, és sok időt tölthetnének egymással. </p><p style="text-align: justify;">Úgy tűnik eleinte, hogy senkinek nem tetszik az ötlet, de aztán a körülmények úgy alakulnak, hogy mégis valóra válik az itáliai utazás, ami egy fantasztikus élmény lesz mindannyiuknak, sőt még nekem is az volt. Francesca ugyan eleinte ott sem tudott leállni, de Itála egy idő után őt is elvarázsolja, és nemcsak önmagát fedezi fel, hanem a lányát és az édesanyját is. </p><p style="text-align: justify;">Rájön, hogy a munkája miatt mennyi mindent elmulasztott, amit ideje bepótolni, ha egyáltalán lehetséges és míg egyik gyönyörű látnivalótól mennek a másikig, szépen lassan mindent megbeszélnek, helyükre kerülnek régi sérelmek, meg nem értett, esetleg eltitkolt események, és megtanulják az érzelmeiket is kimutatni. </p><p style="text-align: justify;">Mindemellett nagyon szórakoztató volt az egész társaság, akivel együtt utaztak, az olasz idegenvezetőre is nagyon érdemes odafigyelni és mindhárman kötnek különleges barátságokat, amelyek túlnyúlnak az utazás keretein is. Rengeteg szép emléket gyűjtenek és kicserélődve, új emberként térnek haza.</p><p style="text-align: justify;">Szerettem ezt a könyvet, mindhármukat nagyon megkedveltem és az események is annyira jól alakultak, hogy egyszerűen lehetetlen ezt a történetet nem szeretni. </p><p><i>Bea</i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6bQwIhIZuHEYziT9jusQ7YU5HrScfacCn7_3YOn4pPJKe2boHPZarXOpOFNAiAv_zycJzf9SgQxUDfv3rWZUPPzfNm8mseRDlbHAYG9nKcNW1WWejgd8TAl1IoyC3BP5G1wswMyRDdh9feQV7tJaGg2qp_a3N4d2odg3ueOokXfFHGMga48UJxQgiqw/s4096/InCollage_20230403_233554964.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6bQwIhIZuHEYziT9jusQ7YU5HrScfacCn7_3YOn4pPJKe2boHPZarXOpOFNAiAv_zycJzf9SgQxUDfv3rWZUPPzfNm8mseRDlbHAYG9nKcNW1WWejgd8TAl1IoyC3BP5G1wswMyRDdh9feQV7tJaGg2qp_a3N4d2odg3ueOokXfFHGMga48UJxQgiqw/w640-h640/InCollage_20230403_233554964.jpg" width="640" /></a></div><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #fce5cd;">"Akkor kell megtenni a dolgokat, amikor az ember készen áll rájuk."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #d9ead3;">"A legtöbb szülő azt hiszi, hogy az ő gyereke nem drogozik, nem iszik titokban és nem is szexel a tudta nélkül. Azt gondoljuk, hogy ismerjük a gyerekeinket, hiszen a testünkben növekedtek, onnan bújtak elő, és életük minden pillanata a szemünk előtt zajlott. Fürdettük őket, kitöröltük a feneküket, és olyannak mutattuk nekik a világot, amilyennek mi látjuk. De ez semmit nem jelent."</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p></p><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #f4cccc; font-family: georgia;">"Neked is el kell követned a magad hibáit, és ez rendben is van így.</span></div><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #f4cccc; font-family: georgia;">De gondosan válogasd meg, hogy milyen hibákat vétesz."</span></div><p></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-6706630238626335882023-04-12T06:30:00.013+02:002023-04-28T20:32:43.858+02:00 Valérie Perrin: Másodvirágzás<p style="text-align: justify;"><i></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYVFnA1tunzf96LkNtVkkY2L8M6RMzUf_PKnT-4j2rsx8dGcQvsdhBZokrTK_TEl4brbTEU1lGFnEb1BUfLrpLd0cvOYxf9Fbbh4se8vZ2aJpxZY5bnVaj22SjcJx4Qe26AmIpLZO-e-MS0diBK7_fozxRQ9DfERuwMC9_NqbyQfcXx24JfDdPCL6ovw/s554/8751019_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="554" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYVFnA1tunzf96LkNtVkkY2L8M6RMzUf_PKnT-4j2rsx8dGcQvsdhBZokrTK_TEl4brbTEU1lGFnEb1BUfLrpLd0cvOYxf9Fbbh4se8vZ2aJpxZY5bnVaj22SjcJx4Qe26AmIpLZO-e-MS0diBK7_fozxRQ9DfERuwMC9_NqbyQfcXx24JfDdPCL6ovw/s320/8751019_5.jpg" width="231" /></a></i></div><i><br /><div style="text-align: justify;"><i>"A szomszédaim nem szívbajosak. Nincsenek gondjaik, nem esnek szerelembe, nem rágják a körmüket, nem hisznek a véletlenekben, nem tesznek ígéreteket, nem csapnak zajt, nem aggódnak a társadalombiztosításuk miatt, nem sírnak, nem keresgélik a kulcsukat, a szemüvegüket, a távirányítót, nem futnak a gyerekeik, sem a boldogságuk után."</i></div></i><p></p><p style="text-align: justify;">Így kezdődik ez a könyv, Violet Toussaint fantasztikus története. A szomszédai ugyanis halottak. Violet egy temető gondnoka Franciaország egyik kisvárosában. Boldog, nyugodt és elégedett. Férje 19 évvel ezelőtt elment otthonról és soha többet nem tért vissza. A hivatalos rendőrségi nyilvántartásban eltűntként szerepel. <br /><br />És Violetnek ez így jó. Több, mint jó. Csodálatos érzés volt esténként meginni a két gyűszűnyi portóit és érezni a mindennapok boldogságát. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Vannak, akik furcsának tartják Violetet. Egy nő egyedül, aki jól érzi magát a temetőben. Brancion-en-Chalonban is pletykálnak az emberek, szeretnek összesúgni a másik háta mögött. Pláne, ha az a másik olyan, mint Violet. Már az is furcsa, hogy a férje egyik napról a másikra csak úgy eltűnik. A nő azonban nem bánkódik a férje után, soha nem siratta meg, mindig feketében jár és jóban van a sírásókkal, sőt, még az atyával is. </p><p style="text-align: justify;">De Violet nem foglalkozik ezekkel a sutyorgásokkal. Valóban szereti a sírásóit, szinte családtagként üdvözli őket reggelente és Cédric atya is mindennapos vendég nála. A temetkezési vállalat három munkatársa, a Lucchini fivérek szintén szívesen látott vendégek a nőnél.</p><p style="text-align: justify;">És akkor még nem beszéltem azokról a sírokat, elhunyt szeretteiket látogató emberekről, akiknek szükségük van Violet törődésére, a hangulatos, meghitt konyhájában elköltött finom teára, vagy annál erősebb lélekmelegítőre. </p><p style="text-align: justify;">Nagyon sok mindent tudnék még erről a csodálatos nőről mondani, annyira jó volt olvasni róla, mintha már ezer éve ismerném. Éreztem boldogságát, megelégedettségét a virágai, befogadott állatai, macskái és kutyája, valamint a munkatársai között. </p><p style="text-align: justify;">Egyik nap bekopogott hozzá egy férfi. Egy nyomozó Marseille-ből. Az édesanyja hamvait szeretné a temetőben elhelyezni egy férfi mellett, aki nem a férje volt. Ettől a pillanattól fogva a történet több szálra bomlik. Olvassuk Violet jelenlegi hétköznapjait, olvassuk Iréne és Gabriel Prudent különleges szerelmét és bekúszik a történetbe Violet múltja. Megtudhajtuk, hogyan lett Philippe Touassint felesége, milyen életet éltek, boldog volt-e, milyen gyerekkora volt.</p><p style="text-align: justify;">Sok-sok mindent megtudunk róla, a történet egyszerű történetből egy érzelmekkel teli elbeszéléssé válik. Violet egyre közelebb kerül hozzánk, a férjét pedig meg tudnánk fojtani egy pohár vízben. De Violet nem ilyen. Ő csak teszi a dolgát és örül, hogy nem kell egyedül élnie. Sajnos éreztem az elejétől, hogy valami nagy fájdalom húzódik meg valahol, Violet nemhiába takargatja a lelkét, nem enged közel magához könnyen és ez igazolást is nyert. Ennek a borzalmas eseménynek a következtében még több bonyodalom és esemény szálai szövődnek a történetbe.</p><p style="text-align: justify;">Szerintem szívszorítóan szép és megható könyv a Másodvirágzás, emberi életekről, halálokról, emlékekről, emlékezésről, gyászfeldolgozásról, barátságokról, szerelmekről, szeretetről, gondoskodásról és újrakezdésről. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ57wosIoehJ6muUZTVdll-WQ7k_s1ytMWmx_k9iVxG8VFhQZTupnd_SPm3zRgSmQ-Llr8v4DO4D4b2q0OpRfycvM6CelvESZfu05Zbq-uyef6pPCTziYoVf-2y0I0GTNhRN9OSgdhPI1IfV2m0xTJ7xTRi9R8tF9cfp7cpp948S2z4-QaT8iRydeHXw/s4096/InCollage_20230403_154040230.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ57wosIoehJ6muUZTVdll-WQ7k_s1ytMWmx_k9iVxG8VFhQZTupnd_SPm3zRgSmQ-Llr8v4DO4D4b2q0OpRfycvM6CelvESZfu05Zbq-uyef6pPCTziYoVf-2y0I0GTNhRN9OSgdhPI1IfV2m0xTJ7xTRi9R8tF9cfp7cpp948S2z4-QaT8iRydeHXw/w640-h640/InCollage_20230403_154040230.jpg" width="640" /></a> </div><p></p><p style="text-align: justify;">Lassan csordogáló történet, melyben nem az izgalmak játszanak szerepet, bár feszültségből akad azért helyenként. Borzasztóan szerettem a humort, ami bármilyen furcsának is hangzik, átszőtte ezt a történetet, a szereplőket, a hangulatot, az írásmódot, mindent. Kedvencem lett ez a könyv, nagyon jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretnek elmélyedni az emberi lelkek rejtelmeiben, ugyanakkor szívesen olvasnak arról, hogy mindenben lehet találni szépet és örülnek az apró szépségeknek, a napsütésnek, a virágoknak, a jó barátoknak, a gondoskodásnak, az emberek közötti kapcsolódásoknak. </p><p><i>Bea</i></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;"><b style="background-color: #f4cccc;">"Szoktam magamban beszélni. Beszélgetek a halottakkal, a macskákkal, a gyíkokkal, a virágokkal, Istennel (vele nem mindig kedvesen). Magammal. Kérdéseket teszek fel magamnak. Vitatkozom magammal. Lelket öntök magamba."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: justify;"><i style="background-color: #d9ead3;">"Bizonyos könyvek ugyanúgy vonzanak minket, mint az emberek. Miért? Megtetszik egy borító, akárcsak egy tekintet, egy ismerős hang, amit valahol már hallottunk, egy hang, ami eltérít, amire felkapjuk a fejünket, amire valamiért odafigyelünk, és ami talán az egész életünket megváltoztatja. Hogy van ez?"</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p></p><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #cfe2f3; font-family: helvetica;">Hiszem, hogy amikor egy katica a kezemre száll,</span></div><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #cfe2f3; font-family: helvetica;">rajta keresztül egy bolyongó lélek üzen nekem. </span></div><p></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #fff2cc;">"És arra jöttem rá, hogy az igazi nyaralás az, amikor napokig nem húz cipőt az ember."</b></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-14676522303896590402023-04-10T07:00:00.000+02:002023-04-10T07:00:00.195+02:00Kate Hewitt: Bárcsak visszajönnél<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-78Y8NcVvyRHaLQCCzQa_XlT5hG_Y2JrnQTQC7vO-bMuJjQwr69BcmK9ki7m7x7vBjtdGUHr2_UeetVsfYH_B9HpOI45CACXHMnLemDGAnQSaUX56lo555diSxqy-DFVrszTtCXM9QXlHSfpju0DscI83BmkYZGL_vMTYs7SLu9oarUhEtI7GoZLCNw/s606/7927847_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="606" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-78Y8NcVvyRHaLQCCzQa_XlT5hG_Y2JrnQTQC7vO-bMuJjQwr69BcmK9ki7m7x7vBjtdGUHr2_UeetVsfYH_B9HpOI45CACXHMnLemDGAnQSaUX56lo555diSxqy-DFVrszTtCXM9QXlHSfpju0DscI83BmkYZGL_vMTYs7SLu9oarUhEtI7GoZLCNw/s320/7927847_5.jpg" width="211" /></a></div><div style="text-align: justify;">Lehet-e túlzásba esni a szeretettel? Lehet-e úgy szeretni a gyermekedet, hogy az már sok? Lehet-e, hogy ezt te nem veszed észre? </div><p></p><p style="text-align: justify;">Ezekkel a kérdésekkel szembesül Beth, a gyermekét egyedül nevelő fiatal anya, aki egy rosszul kezelt hiszti következtében hirtelen abban a helyzetben találja magát, hogy a gyámügyesek elveszik tőle a kisfiát és ideiglenesen nevelőszülőknél helyezik el.</p><p></p><div style="text-align: justify;">Sajnos, Beth már régebben a gyámügy látókörébe került. Magatartászavaros, nem könnyű természetű kisfiát egyedül neveli és első alkalommal éppen a gyermek apja hívta rá a szociális hivatal embereit.</div><span><a name='more'></a></span><p></p><p style="text-align: justify;">Beth amúgy teljesen átlagos fiatal nő, aki nehéz anyagi körülmények között neveli és imádja kisfiát, mindent megtenne érte. Csak ők ketten vannak egymásnak, szüleivel megromlott a viszonya, a kisfa, Dylan apja szintén magukra hagyta őket. Nem iszik, nem drogozik, dolgozni is próbál, amennyire a helyzete engedi, otthon készített ékszerek eladásából próbálja megteremteni a mindennapi életükhöz szükséges anyagi fedezetet. </p><p style="text-align: justify;">Viszont nincs segítsége, soha nem tud egy kicsit lazítani, pihenni, mert Dylan minden figyelmét leköti, minden idejét a fiával tölti és ez meg is felel neki, nem lát ebben semmi kivetnivalót. Viszont nem íratta be iskolába, nem vitte el pszichológushoz és ennek megvannak az okai, legalábbis Beth úgy érzi. </p><p style="text-align: justify;">A gyámügy embere viszont azon a véleményen van, hogy Beth-nek segítségre van szüksége, és a kisfiának szintén, ezért egyik napról a másikra elviszik tőle a 7 éves Dylant és egy másik családnál helyezik el.</p><p style="text-align: justify;">Miközben Beth szíve majd megszakad és mindent megtesz, amit a gyámügy előír neki, hogy visszakaphassa Dylant, addig megismerjük a másik családot, egy jómódban élő középosztálybeli házaspárt, egy egyetemista lánnyal és egy középiskolás fiúval. Ally és Nick jól működő házasságban és szerető kapcsolatban élnek, frissen végezték el a nevelőszülői tanfolyamot és első feladatként Dylant kapják. </p><p style="text-align: justify;">Aki nem beszél, nehezen kommunikál és időnként ijesztően visít. Mindenkit megvisel a helyzet. Nagyon kevés információt kapnak az új nevelőszülők és mindannyian nehéz helyzetben vannak.</p><p style="text-align: justify;">Beth, látva Dylan kölcsönbe kapott családját kétségek között vergődik? Valóban jó anya volt, arra volt szüksége a kisfiának, amit ő tudott adni. Vagy tényleg túlszerette a gyermekét? Miatta lett szorongó és magatartászavaros? </p><p style="text-align: justify;">Nagyon magával ragadott és megviselt ez a könyv. Szorítottam mindkét anyának, hogy rendezni tudják életük problémáit, el tudják engedni, amit el kell engedniük és tudjanak változni a jó cél érdekében. </p><p style="text-align: justify;">Tetszett, hogy a szociális munkásokat is szimpatikusnak állította be a szerző és nem ők voltak a mumusok, és az is tökéletesen felépített volt, hogy semmi nem fekete vagy fehér. Mindenhol vannak árnyalatok, mindig több van a dolgok mögött, mint ami látszik és soha nem is szabad ítélnünk elsőre. </p><p style="text-align: justify;">Megismerjük Beth Dylan előtti életét és Ally és Nick életéből is fontos és meghatározó eseményekbe látunk bele, ami</p><p style="text-align: justify;">A két anya, Beth és Ally váltakozó fejezeteiben ismerjük meg ezt a fantasztikus történetet, ami megmutatja, hogy szülőnek lenni nagyon nehéz, mindamellett, hogy gyönyörű, de sok tépelődést adó feladat, mert sosem lehetünk bizonyosak abban, hogy jól csináljuk-e vagy sem. Néha a tökéletesség sem minden, és sokszor a szeretet sem elég önmagában. </p><p style="text-align: justify;">Tetszett, hogy ugyanazokat a dolgokat több látószögből láthattam és megható volt a kapcsolat, amely Beth és a nevelőcsalád között kialakult. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgETGkSdS2qKzyeOORyU3YhpbbkDZY-hKFWPQUeHOaBzKhdcHCpQs0DRYcF0ws1FKFxpMWoCmVRy-J5oNH1Sm54TYnYYd50JW2QWrlH4DnPxHXY0atbiylY_sLw89ulbvi5_is7B3te3EfwNszBs4A5SmrNTc6TLKYsP9gtehASih-ABkcpLuHHwtMZCQ/s4096/InCollage_20230330_220704283.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgETGkSdS2qKzyeOORyU3YhpbbkDZY-hKFWPQUeHOaBzKhdcHCpQs0DRYcF0ws1FKFxpMWoCmVRy-J5oNH1Sm54TYnYYd50JW2QWrlH4DnPxHXY0atbiylY_sLw89ulbvi5_is7B3te3EfwNszBs4A5SmrNTc6TLKYsP9gtehASih-ABkcpLuHHwtMZCQ/w640-h640/InCollage_20230330_220704283.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Gyönyörű történet egy szép befejezéssel, ami nem tudom a valóságban mennyire fordulhat elő, de mindenesetre reményt ad és példát mutat. </p><p style="text-align: justify;">Rövid idő alatt második olvasásom a szerzőtől, és kijelenthetem, hogy a neve ezentúl garancia számomra, tudom, hogy egy megható, szép történetet fogok olvasni. </p><p><i>Bea</i></p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #d9ead3;">"A szülőség nehéz. <br />Egyedül nevelni egy gyereket időnként szinte lehetetlen feladatnak tűnik."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #ffe599; font-family: times;">"Minden anya követ el hibákat. És a legtöbb anya - te egészen biztosan - igyekszik, <br />hogy a lehető legjobbat nyújtsa. És egy gyereknek csak ez kell.</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #ead1dc;">"Bármilyen csodálatosnak is tűnik kívülről, belül mindenki zűrös, <br />bizonytalan és félelmetes. Mindenkinek segítségre van szüksége. <br />Mindenkiben ott a lehetőség."</b></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-23729117803170305422023-04-08T09:30:00.009+02:002023-04-08T09:30:00.192+02:00Guillaume Musso: A brooklyni lány<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY6EeBxMym82EKTS063BhH6kFz6Ly3DeGCR-mpZDpBGbxJKTfLz0PKxZb_mvTLJ8Y5KMfyj_QOvoBVHTJGnzKJgmwSWToNJtLHTV17Sllfxxn0dgoxYDz3pgNCqki3rxenQRCecR9fh_LALUfm_dnHatTe_4p7OeRq1ANcfK9gImLOIbab9jK_hs8Zrg/s600/8467828_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY6EeBxMym82EKTS063BhH6kFz6Ly3DeGCR-mpZDpBGbxJKTfLz0PKxZb_mvTLJ8Y5KMfyj_QOvoBVHTJGnzKJgmwSWToNJtLHTV17Sllfxxn0dgoxYDz3pgNCqki3rxenQRCecR9fh_LALUfm_dnHatTe_4p7OeRq1ANcfK9gImLOIbab9jK_hs8Zrg/s320/8467828_5.jpg" width="213" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Furcsán vagyok én Musso-val. Kedvenc íróim között tartom számon, és tulajdonképpen nem tud csalódást okozni, mert minden könyve magával ragad, izgalmas és letehetetlen, és még az is borítékolható, hogy egy-két olyan csavar is lesz a történetben, amire - bármennyire is számítok rá, - nem számítottam. :D</div><p></p><p style="text-align: justify;">Szóval igen, méltón van a kedvenc íróim között, bár ha jól belegondolok, akkor nekem a régi, elsők között megjelent könyveivel lopta be a szívembe magát, amelyek kicsit misztikusak, kicsit időutazósak, nem is tudom pontosan, milyen jelzőkkel illessem őket. Az első könyv, amit olvastam tőle az <i><b>Ott leszel?</b></i> című volt. Na az teljesen levett a lábamról, talán újra is fogom olvasni, hogy kiderüljön, még mindig olyan nagy hatással tud-e lenni rám.<span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">A lényeg, hogy minden könyvét imádom, van amit nagyon, és ha ahhoz viszonyítok, akkor van, amit kevésbé, de határozottan egy nagyon izgalmas, fantáziadús szerzőnek tartom, akit bárkinek szívesen ajánlok olvasásra.</p><p style="text-align: justify;">Ebben a történetben nagyon hirtelen és erősen indít Musso, egyetlenegy jelenet után, rögtön ott vagyunk az események sodrában, nyomozunk és hajszolunk egy lányt, aki nagy hirtelenséggel eltűnik, és eleinte úgy látszik, hogy értjük is miért. Aztán már nem értjük és azt sem értjük, hogy hová fog vezetni a történet, annyi új és meglepő fordulat jön az események sorában, ahogy a főszereplőnk, aki történetesen egy híres író és az eltűnt lánynak a vőlegénye, egyre több nyomra bukkan, és a rejtély egyre szélesedik. </p><p style="text-align: justify;">A kutatásba besegít egy barátja, aki egy nyugalmazott rendőr, tehát egyáltalán nem áll tőle távol a nyomozás. Az egész őrült hajsza egy fotóval kezdődik, amit Anna mutat Raphaelnek, aki ezután faképnél hagyja a nőt és elrohan, majd mire lecsillapodik és visszatér, a lánynak nyoma veszett. </p><p style="text-align: justify;">Ahogy derülnek ki a titkok és bukkan jelekre a két férfi, úgy haladunk egyre inkább a múlt szövevényes rejtélyei felé, úgy derül ki egyre több meglepő dolog, és volt olyan pillanat is, amikor éreztem egy enyhe csalódást is, hogy talán nem annyira azt a húzást vártam Musso-tól, amit kaptam, és ott egy kicsit meg is akadt a lendületem, de ahogy itt is haladtak és derültek ki a dolgok, megbékéltem az események alakulásával és a végén a csavar teljesen meglepett, bár ott még volt egy kis hiányérzetem, valamilyen levezetésnek még örültem volna. </p><p style="text-align: justify;">Voltak olyan momentumai, amit nem teljesen éreztem szükségesnek, vagy a szereplők viselkedésében, jellemvonásában találtam egy-két oda nem illő apróságot.</p><p style="text-align: justify;">Nem ezt tartom Musso legjobb könyvének, volt már ettől nekem sokkal jobban tetsző is, és inkább azokat szeretem, amelyekbe vegyít egy kis misztikumot, de azért ez is jó szórakozás volt, letehetetlen, sodró lendületű, izgalmas, meglepő fordulatokkal. </p><p><i>Bea</i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTNjDRsaHorEuagYAlsn_OwaHLhwiCxCjhXKSbVqcjMSZCNDkg7fl4cOT_Y_OD5Z-xJvVLoLjYlPA_aGCKnVgk5U94LeQNcuEllFc8iMWbtKA4DRLlpY0PkJBKxhTPguTdHGPAKSP6WVnmKvgi_B9a9DLP2i-CyHT8iVXTvdmeFqwZiOSzlN1GJaNCtg/s4096/InCollage_20230330_194729487.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTNjDRsaHorEuagYAlsn_OwaHLhwiCxCjhXKSbVqcjMSZCNDkg7fl4cOT_Y_OD5Z-xJvVLoLjYlPA_aGCKnVgk5U94LeQNcuEllFc8iMWbtKA4DRLlpY0PkJBKxhTPguTdHGPAKSP6WVnmKvgi_B9a9DLP2i-CyHT8iVXTvdmeFqwZiOSzlN1GJaNCtg/w640-h640/InCollage_20230330_194729487.jpg" width="640" /></a></div><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #fce5cd;">"Semmibe nem remeg bele jobban a gyomrunk, <br />mint az elszalasztott lehetőségek emlékébe és a boldogság illatába, <br />amit hagytunk elillanni."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p></p><div style="text-align: center;"><b style="background-color: #d9d2e9;">"Sose bízz a barátaidban, használd az ellenségeidet! (...)</b></div><div style="text-align: center;"><b style="background-color: #d9d2e9;">Ha nincsenek ellenségeid, gondoskodj róla, hogy legyenek!"</b></div><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #d9d2e9; font-size: x-small;">/Robert Greene/</span></div><p></p><div><br /></div>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-13675761983984006522023-04-05T06:00:00.011+02:002023-04-05T06:00:00.200+02:00 Marie Aubert: Ha történne valami<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjTACxgRGIU0c2Avw94ZtGZAd-5vlaKH3QtdP30i4cBRolML5it_ElrKoECpFv2VZT5bT7DyFycFV3glMtDutJrmDRn2aCLa5wg_SbpEoKOnHPGTOIsZuBTZG-2ZHQUxmNqbw_FC5qpg9bdHd2AiIawzS8pbqbyPaMB_pGCLVQIzUu9e6Z8dZrM2MAMA/s628/9214151_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="628" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjTACxgRGIU0c2Avw94ZtGZAd-5vlaKH3QtdP30i4cBRolML5it_ElrKoECpFv2VZT5bT7DyFycFV3glMtDutJrmDRn2aCLa5wg_SbpEoKOnHPGTOIsZuBTZG-2ZHQUxmNqbw_FC5qpg9bdHd2AiIawzS8pbqbyPaMB_pGCLVQIzUu9e6Z8dZrM2MAMA/s320/9214151_5.jpg" width="204" /></a></div>novellák<p></p><p><br /></p><p style="text-align: justify;">Nem tudom, találkoztam-e már olyan novelláskötettel, amelyben annyira erős minden történet, hogy nem tudnék legjobbat, de legjobbakat sem választani. Mindegyiktől elállt a szavam, annyira hatásosak voltak és szinte bárkivel megtörténhetnek. </p><p style="text-align: justify;">Ha történne valami... Remek cím, amivel szintén el lehet játszadozni. Ha történne valami, akkor bizonyos dolgok másként alakulnának, mint egyébként alakulnak. De hiszen mindig történik valami, nem tudhatjuk, hogy mikor alakult másképp egy bizonyos élethelyzet, mikor történt valami, ami más irányba mozdította el a dolgot. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Marie Aubert minden novellájában történik valami, amitől a novellák annyira eredetiek, fájóak, meghatóak, szívhez szólóak és érzelmekben gazdagok. Egyszerűek, rövidek, lényegre törőek, ezért 1-2 óra alatt elolvasható a könyv, de érdemes elhúzni néhány napra, mert jó az, ha tovább tart ez a különleges élmény, amit a novellák keltenek bennünk. </p><p style="text-align: justify;">A történetek nagyon maiak, aktuálisak, nem egy közösségi médiavilág, nem a kikozmetikázott valóságot látjuk, nem azt, hogy mindenkinek milyen jó és szép élete van, hanem éppen az emberi esendőséget, azt ami a kirakat mögött van, ami bent mélyen az emberi lélekben hajtja a tetteket és gondolatatokat. </p><p style="text-align: justify;">Tulajdonképpen kudarcok és rosszul sikerült életek sorozata, de mindegyikben ott van a változás lehetősége, hogy lehetne máshogy, kellene máshogy. Félresikerült életek, elcsúszott házasságok, elromlott kapcsolatok, ösztönös, néha átgondolatlan cselekedetek, éppen úgy, mint a való életben. Ezért tudjuk nagyon magunkénak érezni, ugyanakkor sokszor nagyon kellemetlennek is a novellák eseményeit. Mintha arra várnának a szereplők, hogy történjen valami, amitől az életük elindul egy másik irányba, ami talán jobb lesz, és ők is tudnak jobbak, mások lenni.</p><p style="text-align: justify;">De ezt, mi olvasók nem feltétlenül tudjuk meg, a képzeletünkre van bízva, hogyan folytatódnak a történetek, lehet ott és úgy vége, ahogyan a szerző befejezte, de lehet úgy is vége, ahogyan mi elképzeljük. </p><p style="text-align: justify;">Szívszorító, megrázó, felkavaró, brutális és valóságos. Furcsa és mégis tökéletes. Nehéz témák, árulás, válás, gyermekbántalmazás, magány, jövőtől való félelem, de néha mintha megcsillanna valami, amiből erőt lehet meríteni. Rámutat arra, hogy bárki és mindenki hibázik, mindenki követ el megbánni való dolgokat. Fájó és visszafordíthatatlan tetteket. Ezzel kell együtt élnünk. Minden történetet tudtam volna még tovább olvasni, </p><p style="text-align: justify;">Amikor először olvasok egy szerzőtől valami fantasztikusan jót, akkor megfogadom, hogy mindent elolvasok tőle. Így vagyok én most Marie Auberttel. Már elő is jegyeztem a könyvtárban A felnőtt embereket.</p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicF8Jf0YebkNeJTRB2cWC3Do5Is6KvbOIB-cK_39yPYiCzsmSI_z1TPLryXRsdSCX4MzlDtrG09db-JE1BFMedz3-6JjDqIXj3y3z4OAUqgmtPCDfXCX9zhOzjakdrmRvmLJ0qKAUAseiVAPFtyPNRFqpJrQEOMWnr6glOcln2tRhgNvTgUgd_-JEO1w/s4096/InCollage_20230329_210145757.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicF8Jf0YebkNeJTRB2cWC3Do5Is6KvbOIB-cK_39yPYiCzsmSI_z1TPLryXRsdSCX4MzlDtrG09db-JE1BFMedz3-6JjDqIXj3y3z4OAUqgmtPCDfXCX9zhOzjakdrmRvmLJ0qKAUAseiVAPFtyPNRFqpJrQEOMWnr6glOcln2tRhgNvTgUgd_-JEO1w/w640-h640/InCollage_20230329_210145757.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><p></p><p><span style="background-color: #fce5cd;">- Mégis mit vársz tőlem? - szólal meg végül Martin. - Mondjam azt, hogy minden nagyszerű?<br />- Például - feleli Johanne, és megpróbál nevetni, de csak egy sípoló hang jön ki a száján. <br /><span style="font-size: x-small;">/Ha történne valami/</span></span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p></p><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: #ead1dc;">"Teljes erőből futok az emelkedőn felfelé is, végül begörcsöl a lábam, és muszáj megállnom, hogy kettégörnyedve levegőért kapkodjak, de jólesik. Nem vagyok az a fajta lány, aki csak ül otthon, és várakozik, én inkább kimegyek futni. Mathias megvárhatja a lépcsőn, amíg hazaérek. A hatodik kilométernél megállok, előveszem a mobilomat a műanyag tokból, nem, nem hívott, én pedig nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg."</span></div><span style="background-color: #ead1dc; font-size: x-small;">/Nagyon klassz lány/</span><p></p><p style="text-align: center;">*****</p><p></p><div style="text-align: center;"><i style="background-color: #d9ead3;">- Ha anyu rákérdez, azt mondhatod, hogy az arcodba csapódott az ugrókötél - mondom.</i></div><div style="text-align: center;"><i style="background-color: #d9ead3;">Érzem a szavaim rossz ízét a számban, mégis kimondom őket.</i></div><div style="text-align: center;"><span style="background-color: #d9ead3; font-size: x-small;">/Bocsánat, bocsánat, bocsánat/</span></div><p></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-23214892741621294662023-04-01T06:00:00.001+02:002023-04-01T06:00:00.196+02:00 Daniel Tammet: Kék napon születtem<p><b><i></i></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhunrCtur1se_W0_IerPj0AEgf8kuRb2gWalXtAOOurLsHt3xwGIXh6QP22A6oeWKZcspREnLwVZIhig7i-amttYmgGHImvmqYUJVIoHLXild_ftbwqA-1IdgAElt547EK7QItgCsUI3GA9IxzjvNAA2aYE_mmlqBtfwRCJNcTJECeM1j_Ocp4Ely3Asw/s554/5085330_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="554" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhunrCtur1se_W0_IerPj0AEgf8kuRb2gWalXtAOOurLsHt3xwGIXh6QP22A6oeWKZcspREnLwVZIhig7i-amttYmgGHImvmqYUJVIoHLXild_ftbwqA-1IdgAElt547EK7QItgCsUI3GA9IxzjvNAA2aYE_mmlqBtfwRCJNcTJECeM1j_Ocp4Ely3Asw/s320/5085330_5.jpg" width="231" /></a></i></b></div><b><i>Egy autista zseni memoárja</i></b><p></p><p style="text-align: justify;">Ez a könyv nekem nagyon nagy élmény volt. Régóta várt már a könyvespolcomon, és azért szereztem be annak idején, mert szeretek az autizmusról olvasni, legyen az memoár, regény vagy ismeretterjesztő könyv. </p><p style="text-align: justify;">Ebben a könyvben Daniel Tammet mesél nekünk az életéről, gyermekkorától kezdve napjainkig. Mindamellett, hogy nagyon érdekes és informatív Daniel története, hatalmas motivációt is ad, mert megmutatja, hogy ami kezdetben hátránynak és hiányosságnak tűnt és az átlagostól teljesen eltérő, az tulajdonképpen egy nagyon különleges, egyedi tulajdonság is lehet.<span></span></p><a name='more'></a><div style="text-align: justify;">Az is elmondható, hogy a szerző nem csak az autizmussal élő társainak segít ezzel a könyvvel, hanem minden embernek, aki másnak érzi magát, mert elolvashatjuk, hogy hatalmas kitartással, szorgalommal és akarattal, hová lehet eljutni, legyen az a másság bármilyen.</div><p></p><p style="text-align: justify;">Sokat megtudhatunk az autizmusról, a magasan funkcionáló autizmusról, az Asperger-szindrómáról, a Savant-szindrómáról és a szinesztéziáról, ami egy nagyon érdekes jelenség. Azt jelenti, hogy az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, ebben az esetben például Daniel színekhez és formákhoz társítja a számokat. </p><p style="text-align: justify;">Nagyon érdekes és különleges élmény volt belelátni a szerző gondolataiba. Daniel azon autisták közé tartozik, akik valójában szerencsésnek mondhatók, mert az Asperger-szindróma tulajdonképpen az autizmusnak egy enyhébb formája. Mindamellett, hogy nagyon fontosak életében a számok, sőt, szinte minden ekörül forog, nehézségei vannak az emberi testbeszéd értelmezésében, ami valamennyire tanulható készség, így a gyermekkori nehézségek után ezen a téren is megfelelően elboldogul.</p><p style="text-align: justify;">Gyermekkorában epilepszia is nehezítette az életét, és alvajárással, kommunikációs nehézségekkel, tanulási zavarokkal is meg kellett küzdenie. Nagyon érdekes volt az, ahogyan elmesélte részletesen, milyen színűeknek látja a számokat és hogyan képződnek a színek és formák a számokhoz köthetően a fejében. Fejben tud pillanatok alatt elvégezni különböző matematikai műveleteket, ami azért is különleges, mert mindezt színekben és formákban látja és nem ténylegesen kezd el számolni, mint ahogyan azt én elképzeltem. </p><p style="text-align: justify;">Fantasztikus nyelvkészséggel is rendelkezik, hetek alatt sajátít el egy idegen nyelvet, megalkotott egy webes online nyelvtanfolyamot is, előadásokat tart és segít az autizmus kutatásában. Daniel Tammet érdeklődési köre nagyon változatos, a sakktól kezdve a nyelvtanuláson át a gyűjtőszenvedélyig sok minden rabul ejtette egy-egy időre. </p><p style="text-align: justify;">Nagyon szereti a rendet maga körül és ragaszkodik a napirendjéhez. Nyolc testvér mellett nőtt fel, ami még egy nem autista gyermeknek is kihívás, főleg, hogy a betegségét csak 25 éves korában diagnosztizálták. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg4WHG1uWkKeWzKEZEFYGme8qqoF3not0R1Ss8_eUFCpF9xA6JMyF505KIQuyzG2Sg-GDX3pg5WGiGHIulLbSkgOrTfpIJjoOpncRuLAbMHjf_XO3GnmveZxf8H3R6HPoqgd7y4vMBSfcerUgwNL0I__lnKN-CyRv8OQ2zVYLYmCBT5K2JcVqYsoll-Q/s4096/InCollage_20230329_202208099.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg4WHG1uWkKeWzKEZEFYGme8qqoF3not0R1Ss8_eUFCpF9xA6JMyF505KIQuyzG2Sg-GDX3pg5WGiGHIulLbSkgOrTfpIJjoOpncRuLAbMHjf_XO3GnmveZxf8H3R6HPoqgd7y4vMBSfcerUgwNL0I__lnKN-CyRv8OQ2zVYLYmCBT5K2JcVqYsoll-Q/w640-h640/InCollage_20230329_202208099.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Nagyon inspiráló Daniel életútja, az, hogy képes volt a kamaszkori rossz emlékei ellenére változtatni a világhoz való hozzáállásán, fejlesztette magát, barátságokat is kötött, sőt jól működő párkapcsolatban él, mindezzel nagyon jó és ösztönző példát mutat. </p><p style="text-align: justify;">Én nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet és bár volt néhány olyan rész, ahol túl mélyen ment bele matematikai magyarázatokba és nem értettem semmit, de ezzel is csak Tammet személyiségéből kaptam ízelítőt. </p><p><i>Bea</i></p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #d9ead3;">„Nem kell fogyatékosnak lenned ahhoz, hogy másmilyen legyél, <br />mert minden ember másmilyen.”</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #fff2cc;">"Soha nem szándékosan voltam udvariatlan, nem fogtam fel,hogy a társalgás célja más is lehet azon kívül, hogy az általad legérdekesebbnek tartott dolgokról beszélj. Beszéltem, roppant részletesen, míg ki nem mondtam mindent, amit el akartam mondani, és úgy éreztem, felrobbanhatok, ha félbeszakítanak."</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #ead1dc; font-family: georgia;">"Ha szeretsz valakit, gyakorlatilag minden lehetséges."</span></p><p style="text-align: center;"><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-87787046347390697282023-03-29T20:00:00.013+02:002023-04-24T16:32:12.006+02:00 Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája<p style="text-align: justify;"><span style="text-align: left;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisjWi2uSsBBGXhAlvdGmYU0t6LKrL_EorMvcsQ36hN34y1LhvRfVRKZiPi1I_L60NOwb7ktTrAZlVxTYB65aDeDtrglHTXlIuL3ZaE-5FxuOrX2xqx0wgyQQR4zOI5aLHO3xiQWch-q4AedRV3HY8KEWqPpl7gCNBhcT3FZOra2G-UtLktbz-YoJ2EVg/s639/5169767_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="639" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisjWi2uSsBBGXhAlvdGmYU0t6LKrL_EorMvcsQ36hN34y1LhvRfVRKZiPi1I_L60NOwb7ktTrAZlVxTYB65aDeDtrglHTXlIuL3ZaE-5FxuOrX2xqx0wgyQQR4zOI5aLHO3xiQWch-q4AedRV3HY8KEWqPpl7gCNBhcT3FZOra2G-UtLktbz-YoJ2EVg/s320/5169767_5.jpg" width="200" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Ez egy csodálatos könyv, nagyon szép történet. Miközben egy idő után már végig sejtettem, mi várja Szatorut és Nanát az út végén, mégis nagyon jó érzéseket keltett bennem a könyv, olyan volt, mint egy szép ajándék, nap mint nap.</div><p></p><p style="text-align: justify;">Mert megajándékozott azokkal az érzésekkel, amelyeket Nana és Szatoru átéltek egymás társaságában, mindazzal a szeretettel, amit egymástól kaptak és egymásnak adtak, és mindazokkal az élményekkel és szépséges visszaemlékezésekkel, amelyeket Szatoru a meglátogatott barátaival felidézett.</p><p style="text-align: justify;">Nana egy talált macska, kóbor macskaként élte a napjait, amikor elütötte egy autó és tulajdonképpen Szatorutól kért segítséget, akivel már a baleset előtt is ismerősök voltak valamelyest.<span></span></p><a name='more'></a>Nana látványa felidézte Szatoruban régi, gyermekkori macskáját, akitől tragikus körülmények miatt kellett megválnia. Nagyon boldogan szelídítette volna meg Nanát korábban is, de Nana egy szabad, öntörényű macska volt, ám amikor balesetet szenvedett mégis a férfinál kötött ki, majd úgy alakult, hogy ott is maradt.<p></p><p style="text-align: justify;">A történetet alapvetően macskaszemszögből ismerjük meg, de mégis váltakoznak benne azok a részek, amelyekben Szatoru és régi barátai idéznek fel gyermek- és fiatalkorukról. Néhány év együttélés után Szatoru útnak indul egy ki nem mondott okból, hogy végigjárja a barátait, mert Nanának új gazdára van szüksége. Csak annyit tudunk, hogy ő olyan helyzetbe került, vagy kerül hamarosan, hogy nem fog tudni gondoskodni róla. Ezért meg akarja találni Nana számára a tökéletes helyet, ahol a macska boldogan élhet és egy szerető gazdi gondoskodik róla.</p><p style="text-align: justify;">Szeretem az állatos könyveket, sőt azokat is, melyek állatszemszögből íródtak, így nagyon élveztem Nana eszmefuttatásait és gondolatmeneteit, azt, ahogyan ő látja, hallja és értékeli az eseményeket, a látogatásokat a barátoknál, és azt is, hogy mennyire élvezi az utazást Szatoruval. Szerettem, ahogyan Nana finoman gúnyolódik az embereken, ahogy néha élvezi, néha pedig utálja a megtapasztalt élményeket.</p><p style="text-align: justify;">Nagyon meghatóak és szívet melengetőek a felidézett történetek, melyek jó és rossz dolgokról, gyermekkori emlékekről, családról, veszteségekről, szeretetről, barátságról szólnak, nem csak macskabarátoknak. Szívmelengető volt Szatoru és az őt felnevelő nagynénje kapcsolatának alakulása, Noriko megváltozása, amikor már idősebb korában elengedte magát, ki tudta mutatni a szeretetét, és meg is beszélték egymással a közös életüket. Nana is imádni való volt természetesen itt is. </p><p style="text-align: justify;">Japánról, a japán emberekről, a mentalitásukról, az életfelfogásukról, az élethez való hozzáállásukról is nagyon sok érdekes információt kapunk, így egy útikönyv és ismeretterjesztő könyv is lehetne, de ez sokkal több annál. </p><p style="text-align: justify;">Ez a történet a hűség, a ragaszkodás, a szeretet himnusza is lehetne. Egy végtelenségig tartó ragaszkodás macska és gazdája között, hűség egészen a sírig. Nem tudom, valóban létezik-e ilyen ember-macska kapcsolat, mert a macskákról azt olvastam, hogy nagyon öntörvényűek, de azt hiszem, ez nem zárja ki a ragaszkodásukat egy emberhez. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIBe5kJT0gF2jTievQRKccjt0Y6cH7YDR1ECGpmm9i4vt4plI9LurJE9AbT5f0lmuN0tb3lkPl7apcxHO8McCAHAviFqCmlH8dJARzeexuoeVmx4BKAjkeXiTf__Sdppxm7seu08z-KluAkv1jOkBRVlrdtiUW7l43k3cdJFzX_pZTPQ2HcfZ851yGuQ/s4096/InCollage_20230329_195843294.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIBe5kJT0gF2jTievQRKccjt0Y6cH7YDR1ECGpmm9i4vt4plI9LurJE9AbT5f0lmuN0tb3lkPl7apcxHO8McCAHAviFqCmlH8dJARzeexuoeVmx4BKAjkeXiTf__Sdppxm7seu08z-KluAkv1jOkBRVlrdtiUW7l43k3cdJFzX_pZTPQ2HcfZ851yGuQ/w640-h640/InCollage_20230329_195843294.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Egy lenyűgöző, finom, szelíd olvasmány, amit nem lehet könnyek nélkül olvasni. A könyv olvasása közben veszítettük el hirtelen és váratlanul szeretett, drága Sunny kutyánkat. Az én lelkemet talán most még sokkal jobban megtépázta ez a könyv, nagyon sokszor fakasztott könnyekre, mert minden pillanatban magam előtt láttam Sunny utolsó napját, utolsó estéjét és utolsó pillantásait és a szívem szakadt meg közben. Nagyon megérintett kettőjük búcsúzása. </p><p><i>Bea</i></p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #ffe599;">"Nem az út számít, hanem az, hogy kivel utazol."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #cfe2f3;">"Az emberek voltak csak nagyra nőtt majmok, akik felegyenesedve járnak, <br />de igencsak el vannak telve maguktól. Bármikor, bárhol lazán ott hagyják a kocsijukat, <br />kitéve az elemek kénye-kedvének, de ha pár mancsnyomot pillantanak meg a fényezésen, <br />rögtön ott a világvége."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #ead1dc; font-family: georgia;">"Az élet, legyen az emberé vagy macskáé, nem mindig úgy alakul, <br />ahogy képzeljük, hogy kellene neki."</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b><span style="background-color: #d9ead3; font-family: helvetica;">"Bármi fontos történik a családunkban, <br />a kutyát és a macskát is tájékoztatnunk kell."</span></b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #f4cccc;">"A világ macskái azt szeretik, ha maguk fedezhetik fel a nekik tetsző dolgokat, <br />és ritkán érdekli őket olyasmi, amit kifejezetten nekik szántak."</span></p><p style="text-align: center;"><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-72425265686485004282023-03-21T16:19:00.001+01:002023-03-21T16:19:00.228+01:00 Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén<p><i></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm2wHT7zcii2HEN_BSscneuOPbpbx9xiWLootLkeSe5y-1XKH18vcLowTOkpBeabqvdTxwFdYiQW1UOKlOruavCnJDlF3fnrF63SJz7IXGYSjw_rTksPI6owjdsl9nlfEzxVgRpOTyayIghRdnAQOld_lVB1PqDQhUbZBnvjZmXzP6zR-kTV-lIZ0vPw/s600/8546962_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm2wHT7zcii2HEN_BSscneuOPbpbx9xiWLootLkeSe5y-1XKH18vcLowTOkpBeabqvdTxwFdYiQW1UOKlOruavCnJDlF3fnrF63SJz7IXGYSjw_rTksPI6owjdsl9nlfEzxVgRpOTyayIghRdnAQOld_lVB1PqDQhUbZBnvjZmXzP6zR-kTV-lIZ0vPw/s320/8546962_5.jpg" width="213" /></a></i></div><i><br />Halál-Hírek 1.</i><p></p><p><b>Élj úgy, mintha minden nap az utolsó lenne!<br /><br /></b></p><p style="text-align: justify;">Vajon sok olyan ember van, aki szeretné tudni a halála napját? Meggyőződésem, hogy nem csak idősebb korban szoronghatunk és félhetünk a haláltól. Mindenkinek van, lehet olyan időszaka, amikor elveszítve egy családtagját, sokkal többet gondol a halálra, szerettei halálára és a sajátjára is. <br /><br />Nem kell ehhez felnőttnek, sem idősnek lenni, gyerekkorban is gyakran megesik, de beszélni senki nem tud róla könnyen, ezért nem is derül ki tulajdonképpen, hogy ki mennyit és milyen komolyan foglalkozik a halállal. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Ez a nagyon szokatlan című könyv, egy különös gondolatra épül fel. A <b><i>Halál-Hírek</i></b> nevű cég minden nap, úgy éjfél környékén felhívja azokat az embereket, akik aznap meg fognak halni. Semmi több információval nem szolgál, tehát nem tudja meg a hívott illető, hogy mikor hal meg, nem tudja meg, hogy egy, öt, vagy esetleg huszonhárom órája van még hátra az életéből. Csak az a biztos, hogy aznap meghal. <span></span></p><p style="text-align: justify;">Talán hiányossága a könyvnek, talán nem, hogy arra nem tér ki, hogy ezt miként tudják megállapítani, hogy jutott el a társadalom és a technika erre a szintre. A könyv mondanivalója szempontjából nem lényeges, ezért inkább nem is tekintem hiányosságnak. </p><p style="text-align: justify;">Ebben a történetben két fiatalember utolsó napját kísérhetjük végig. <b><i>A 18 éves Mateo és a 17 éves Rufus ugyanazon hajnalban kapják a Halál-Hírek hívását, melyben részvétüket és sajnálatukat fejezik ki, hogy életük aznap véget ér. </i></b></p><p style="text-align: justify;">Az édesapjával élő Mateo egyedül van otthon, édesapja kómában fekszik a kórházban, Rufus pedig éppen egy szerelmi riválisát verné péppé, ha a telefonhívás félbe nem szakítja. A két fiú ebben a pillanatban még nem ismeri egymást, de az Utolsó Barát alkalmazás segítségével kapcsolatba kerülnek és úgy döntenek, hogy együtt töltik el életük utolsó napját. </p><p style="text-align: justify;">A könyv olvasásának elkezdésekor még nem voltam benne biztos, hogy végig akarok és végig tudok-e olvasni egy ilyen könyvet, de engem is meglepett, hogy bár végig ott volt a fejemben a cím, és tudtam, hogy mi lesz a vége (<i>jó, azt is bevallom, hogy néha reménykedtem, hogy talán lehet valami tévedés és majd kiderül, hogy nem is halnak meg</i>), mégis imádtam olvasni.</p><p style="text-align: justify;">Megismerjük a két fiú családi körülményeit, jellemét és gondolatait. Hogyan fogadják a saját haláluk hírét és miként birkóznak meg vele. Hogyan szeretnék az utolsó napjukat tölteni és mit tudnak belőle kihozni, annak az árnyékában, hogy bármit csinálnak, az az életükben az utolsó. </p><p style="text-align: justify;">Így, hogy tudják a haláluk napját, elbúcsúzhatnak a szeretteiktől, barátaiktól, nem fenyegeti őket az a veszély, hogy hirtelen, búcsú nélkül mennek el. Részt vehetnek akár a saját - előrehozott - temetésükön, búcsúztatásukon, ami elég morbidnak tűnik, a könyvben mégsem az. A visszahúzódó, zárkózott Mateo élete utolsó napjában megtehetné azokat a dolgokat, amiket sosem mert megtenni, de vajon megteszi-e.</p><p style="text-align: justify;">Nagyon szépen épül fel a két fiú kapcsolata, szívet melengető, ahogy megismerik és támogatják egymást. Óráról órára követhetjük a napjukat és az események alakulását, és nekem tetszettek azoknak az idegenek történetei is, akik nem kaptak aznap értesítést, mert látszólag semmi közük nem volt a két fiúhoz, de mégis kellettek az élet körforgásához. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMQ3bid3QhEhi-UvrG4Evt_eB1ka3oovaHmCu7tDF1C8ShEKwhLqTjIftXN0kLHkj9G-YrcYQ2HqQkRv-tyKAyDvEOwexuxjeFJLI-QN0Jof1kNtrday9J8q-qDI3lP9eNymR4F6eFvOh9ZSxhl6jm4odTAtAa-Dc4DZ6lYKSSQ5RAdrPq4sh54VvJlQ/s4096/InCollage_20230321_124054036.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMQ3bid3QhEhi-UvrG4Evt_eB1ka3oovaHmCu7tDF1C8ShEKwhLqTjIftXN0kLHkj9G-YrcYQ2HqQkRv-tyKAyDvEOwexuxjeFJLI-QN0Jof1kNtrday9J8q-qDI3lP9eNymR4F6eFvOh9ZSxhl6jm4odTAtAa-Dc4DZ6lYKSSQ5RAdrPq4sh54VvJlQ/w640-h640/InCollage_20230321_124054036.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Adam Silvera nagyon érzékenyen és csodálatosan mutatja meg az élet elmúlását ebben a könyvben, miközben arra emlékeztet, hogyan kellene élni. Hogy mindennap élhetnénk úgy, hogy akár az az utolsó napunk is lehet, és ne legyen sem hiányérzetünk, sem semmiféle megbánás bennünk. De azt is sugallja, hogy az élet nem logikus és nem igazságos, mert miért éppen azokkal történik valami, akiket felhív a Halál-Hírek, de mégis megtalálhatjuk a jót a rosszban, hiszen Mateonak és Rufusnak nagyon szép utolsó napja volt. A jó ebben az esetben kettőjük megismerkedése volt és talán soha nem találkoztak volna, ha nem hívja fel őket a Halál-Hírek. </p><p>Bea</p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #fff2cc;">"Mivel nem voltam hajlandó legyőzhetetlenül élni az összes olyan napon, <br />amikor nem kaptam értesítést, elvesztegettem az összes tegnapom, <br />most pedig totál kifogytam a holnapokból."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #cfe2f3;">"Apum egyszer azt mondta, a búcsúzkodás "a leglehetségesebb lehetetlen", <br />mert az ember sose akar elbúcsúzni, de hülye lenne nem megtenni, <br />ha lehetőséget kap rá."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #d9ead3; font-family: trebuchet;">"(...) akkora szívás, hogy azért növünk fel, hogy meghaljunk. <br />Igen, közben élünk, vagy legalábbis a lehetőséget megkapjuk rá, <br />de a félelem miatt néha nehéz és bonyolult dolog élni."</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #f4cccc; font-family: georgia;">"Azt hisszük, hogy olyan rohadt elpusztíthatatlanok vagyunk, végtelenek, <br />mert tudunk gondolkodni, és vigyázni magunkra, <br />nem úgy, mint a telefonfülkék meg a könyvek, <br />de lefogadom, hogy a dinoszauruszok is azt hitték, <br />hogy örökre ők fognak uralkodni."</span></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-6637342177365991092023-03-17T14:10:00.002+01:002023-03-23T13:23:26.528+01:00 Shelby Van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwLC5bgEsxqGVBSXLGtyRf-c4QGk3YF7IgbNslUDurHqNZxmvSWA3s1wuA9TXV3IDCswE_67inaYlMRKewUq_pagUBw-6tEUR5BZ0hLIs4YhlSGTAUo2-X1-uopr7cJpwB6t5rGfqIU6VieuZn1upjTTBOK_-q8Wz14bNG34xJYjDRMbBC9nXhdxpfqg/s581/8879909_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="581" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwLC5bgEsxqGVBSXLGtyRf-c4QGk3YF7IgbNslUDurHqNZxmvSWA3s1wuA9TXV3IDCswE_67inaYlMRKewUq_pagUBw-6tEUR5BZ0hLIs4YhlSGTAUo2-X1-uopr7cJpwB6t5rGfqIU6VieuZn1upjTTBOK_-q8Wz14bNG34xJYjDRMbBC9nXhdxpfqg/s320/8879909_5.jpg" width="220" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Még csak március közepe van, de abban biztos vagyok, hogy nálam ez a könyv már ott van a top 3-ban ebben az évben. </div><p></p><p style="text-align: justify;">A polip fejezetével kezdődött a történet, amelynek címe: <i>A fogságom 1299. napja,</i> és ebben szépen bemutatkozott a Sowell Bay-i akvárium egyik látványossága, Marcellus, az óriáspolip.<br /><br />Elmondta, hogy egy óriáspolip életének hossza négy év, azaz ezernégyszázhatvan nap. Ami azt jelenti, hogy már nincs túl sok hátra az életéből. Egészen fiatalon került az akvárium tartályába, élete nagy részét ott élte le és ott is fog meghalni. </p><p style="text-align: justify;">Először olyan meseszerűnek tűnt az egész, és nem is voltam benne biztos, hogy most tényleg egy polip történetéről szeretnék olvasni egy egész könyvön keresztül?<span></span></p><a name='more'></a><div style="text-align: justify;">Most nem vágytam tengeri mesére, de ennek ellenére olvastam tovább a polip bemutatkozását. És elkapott valami szomorúság, reménytelenség, ahogy Marcellus bemutatkozott és már eszem ágában sem volt letenni a könyvet. Rövid időn belül kiderült, hogy még kevés is az az idő, amennyit Marcellus jelen van a történetben. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Ezután Továt ismertem meg. Tova Sullivan egy idős asszony, aki a Sowell Bay-i akváriumban takarít esténként, és nem azért, mert szüksége lett volna a pénzre, hanem inkább azért, mert ott legalább nincs egyedül, hasznosnak érzi magát és addig sem gondol az őt ért tragédiára, amit több, mint harminc éve próbál feldolgozni, szeretett fia, Erik elvesztését, meglehetősen furcsa körülmények között. Míg az akváriumban van, szeretettel üdvözli az akvárium lakóit, mindegyikhez van egy-két kedves szava, éppúgy köszön a naphalaknak, a japán tengeripókoknak és a skorpióhalaknak, mint az ijesztő farkasangolnáknak. </p><p style="text-align: justify;">Legnagyobb kedvence azonban Marcellus, az óriáspolip, akiről egy este kiderül, hogy el tudja hagyni az akváriumot és időnként az irodákban valamint az akvárium látogatóknak fenntartott részében tesz egy-egy kis kirándulást. Így ismerkednek meg közelebbről is Továval, amely eseményt az asszony kincsként és titokként őrzi. Megmagyarázhatatlan érzelmek szövődnek kettejük között, amit leginkább barátságnak és szeretetnek lehet nevezni.</p><p style="text-align: justify;">Bár elsőre ez furcsának tűnik, de egyre többet olvasva a polipról és Marcellus gondolatairól, már nem is annyira lehetetlen. Egy napon azonban Tova leesik egy székről, a lába kificamodik, így betegszabadságra kerül.</p><p style="text-align: justify;">És ekkor kerül a képbe Cameron, a 30 éves fiatalember, aki a fejébe veszi, hogy megkeresi az édesapját. A fiút nagynénje nevelte fel, mert drogos édesanyja még gyerekkorában eltűnt az életéből, csak néhány ékszer és egy fénykép maradt utána, ami alapján a fiú rögeszmésen hisz abban, hogy apja a Sowell Bay-i gazdag ingatlanos szakember, ezért útnak indul, hogy családot találjon magának, és pénzt kérjen az apjától az elmúlt harminc év elmulasztásáért.</p><p style="text-align: justify;">Megismerkedik Továval, Marcellussal, és más nagyon szerethető szereplőkkel, miközben munkát talál, hogy bizonyos tartozását törleszteni tudja nagynénje felé. </p><p style="text-align: justify;">A hétköznapi események közben, vagy talán Marcellus miatt mégsem mondhatók hétköznapinak egyáltalán, megismerjük még jobban a szereplőinket, szemtanúi lehetünk, hogy ők miként ismerkednek egymással és hogyan sikerül kinyílniuk, barátságokat kötniük. Részesei lehetünk Tova életének, a barátnőivel való találkozásainak és élete nehézségeinek is. Nagyon szerettem ezt az idős hölgyet, iszonyú erősen tartotta magát végig az életében, fia elvesztése, majd férje halála után is. </p><p style="text-align: justify;">Kíváncsian figyeltem Cameron útkeresését, illetve az apja utáni kutatását és új kapcsolatainak megszületését és kialakulását. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2EQHnBcFcoZJc9jr9l_vw1IEqTonm70yrCYY-KbKsYhIaSdeVTbBZtaHFgIIEGzkdn1VkKWsKZ6f7eAoavE92CDilzuBSuKr4gmgfIym_CNTSS9odFhc47qdNlJUHfljnhzHZJ_sbwIDdPydDP1F04N9O4w_qTzPvPYTzQo2DbN2zZk1GeCFgOmsKdQ/s4096/InCollage_20230317_130524688.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2EQHnBcFcoZJc9jr9l_vw1IEqTonm70yrCYY-KbKsYhIaSdeVTbBZtaHFgIIEGzkdn1VkKWsKZ6f7eAoavE92CDilzuBSuKr4gmgfIym_CNTSS9odFhc47qdNlJUHfljnhzHZJ_sbwIDdPydDP1F04N9O4w_qTzPvPYTzQo2DbN2zZk1GeCFgOmsKdQ/w640-h640/InCollage_20230317_130524688.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Leginkább azonban Tova és Marcellus kapcsolatát imádtam, fantasztikus volt, ahogyan kapcsolatba kerültek, ahogyan gondoltak egymásra és bár az elején azt írtam, hogy meseszerűnek tűnt, a könyv végén azt gondoltam, hogy egy gyönyörűségesen szép történet, tele szeretettel, barátsággal, emlékekkel, reménnyel és újrakezdéssel.</p><p><i>Bea</i></p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #fce5cd;">"Az emberi beszéd nagy része ostobaság, de talán a legnevetségesebb a sok butaság között, <br />ami kijön a szájukon, hogy hajlamosak dicsőíteni a saját butaságukat."</span></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #9fc5e8;">"Egyes embereknek szükségük van a kihívásokra, a saját érdekükben."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #ead1dc; font-family: helvetica;">"Jeanne néni mindig azt mondta, ha a reggeled szarul indul, <br />akkor a legjobb, ha visszafekszel az ágyba, és újrakezded."</span><br /><br />*****<br /><br /><span style="background-color: #fff2cc;">Nekem úgy tűnik, hogy az emberi faj legalapvetőbb jellemzője az,<br />hogy csapnivaló a kommunikációs képességük. Nem mintha bármilyen<br />másik faj jobb lenne ebben, de még egy hering is képes megmondani, <br />hogy a következő pillanatban merre fog fordulni a halraj, <br />amelybe tartozik,és annak megfelelően cselekedni.<br />Az emberek miért nem képesek felhasználni a több millió szavukat arra,<br />hogy egyszerűen elmondják egymásnak, mire vágynak?<br /></span><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-3884114730304679442023-03-13T06:00:00.005+01:002023-03-13T20:09:42.358+01:00Andy Weir: A Hail Mary-küldetés<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKHomEDN_u8L4mjzgtPDmbMUxeOo32ejXBQQFvg-a1jqCSmEdcQJ-9T7JP8Zgna78fprXmeNjtqPVK8icTr_gf2VdLtr61ZGJP_a7nAEFE8_BA2Z0aHejSncYM6z2nYrnT5nhL-59FEmU1plBdLW5xF7H8uwP3mX57AElSdh-MkZhQPlFMYktLWgPPtg/s557/7446308_5.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="557" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKHomEDN_u8L4mjzgtPDmbMUxeOo32ejXBQQFvg-a1jqCSmEdcQJ-9T7JP8Zgna78fprXmeNjtqPVK8icTr_gf2VdLtr61ZGJP_a7nAEFE8_BA2Z0aHejSncYM6z2nYrnT5nhL-59FEmU1plBdLW5xF7H8uwP3mX57AElSdh-MkZhQPlFMYktLWgPPtg/s320/7446308_5.jpg" width="230" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Mindenkitől bocsánatot kell kérnem, de elsősorban a családomtól, mert azokban a napokban, amikor ezt a könyvet olvastam, elhanyagoltam őket. Ugyanis űrutazáson vettem részt, megmentettem a Földet és az Eridet. Na jó, nem én mentettem meg, de annyira beleképzeltem magam a történetbe, hogy alig tudtam kiszakítani magam néhány órácskára a valóságba.</p><p></p><div style="text-align: justify;">Már A marsi-t is imádtam, de azt hiszem, a Hail Mary -t még jobban. Annak ellenére, hogy az én korlátozott agyi tudásom nem képes sok mindent felfogni azokból a bonyolult és részletes tudományos tényekből, amit Andy Weir a nyakunkba öntött ezen a fantasztikus űrutazáson, de amit nem értettem, azt a fantáziámmal igyekeztem megteremteni.<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Már a Marsi esetében is hasonlóan éreztem, de mint ahogyan ott sem, így ebben a könyvben sem zavart az, hogy nem értettem meg minden tudományos magyarázatot. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Sőt, inkább a másik oldalról közelítettem meg a dolgot, mely szerint sok mindent tanultam, fizikáról, csillagászatról, bolygókról, csillagokról, űrkutatásról. Lenyűgözött és elvarázsolt ez a könyv, egyszerűen imádtam és nem szerettem volna, hogy vége legyen. </p><p style="text-align: justify;">A történet felépítése is nagyszerű. Dr. Ryland Grace nem az otthonában ébred, jónéhány csövet talál a testnyílásaiban és szükségleteiről számítógépes robotok gondoskodnak, két holttest is van a társaságában, akik hasonló ágyon fekszenek, mint ő, és a számítógép idegesítő kérdéseket tesz fel neki. Dr. Grace ezeknek a kérdéseknek a hatására rájön, hogy fogalma sincs, hogy hívják, ki ő, és mit keres itt és kik lehetnek a halott társai.</p><p style="text-align: justify;">Ahogy azonban telik az idő, egyre több minden jut eszébe arról, hogy egy - tulajdonképpen - öngyilkos küldetésre indultak a társaival, melyben meg kell menteniük a Földet, mielőtt az újonnan felfedezett asztrofág teljesen elnyeli és eltünteti a Nap fényét, melynek következtében a bolygónkon rövid időn belül elháríthatatlan katasztrófák következnek be, emberek halnak meg és a legvégén a Föld is elpusztul. </p><p style="text-align: justify;">A küldetés végrehajtásában a jelek szerint magára maradt, és ahogy telik az idő, úgy tudunk meg egyre többet a küldetést megelőző eseményekről, arról, hogy került egy űrhajóba és miért is indult útnak, egyedüli túlélőként mennyi esélye maradt a kitűzött feladatok végrehajtására. </p><p style="text-align: justify;">Ez már önmagában is egy csodálatos téma, de főhősünknek olyan találkozásban lesz része, amiben még egyetlen űrutazónak sem, és amely találkozás teljesen megváltoztatja az életét, és amiről ha egy kicsit is többet írnék, már elspoilerezném az egészet és bár sok molyos értékelésben olvashattok arról, hogy miféle találkozásról beszélek, én most nagyon örülök, hogy régen olvastam ezeket az értékeléseket és mire kikölcsönöztem a könyvet a könyvtárból már elfelejtettem őket, mert így teljes meglepetésben és csodálkozásban lehetett részem. </p><p style="text-align: justify;">A Hail Mary küldetés nagyon szórakoztató, izgalmas és lenyűgöző történet. Egy olyan ember története, aki fokozatosan ismeri meg saját magát, a jelenét és a múltját, döbben rá küldetése céljára és fokozatosan ismeri meg önmaga határait, képességeit és emberi tulajdonságait. Az biztos, hogy Grace egy zseni, akin szinte semmi sem tud kifogni, mert bármilyen baj merül fel, akkor számol, gondolkodik, tervez, újratervez, soha nem adja fel. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjypg7z-7oh0ZdecoPRSKlUcrHNuHgh7YeuroSDgtnNUWmWmzZTvr89rc913Uu983uzneClZhGXiloVLjBpjH79erkgVlFX3cGN3w3DWrROtM759KlBTx7QXPKKY-tZuric2thHBbGn2nD3U_f5wac626vGOdeUz2idn2EOdtnDuuEcdmLPZCV6MK0Ejg/s4096/InCollage_20230313_190743039.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjypg7z-7oh0ZdecoPRSKlUcrHNuHgh7YeuroSDgtnNUWmWmzZTvr89rc913Uu983uzneClZhGXiloVLjBpjH79erkgVlFX3cGN3w3DWrROtM759KlBTx7QXPKKY-tZuric2thHBbGn2nD3U_f5wac626vGOdeUz2idn2EOdtnDuuEcdmLPZCV6MK0Ejg/w640-h640/InCollage_20230313_190743039.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">És egy olyan sci-fi, ami egy okosan, logikusan felépített történet, tudományos információkkal, amelyekből nem feltétlenül érhető minden az egyszerű földi halandóknak, mint én, de Ryland Grace őrületes karakter és mindent megpróbál nekünk olvasóknak elmagyarázni, ugyanakkor szarkasztikus humorával tette igazán szórakoztatóvá a történetet, mert humorát a legnehezebb helyzetben sem veszítette el. Aki szerette <a href="http://konyvutca.blogspot.hu/2015/08/andy-weir-marsi.html">A marsi</a> humorát, az ebben a könyvben is megtalálja és imádni fogja ezért is.</p><p style="text-align: justify;">Bármennyire is nehéz elképzelni, igazán megható pillanatok is vannak ebben a történetben, a végére pedig ismét csak a zseniális, ötletes és meglepő jelzőt tudom használni. Imádtam ezt a könyvet. </p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p><i>Bea</i></p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #cfe2f3;">"Fura dolog a tudományos áttörés. Nincs egyetlen átütő, diadalmas pillanat, <br />csak lassú, egyenletes araszolás a cél felé. <br />De az egyszer biztos, hogy amikor eléred azt a célt, az tényleg nagyon jó érzés."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #ead1dc;">"Van az úgy, hogy egyszerűen el kell engedned valamit."</b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #d9ead3; font-family: helvetica;">"Talán csak a gyermeteg optimista beszél belőlem, <br />de az emberiség nagy dolgokra képes, ha nekigyürkőzik."</span></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-57949186592288338902023-03-09T15:56:00.001+01:002023-03-09T15:56:46.036+01:00Judith Allert - Anne-Kathrin Behl: Kaland a tavaszi réten<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwhkUzwc5VSqxOh8DYPLCE2wvhK02HRiN0VA9MbsXqt3K-u9aM3YHvkjbWyDXTYG8wN2CYThdy-3N99AlkrUTwHxriOMKzTaSQTZP7J9dqdVCGGfryeHzv09-3zyz-nnNCEIsnTcpSvlk-9fC6AOqVeW3KkG9Ft238FqpbUDUnj-fwpXP2b1tGFnLDhg/s315/9500004_4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="315" data-original-width="243" height="315" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwhkUzwc5VSqxOh8DYPLCE2wvhK02HRiN0VA9MbsXqt3K-u9aM3YHvkjbWyDXTYG8wN2CYThdy-3N99AlkrUTwHxriOMKzTaSQTZP7J9dqdVCGGfryeHzv09-3zyz-nnNCEIsnTcpSvlk-9fC6AOqVeW3KkG9Ft238FqpbUDUnj-fwpXP2b1tGFnLDhg/s1600/9500004_4.jpg" width="243" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Remek időzítéssel érkezett ez a könyv, ugyanis már éppen itt a tavasz, és miután átböngésztük gyerekeinkkel ezt a könyvet, a természetben, az udvaron, a kertben és a réten is megtehetjük ugyanezt. Vagy éppen fordítva, egy jóleső játszóterezés, kirándulás után elővehetjük és újra megbeszélhetjük az aznapi kalandokat. </div><p></p><p style="text-align: justify;">A könyv nagyon színes, vidám és kalandos, mert nem tényszerűen mutat be néhányat a rét lakói közül, hanem egy vicces kis történet köré szőve ismerjük meg ezeket az állatokat.<span></span></p><a name='more'></a><div style="text-align: justify;">Lili, a kisegér, Kalle, a ganajtúró bogár és Pepe, a gyík végre találkozhatnak a hosszú tél után és boldogan beszélgetnek a tavaszi réten, szépséges virágok és finom illatok között, minden porcikájukban érzik a kikeletet. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Pepe egy kicsit tornázik, mert fel kell melegednie a téli, hideg pihenő után, Kalla azonban rögtön élelem után kutat. A könyvből megtudhatják a gyerekek, mit eszik, és tudom, hogy tetszeni fog nekik. :D Lili virágokat falatozik és Pepének is sikerül legyeket elkapnia. Ahogyan így tesznek-vesznek, meglátnak egy szép, tarka, hatalmas tojást. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYUSqPhW-a9IqjjHn7coCOy2q17BOKD8t7TL048mWMRqQR7aDTEysnmxRwzDpJk4xbt6ARLurBBggbxwuZn0TyQG-Bcp5W-I3jliLPqPDvyS-B_nN9zj4oYEkOT3RYqwMGnOItcAXNlcFP7h4DnyiQcr-lkx3oagOa9oQaYiy_dGkGfFTIoq5C5PlweQ/s2790/20230309_150111.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2544" data-original-width="2790" height="584" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYUSqPhW-a9IqjjHn7coCOy2q17BOKD8t7TL048mWMRqQR7aDTEysnmxRwzDpJk4xbt6ARLurBBggbxwuZn0TyQG-Bcp5W-I3jliLPqPDvyS-B_nN9zj4oYEkOT3RYqwMGnOItcAXNlcFP7h4DnyiQcr-lkx3oagOa9oQaYiy_dGkGfFTIoq5C5PlweQ/w640-h584/20230309_150111.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Azonnal törni kezdik a fejüket, hogy ki tojása lehet, és a tettek mezejére lépnek, hogy megkeressék a tulajdonosát. Így járjuk velük végig a rétet és ismerjük meg az ébredező természetet, a rét lakói közül néhányat és bekukkanthatunk a lakóhelyeikre is.</p><p style="text-align: justify;">Miután a három jóbarát a nagy, csíkos, tarka tojást görgetve halad keresztül a réten, benézünk Csiga és Százlábú asszonyság otthonába, megtudjuk, hogy az ő tojásaik milyenek, majd a vízisiklóval, a békával és más réti állatokkal is találkoznak, hogy megkérdezzék tőlük, övék-e a tojás. <br /></p><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTH4pRJ-X3XSOmFHlsd78h-f670xYFKUysbygzFHOIktUeN7-8qffKo-gsmpT7TjscROu3NDYa9B_drz0BE0VXXkvAujIYyCCbVigbHG5UjIyBjN6bDjJCExkTcmFD241qY9u_exmMTwroiGec8G68-Fe4rnZPF_KBYASg51Y9tKWuxYxJoajKNhUDrA/s3024/20230309_150130.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2088" data-original-width="3024" height="442" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTH4pRJ-X3XSOmFHlsd78h-f670xYFKUysbygzFHOIktUeN7-8qffKo-gsmpT7TjscROu3NDYa9B_drz0BE0VXXkvAujIYyCCbVigbHG5UjIyBjN6bDjJCExkTcmFD241qY9u_exmMTwroiGec8G68-Fe4rnZPF_KBYASg51Y9tKWuxYxJoajKNhUDrA/w640-h442/20230309_150130.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Végre tavasz van, nyílnak a virágok, a méhek és bogarak zümmögnek, miközben a napsugarak felmelegítik a rétet. Ilyen barátságos, kellemes hangulatban barangolhatunk a réten újdonsült barátainkkal, miközben a tarka tojás tulajdonosát keresik, közben pedig játszva megtanulhatják a legkisebbek, hogy melyik állat szaporodik még tojással, és mégis miben különbözik ettől a színes, óriástojástól, valamint azt is, hogy a tojást óvni, védeni és melegíteni kell, mert egy új élet lehet belőle. </p><p style="text-align: justify;">Az illusztrációk színesek és élénkek, vidámak és mozgalmasak, jól hozzák a tavaszi életérzést, sokáig el lehet az oldalakon nézelődni és megbeszélni a gyerekekkel, hogy mit látnak és mi történik. A történet kedves és cuki, szerintem már 3 év alatti gyerekekkel is nyugodtan lehet nézegetni és megnevezni az állatokat, valamint, hogy milyen hangot adnak ki, imádni fogják. </p><p><i>Bea</i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0-KsyMHizN8UgmwOitK-3tmEZ29NZXuEC9mPFU0R11amd_9CR6iqCY7imX-laRrY1CqYFXYcX4Wrmwe1kSazVmBCwP0qSf_oNlgt4MVosGdXRWptO1BxDThUOOFcoHSmXFJthZ2jiepw20Nv4-UUUfj_6XXZz5xzJ3JafEihoBD6-aJ5r54vVH5OoHQ/s3801/20230309_150104.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3801" data-original-width="3024" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0-KsyMHizN8UgmwOitK-3tmEZ29NZXuEC9mPFU0R11amd_9CR6iqCY7imX-laRrY1CqYFXYcX4Wrmwe1kSazVmBCwP0qSf_oNlgt4MVosGdXRWptO1BxDThUOOFcoHSmXFJthZ2jiepw20Nv4-UUUfj_6XXZz5xzJ3JafEihoBD6-aJ5r54vVH5OoHQ/w510-h640/20230309_150104.jpg" width="510" /></a></div><br /><p style="text-align: center;"><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-57297314540103090592023-03-04T06:00:00.010+01:002023-03-04T06:00:00.213+01:00 Sheila Norton: Állatdokik Hope Greenben<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy8yQVNOmb0_5UDWIIqOiqG9Y7uMiGqixFXi02xSUZ9KJGtUu5g0QCB7cD7nHZlrXBpNPi1blcI_bfZKG-os8OdJz7EIDeQ2wZLKCZ3WYDEo_OSK_0hT9od6Gh5QUzIoMFR7GQunELIxWq2zMnqKQRJhP-EIlngqmy4VaWabiSE4YmboTBn8QC5Ca-SQ/s500/a25968ac0b01fb0fbe61884f01c48fc6_big.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="331" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy8yQVNOmb0_5UDWIIqOiqG9Y7uMiGqixFXi02xSUZ9KJGtUu5g0QCB7cD7nHZlrXBpNPi1blcI_bfZKG-os8OdJz7EIDeQ2wZLKCZ3WYDEo_OSK_0hT9od6Gh5QUzIoMFR7GQunELIxWq2zMnqKQRJhP-EIlngqmy4VaWabiSE4YmboTBn8QC5Ca-SQ/s320/a25968ac0b01fb0fbe61884f01c48fc6_big.jpg" width="212" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Az <a href="http://www.konyvutca.hu/2022/03/sheila-norton-oliver.html">Oliver</a> után kerestem meg ezt a könyvet a könyvtárban, mert az annyira aranyos volt, hogy kíváncsi voltam a szerző többi könyvére is. Nem csalódtam, ez is egy nagyon édes, kedves, bájos történet volt. Ebben a könyvben inkább az emberek voltak a főszereplők, de természetesen nagyon sok állatkával is lehet találkozni a lapokon. <br /><br />Samnek nem úgy alakul az élete Londonban, ahogy tervezte, elege van a városból, barátjával sem mennek úgy a dolgok, ahogy azt elképzeli, ezért úgy dönt, hogy vidéki nagymamájához utazik Hope Greenbe, hogy kitalálja, hogyan tovább, milyen irányt vegyen az élete, mit kezdjen magával. </div><p style="text-align: justify;"><span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Ha azt hitte, hogy itt majd csendben, elbújva nyalogathatja a sebeit, akkor tévedett. Zajlik az élet, a nagymamája sem egy begubózós fajta, magával cipeli a lányt a falucska programjaira és Sam rövid időn belül új ismeretségeket köt, barátokat szerez. </p><p style="text-align: justify;">Mint már írtam, ebben a könyvben is találkozunk sok állattal, és ez az többek között, amiért nagyon szerettem ezt a könyvet. Az ilyen történetek nálam abszolút előnnyel indulnak. Sam megismerkedik a helyi állatorvossal is, aki az emberekkel nagyon barátságtalanul viselkedik, de amint egy állatot vizsgál, kenyérre lehet kenni, olyan barátságos és kedves, hogy a lány nem hisz a szemének. </p><p style="text-align: justify;">Úgy alakul az élete, hogy ő lesz az állatorvosi rendelő recepciósa, így közelebbről tanulmányozhatja Joe zsémbes viselkedését, megismeri a kislányát, és fény derül bizonyos dolgokra, amelynek fényében már jobban megérti a férfi barátságtalanságát és ridegségét. </p><p style="text-align: justify;">Mindamellett, hogy egy kedves, bájos, aranyos történet, egy fiatal nő útkeresése és magára találása is egyben. Amikor nyit a külvilág felé, a családja felé, akkor felismeri, hogy vannak emberek, akikre lehet számítani és nem marad egyedül a gondjával-bajával.</p><p style="text-align: justify;">Tetszettek a szereplők, Sam, a nagymamája és az állatok lopták leginkább a szívembe magukat, de nagyon szerettem a falucska lakóit, a hangulatát, én is jól érezném ott magam. Tengerpart, virágok, színek, emberek, gyerekek, állatok. </p><p style="text-align: justify;">Öröm és vidámság, szomorúság és betegség, barátság és szerelem. </p><p style="text-align: justify;">A történet vígjátéki elemeket is tartalmaz, ami nagyon jól illett a könyvbe, oldotta a komorabb hangulatú részeket. Egy érzelmekkel teli, kedves, szívmelengető történet, ha egy könnyed kikapcsolódásra vágysz, akkor tökéletes választás. <br /><br />A szerző fentebb említett Oliver könyvét is jó szívvel ajánlom, nagyon jól esnek időnként az ilyen könyvek, amikor nem kell közben gondolkodni, nem történik benne semmi borzalom, csak az élet természetes velejáróiról olvashatunk, együtt élhetünk a szereplőkkel, velük örülhetünk és kicsit beköltözhetünk hozzájuk, jelen esetben ebbe a szép kis falucskába. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB66AV60ngDim86r4Mnt-ij_jO4hNrs1KUJNkxhNgix0THDQFyGzlIxzKWr47hbyFrA0YGWWYeQTMnl_7bh5eJ6e8pOr3RJGQr5GpNwXnZ_TDZh674qA9ZqP4YhT_YY5krIylHknEGEjTwd3f46VxhuWJ4BDmpamfiaq9n9PEsHUQGJhJLvR7XWhmAmg/s4096/InCollage_20230303_204104522.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB66AV60ngDim86r4Mnt-ij_jO4hNrs1KUJNkxhNgix0THDQFyGzlIxzKWr47hbyFrA0YGWWYeQTMnl_7bh5eJ6e8pOr3RJGQr5GpNwXnZ_TDZh674qA9ZqP4YhT_YY5krIylHknEGEjTwd3f46VxhuWJ4BDmpamfiaq9n9PEsHUQGJhJLvR7XWhmAmg/w640-h640/InCollage_20230303_204104522.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><p></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-31503651619736590762023-02-22T06:00:00.024+01:002023-02-22T13:26:11.540+01:00Valentin napi könyves vakrandi<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9X1NS0xuVqXVjRjF4sE7CIueYec0xIuV5gfRZYmM4i4_nIkPzeKuiRnTIvjKPIPQlRW1wAxj2SOvgU_y9qTJxlijNnMHvax0vZUHpRc9Z4lPR71ll_sQAxCrO-DlIGtemiNFB2iBlNhrciEcqFuqNWJUVaghMlZTQNwN_CXvP_n_VS7m2L-fyZbZbew/s2923/20230218_105901.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1800" data-original-width="2923" height="394" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9X1NS0xuVqXVjRjF4sE7CIueYec0xIuV5gfRZYmM4i4_nIkPzeKuiRnTIvjKPIPQlRW1wAxj2SOvgU_y9qTJxlijNnMHvax0vZUHpRc9Z4lPR71ll_sQAxCrO-DlIGtemiNFB2iBlNhrciEcqFuqNWJUVaghMlZTQNwN_CXvP_n_VS7m2L-fyZbZbew/w640-h394/20230218_105901.jpg" width="640" /></a></div><p style="text-align: justify;">A soproni Széchenyi István Városi Könyvtár ebben az évben is megrendezte a címben említett eseményt, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a könyveket becsomagolják, és ráírnak néhány jellemző dolgot, ami alapján kiválaszthatjuk és kikölcsönözhetjük a könyveket, azaz magunkkal vihetjük egy randira.❤️</p><p></p><div style="text-align: justify;">Valentin nap keddre esett, a könyvtár viszont jelenleg csak pénteken és szombaton van nyitva, de ez nem volt akadály a kedves és kreatív könyvtárosok számára, hogy meglepjék az olvasókat ezzel a kis játékkal.<span><a name='more'></a></span></div><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7__r4pCxMCS5Ys8MRYB20LW_TbYQripesmBxqS0L82tuehkrfChtfEGyeLqkGIS1OywHdlL0LCBDb_LRqbyXfUrbkj_P1pRsFraGuJ0hP7zBqt0z8tifJcgSwstUPXnh91ExidpTP2Q59L9qn6aWRiOPoFmjNrdzA8pcwxNzW5mgvkGWTl4kt-QMkDA/s2574/20230218_110730.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2574" data-original-width="1635" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7__r4pCxMCS5Ys8MRYB20LW_TbYQripesmBxqS0L82tuehkrfChtfEGyeLqkGIS1OywHdlL0LCBDb_LRqbyXfUrbkj_P1pRsFraGuJ0hP7zBqt0z8tifJcgSwstUPXnh91ExidpTP2Q59L9qn6aWRiOPoFmjNrdzA8pcwxNzW5mgvkGWTl4kt-QMkDA/w406-h640/20230218_110730.jpg" width="406" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A korlátozott nyitvatartás óta én általában szombati napon jutok el a könyvtárba, így reménykedtem, hogy még marad arra a napra is néhány randizni vágyó könyv, mert tavaly is szerettem volna elmenni, de nem sikerült. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Most azonban szerencsével jártam, a gyerekkönyvtárban és a felnőtt részlegen is sikerült titkos könyvcsomagokra bukkannom, így kettőt-kettőt választottam innen is, onnan is.<br /><br />Nem is gondoltam volna, hogy ennyire izgalmas dolog így könyvet választani. Volt olyan, amiről azt gondoltam, hogy tudom, mit rejt a csomag a leírás alapján, de biztos persze nem voltam benne, ezért azt inkább otthagytam. És olyan könyv is volt, amelyről kiderült, hogy már olvastam, de kicsit megtévesztett a felirat. <br /><br />Ha van kedvetek találgatni, íme néhány könyv, de a választ csak a kiválasztott könyvek esetében tudom megmondani.<br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR62iXZS9h2v5jvdx-teonj1Af6lj1Do4--FyUQqNLZwNRNmug-lQ1GZnQurS0OPZr3q19TQYaYk_4ngQa1cBRgs9WwpCXkYqVCYOR5ew8ue3YfpWw1m8kEko22YwuAUmvmpNPDm01uylFSzP1eoPB3DzePAeqVdRvPxS0E9n9idwgD8yY1W95eunv6A/s2807/20230218_105939.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2807" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR62iXZS9h2v5jvdx-teonj1Af6lj1Do4--FyUQqNLZwNRNmug-lQ1GZnQurS0OPZr3q19TQYaYk_4ngQa1cBRgs9WwpCXkYqVCYOR5ew8ue3YfpWw1m8kEko22YwuAUmvmpNPDm01uylFSzP1eoPB3DzePAeqVdRvPxS0E9n9idwgD8yY1W95eunv6A/w414-h640/20230218_105939.jpg" width="414" /></a><br /><br /><div style="text-align: justify;">Ezt a könyvet így utólag nézve, nem tudom, miért nem választottam ki, ugyanis a pszicho-thrillereket kifejezetten szeretem. </div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXmBVmvmEVN1cIW9GCkL9m9PAKCGfW-gupnp1XAp9t3fpDNLyuoQc4wLiUIUUh-dVzRryi4E4OaEHBUmXw-gNa9Y2oQ6nhd2DQBPoz90MBmMq956Esp4TsnNcQTOQSPoYAwS5ouy_Mt2wPfu5C7umM_ACShZZdimT3egg5G43FJtc91a33tDeBEMzMnQ/s3088/20230218_105948.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3088" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXmBVmvmEVN1cIW9GCkL9m9PAKCGfW-gupnp1XAp9t3fpDNLyuoQc4wLiUIUUh-dVzRryi4E4OaEHBUmXw-gNa9Y2oQ6nhd2DQBPoz90MBmMq956Esp4TsnNcQTOQSPoYAwS5ouy_Mt2wPfu5C7umM_ACShZZdimT3egg5G43FJtc91a33tDeBEMzMnQ/w376-h640/20230218_105948.jpg" width="376" /></a><br /><br /><div style="text-align: justify;">Erre semmiféle tippem nem volt. Először gondoltam egy színészi önéletrajzra, de gondolom, akkor azt feltüntették volna, így inkább regény lehet.</div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrcBwMKpI9Sc4_SAzfoLfjiU0-YLzgGC-Q8qonyCqTWUB5EWpsJjXc1I98vVH7R_legmjSeB4lBXbn3QC9sS5bEMw9lBYwymYW3weonPR6aDvghwvv490P3zpa00wMD134qbeekoGn_AbGMvPGufAPjHj5fI_SGDIaGu0Wg1XR4_NF85gkHqC8EFinxg/s2196/20230218_105952.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2196" data-original-width="1588" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrcBwMKpI9Sc4_SAzfoLfjiU0-YLzgGC-Q8qonyCqTWUB5EWpsJjXc1I98vVH7R_legmjSeB4lBXbn3QC9sS5bEMw9lBYwymYW3weonPR6aDvghwvv490P3zpa00wMD134qbeekoGn_AbGMvPGufAPjHj5fI_SGDIaGu0Wg1XR4_NF85gkHqC8EFinxg/w462-h640/20230218_105952.jpg" width="462" /></a><br /><br />Semmi tippem nem volt. :)</div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIt28cbqg473H8QjGOiGHfNE5p3NHqJb48_0ZBFvpiQ8c9Z8I4B6quhVeXciPHzbU4qVfAnG_RglWdZCp7U-KZLmMWVnnW_30Vo6GnJx9PGaFvPDXdaTzK6VIzUpoHVffZGN6F0DS_-OdkOirim7Kp98uTSYabNt-8otspyw4IyA_787beHDoO9D6zig/s3212/20230218_110012.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3212" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIt28cbqg473H8QjGOiGHfNE5p3NHqJb48_0ZBFvpiQ8c9Z8I4B6quhVeXciPHzbU4qVfAnG_RglWdZCp7U-KZLmMWVnnW_30Vo6GnJx9PGaFvPDXdaTzK6VIzUpoHVffZGN6F0DS_-OdkOirim7Kp98uTSYabNt-8otspyw4IyA_787beHDoO9D6zig/w362-h640/20230218_110012.jpg" width="362" /></a><br /><br /><div style="text-align: left;">James Herriot állatorvosi témájú könyveire gondoltam, amelyekből már elég sokat elolvastam, így most ezt a könyvet nem hoztam el. </div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6h0Kiy6Q9qObEpaB8eOZ-aMpV1LViSUE48QF9I61ScNrxveYwQNqpIXtwKAcCdK4exDLL9HUTl_vrNDxePwV8pFlJ6b-uDa8nn_pbQgh9Ww863rVBpHgK0SpCvde-O5sv7Rwjza0hGbNPJdF4ZP1Cu3EUScYtxHwwYiTqPc_rfzjoYd5hllpSretTqQ/s2995/20230218_110041.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2995" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6h0Kiy6Q9qObEpaB8eOZ-aMpV1LViSUE48QF9I61ScNrxveYwQNqpIXtwKAcCdK4exDLL9HUTl_vrNDxePwV8pFlJ6b-uDa8nn_pbQgh9Ww863rVBpHgK0SpCvde-O5sv7Rwjza0hGbNPJdF4ZP1Cu3EUScYtxHwwYiTqPc_rfzjoYd5hllpSretTqQ/w388-h640/20230218_110041.jpg" width="388" /></a><br /><br />Itt sem jutott eszembe semmi, valószínűleg nem olvashattam, de valamiért a krimi és a romantika kettőse nem tette vonzóvá nekem. </div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbpGd5SqDgFgG9UN1LtdB4zKXiJoWP1WEMrY1BfeUPK3PHYw0QY4OOa2BkedgI0h0k4px3xXnWgO2kmOTZ23cKrz_HZlP73qiAJFvzXHTfu3ELL3PJLltGBc1x4sIsKEQw9M6AZnHHc5UFtx5lnSp5a6HetDEhBtJeyDXrTbug3YIN-erDN2rfzY6uAw/s2025/20230218_110052.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2025" data-original-width="1685" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbpGd5SqDgFgG9UN1LtdB4zKXiJoWP1WEMrY1BfeUPK3PHYw0QY4OOa2BkedgI0h0k4px3xXnWgO2kmOTZ23cKrz_HZlP73qiAJFvzXHTfu3ELL3PJLltGBc1x4sIsKEQw9M6AZnHHc5UFtx5lnSp5a6HetDEhBtJeyDXrTbug3YIN-erDN2rfzY6uAw/w532-h640/20230218_110052.jpg" width="532" /></a></div><br /><div style="text-align: center;">Ez a könyv érdekesnek tűnt, mint japán krimi, de itt is a romantika és a nyomozás volt az, ami miatt inkább mást választottam. <br /><br /><b><i>Akkor most következzen az a két könyv, amit a felnőttkönyvtár bőröndjéből választottam.</i></b><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4esC-BGuv8gKfxgfZVAe-V2DiNEOiyk30gqoxcEELJ7d188o7Pn9sztseLIuH7A_qd7VG945vK1WHJDBjBXG6AtSaZmkRR2-QB8S5ItKSWITGyZww3N8T7cHH35EXKimOCb-zRfbfOOQearlSQ4NqbVGWLvn7x_s8WUIETXYGwBne_h__AOcBCORcZA/s1827/20230218_164457.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1827" data-original-width="1619" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4esC-BGuv8gKfxgfZVAe-V2DiNEOiyk30gqoxcEELJ7d188o7Pn9sztseLIuH7A_qd7VG945vK1WHJDBjBXG6AtSaZmkRR2-QB8S5ItKSWITGyZww3N8T7cHH35EXKimOCb-zRfbfOOQearlSQ4NqbVGWLvn7x_s8WUIETXYGwBne_h__AOcBCORcZA/w568-h640/20230218_164457.jpg" width="568" /></a></div><br />Nem volt tippem, de a különc szereplők, a csipetnyi varázslat, valamint a mulatságos és intelligens jelző nagyon vonzóvá tette. <br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPFiJUOkU8XQIowhJn5q9gcIa1PfqruRgxbV167KRq2rz3Udei2yZ6PI1ZQ6pH-5fCi-PiXkdk-otQFMzbdPSEaEy2RLwguGgF6evj_ZETXmzaKotgF4YTV8JsWo_prNzbuFfkg4aPGERMWcAa9xE26PTm00mP1ExVr8qZeFhD0J9PdK-Y4Ti4J3EatA/s2666/20230218_164833%20(1).jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2666" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPFiJUOkU8XQIowhJn5q9gcIa1PfqruRgxbV167KRq2rz3Udei2yZ6PI1ZQ6pH-5fCi-PiXkdk-otQFMzbdPSEaEy2RLwguGgF6evj_ZETXmzaKotgF4YTV8JsWo_prNzbuFfkg4aPGERMWcAa9xE26PTm00mP1ExVr8qZeFhD0J9PdK-Y4Ti4J3EatA/w436-h640/20230218_164833%20(1).jpg" width="436" /></a></div><br /><div style="text-align: center;">A skandináv családi történet nem szokásos élményt ígért, bár motoszkált a fejemben, hogy olyan ismerős. <br /><br />Miután eltávolítottam a csomagolópapírt, fény derült a titokzatos randipartnerekre:<br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6KjSepYY1nkBzfKsZa6y5SCirqOQ_PfTPrPdeWdSS83oLbYttPxtCkremq3im-QOXhn23-mrGfjom-eSwNoHSp7yZ3EVIs5h-9B-5hNhrkg1sQ_xM4ncyD5oH_AX7zu5Tkt0s0Qtk2TAC3qhjEH9WXN-4JSbe0IWO2YnMfyUr2RuRUmgjLSszj8QOGg/s2630/20230218_165725.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2630" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6KjSepYY1nkBzfKsZa6y5SCirqOQ_PfTPrPdeWdSS83oLbYttPxtCkremq3im-QOXhn23-mrGfjom-eSwNoHSp7yZ3EVIs5h-9B-5hNhrkg1sQ_xM4ncyD5oH_AX7zu5Tkt0s0Qtk2TAC3qhjEH9WXN-4JSbe0IWO2YnMfyUr2RuRUmgjLSszj8QOGg/w442-h640/20230218_165725.jpg" width="442" /></a></div><br />Ez a könyv érdekesnek tűnik, valószínűleg, ha csak véletlenül akad a kezembe, akkor is kikölcsönöztem volna. Így szeretném is elolvasni. <p></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><i><span style="font-family: Georgia, serif;">"</span><span style="font-family: times;">Mert a boldogság nem mindig onnan érkezik, ahonnan várod.</span></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Marnie MacGraw hétköznapi életre vágyik – férjre, gyerekekre és egy egyterűre a kertvárosban. Most, hogy férjhez menni készül álmai lovagjához, biztos benne, hogy valóban ilyen élet vár rá. Aztán találkozik Blix Hollidayjel, a vőlegénye lázadó, párokat összeboronáló idős nagynénjével, és minden megváltozik – éppen úgy, ahogy azt Blix megjósolta.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Amikor a házassága két kínos héten belül véget ér, Marnie érthetően megdöbben. És még jobban megdöbben, amikor megtudja, hogy ő örökölte Blix brooklyni házát, az összes befejezetlen „projektjével”: a megtört szívű, fura barátokkal és szomszédokkal, akik menekülnek a boldogság elől. Marnie nem hiszi magáról, hogy nagyon különleges volna, ám Blix valahogy tudta, ő lesz a tökéletes ember, aki átveheti a párvarázsló szerepét.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Marnie a maga kárán kénytelen megtanulni, hogy a boldogságot néha nehéz felismerni, és gyakran azoknak van a legnagyobb szükségük rá, akik leginkább eltaszítanák maguktól.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: start;"></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Mulatságos és intelligens kötet, szerethető, különc szereplőkkel, egy csipetnyi varázslattal.</i></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Mondj igent a szerelemre!</i></span></div><p></p><p style="background-color: white; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><span style="color: #1f1f1f;"><i>Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!"<br /></i></span><br /></span></p><div style="text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: times;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzXxKdum9S2_URGqplAkY7lYShPPe8fRRSq2hG3yyi1k9CMUq-Ghsc0Ic7pWwS6qbi8T25DELRT_HBgoTyYpIL90hH1RZf6e-bGDBa2s_XvzjhMwkDRUbBRt7_eOz_nHl28zFYE_aEoC90H2bRwYkka8MIDPvBP5DueZoeGUYPQT0YNl8CZvnSd6Hepg/s1722/20230218_165434.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1722" data-original-width="1402" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzXxKdum9S2_URGqplAkY7lYShPPe8fRRSq2hG3yyi1k9CMUq-Ghsc0Ic7pWwS6qbi8T25DELRT_HBgoTyYpIL90hH1RZf6e-bGDBa2s_XvzjhMwkDRUbBRt7_eOz_nHl28zFYE_aEoC90H2bRwYkka8MIDPvBP5DueZoeGUYPQT0YNl8CZvnSd6Hepg/w522-h640/20230218_165434.jpg" width="522" /></a></span></div><span style="font-family: times;"><br /><div style="text-align: justify;"><span style="color: #1f1f1f;">Ezt a könyvet nem is olyan régen olvastam, fel is ismerhettem volna. És éppen ezt a könyvtári példányt olvastam el.😊 Így ő marad nálam egy hétig, majd megy is vissza a könyvtárba. Nekem tetszett, bár bejegyzést nem írtam róla. Elgondolkodtató, különös humora van és kicsit nyomasztó.<br /></span><br /></div></span></div><p></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>"Ida sikeres építész, egyedül él, és rendszerint nős férfiakkal keveredik inkább rövidebb, mint hosszabb kalandokba. Egyre jobban aggasztja, hogy szingli, és hogy elszalasztja az anyává válás lehetőségét. Amikor betölti a negyvenet, úgy dönt, lefagyasztatja a petesejtjeit arra az esetre, ha találkozik majd a megfelelő társsal. A nagy elhatározást a tengerparti nyaralóban akarja bejelenteni a családtagjainak, ahol összegyűlnek, hogy megünnepeljék az anyja hatvanötödik születésnapját. Azonban Marthe, a húga megelőzi, és egy sokkal jelentősebb hírrel áll elő. Az idillinek induló nyaralás szép lassan kezd rémálomra hasonlítani…</i></span></p><p style="background-color: white; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px;"><i><span style="font-family: times;"></span></i></p><div style="text-align: center;"><div style="text-align: justify;"><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Marie Aubert regényében, akár egy Dogma-filmben, egy diszfunkcionális család dinamikája, múltja és jelene bontakozik ki néhány nap történéseibe sűrítve. A pörgős és humoros elbeszélés pontos képet ad arról, milyen nehéz másképp viselkedni, mint ahogyan a rég megszokott szerepek diktálják. Nehéz, de talán nem lehetetlen."</i></span></p><br /><span style="color: #1f1f1f;">Szeretek a gyerekkönyvtárban is időnként szétnézni, mert nagy a kínálat ifjúsági regényekből és a gyerekkönyvek választéka is bőséges. Onnan is választottam két Valentin napi könyvet. <br /></span><br /><div style="text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuzHKfIA4PIntypht34cg-lWIVul1VmgDWs3xIqtLDBXOlNaq9pl3LZH1uNokqjwLrNs19OTOVVTqKruPn5e-XMQFjLlvoAMkQNEG14U_jEE_Cv__EOuRWH3ZHPGEnO6epuajWZg1mqWm2AFQBktzU7zv0CXJnFBmieGUrl-EnGr9Ar9J5k7uZRMeanw/s1866/20230218_165010%20(1).jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1866" data-original-width="1675" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuzHKfIA4PIntypht34cg-lWIVul1VmgDWs3xIqtLDBXOlNaq9pl3LZH1uNokqjwLrNs19OTOVVTqKruPn5e-XMQFjLlvoAMkQNEG14U_jEE_Cv__EOuRWH3ZHPGEnO6epuajWZg1mqWm2AFQBktzU7zv0CXJnFBmieGUrl-EnGr9Ar9J5k7uZRMeanw/w574-h640/20230218_165010%20(1).jpg" width="574" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyIn1s7zcuYZKcbKplsY8Kd7CwUqqYDxhmRV83zTolGmxsdS8gEaQFhHJWk9whuOdFh4I_r2SoaAneVvkVTJ-zkOHBnJJA0biiTgTqHBg55cNi4VN9HZasxPGLwa5uWJMF9RWrR3DAqfeH2wQGeiqBI7e8k90cgZq_rmMg5mZktSgIYDmBeDsdysJaDg/s3127/20230218_164049%20(1).jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3127" data-original-width="1816" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyIn1s7zcuYZKcbKplsY8Kd7CwUqqYDxhmRV83zTolGmxsdS8gEaQFhHJWk9whuOdFh4I_r2SoaAneVvkVTJ-zkOHBnJJA0biiTgTqHBg55cNi4VN9HZasxPGLwa5uWJMF9RWrR3DAqfeH2wQGeiqBI7e8k90cgZq_rmMg5mZktSgIYDmBeDsdysJaDg/w372-h640/20230218_164049%20(1).jpg" width="372" /></a></div><br />"barátság, fantasy, vicces és izgalmas" - ha nem tudnátok elolvasni. Tippem nem volt, de a vicces címkével engem mindig meg lehet venni.<br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEdnk9gUrKP0UEMH85cXu6Ww5N3iKk9cXwrFu9zRKgFhM0CX5jj8Qta3ch2FRTsZtEWpE_Z5JB8hypfg-fMCFAM4IiPjuvf-S5KagmdYwvkQ5Q5tFdNHCYALqP5a80vISH3xKC8IzCcYdaKKlPUrX7hySIpgPmAxOnSWXB_TprMC32pDCZUdKjck9HSQ/s2117/20230218_165239.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2117" data-original-width="1695" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEdnk9gUrKP0UEMH85cXu6Ww5N3iKk9cXwrFu9zRKgFhM0CX5jj8Qta3ch2FRTsZtEWpE_Z5JB8hypfg-fMCFAM4IiPjuvf-S5KagmdYwvkQ5Q5tFdNHCYALqP5a80vISH3xKC8IzCcYdaKKlPUrX7hySIpgPmAxOnSWXB_TprMC32pDCZUdKjck9HSQ/w512-h640/20230218_165239.jpg" width="512" /></a></div></div></div></div><p style="text-align: justify;"></p><div style="text-align: center;">Tóth Krisztina könyvét már olvastam 5 évvel ezelőtt, de most sem fogom olvasatlanul visszavinni.<br /><br /><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; text-align: start;"><span style="font-family: times;"><i>"Tóth Krisztina meséi fontos dolgokra hívják fel a figyelmünket egy-egy kedves történetbe csomagolva. Megtudhatjuk, hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, vagy hogy mi történik éjszaka az óvodában. A mesék a gyerekkor sűrűjét idézik, a nyári vakációk izgalmas hangulatát, az óvoda zsivaját. De valójában kortalanok, gondolatokat ébresztenek kortól függetlenül, egyszerre szórakoztatnak és tanítanak."</i></span></span></div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIeavGbtflA9QTA4CzAY6C9Fyi5_BfJp8g7hM2fN1Z3nrEwJGyMqCutJDnhVYD4QHJx20vRV9h7__TjPGEGhupQoVRX9IcP6jhOUkXtrf080TLjcTg7jeKphtGIOyCIUHJ4VHVR5GEElPQcG3ab1SMga_BM6gyKYY8KnI-Bkwxzq1V2nabht2AtdcmXQ/s2011/20230218_170004.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2011" data-original-width="1551" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIeavGbtflA9QTA4CzAY6C9Fyi5_BfJp8g7hM2fN1Z3nrEwJGyMqCutJDnhVYD4QHJx20vRV9h7__TjPGEGhupQoVRX9IcP6jhOUkXtrf080TLjcTg7jeKphtGIOyCIUHJ4VHVR5GEElPQcG3ab1SMga_BM6gyKYY8KnI-Bkwxzq1V2nabht2AtdcmXQ/w494-h640/20230218_170004.jpg" width="494" /></a></div><br /><p></p><p>Erről nem vagyok meggyőződve, hogy el fogom olvasni, távol áll tőlem a témája és a stílusa.<br /><br /></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>"Új sorozat Percy Jackson-rajongóknak a Titokfölde írójától.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Cole Randolph nem akart mást, csak egy kicsit szórakozni a barátaival Halloweenkor (na meg talán kicsit közelebb kerülni Jenna Hunthoz). De amikor egy ijesztő, kísértetjárta házról kiderül, hogy valójában átjáró egy még hátborzongatóbb világba, Cole hirtelen egy sokkal komolyabb kalandba csöppen. Végignézi, amint a barátait egy rejtélyes, föld alatti helyre ragadják el, és úgy dönt, utánuk ered – így kerül a Peremvidékre.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>A Peremvidék egy köztes világ. Öt királyságból áll, amelyek az ébrenlét és az álom határán, a valóság és a képzelet, az élet és a halál között találhatók. Vannak, akik beleszületnek, de vannak, akik a mi világunkból kerülnek oda. És ha egyszer a Peremvidékre jutottál, nagyon nehéz onnan eljönni.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>A mágikus Peremvidék felfedezése közben Cole-ra és egy különleges lányra, Mirára hárul a feladat, hogy megmentsék Cole barátait, helyreállítsák a világ rendjét, és lehetőleg hazataláljanak… mielőtt otthon azt is elfelejtenék, hogy Cole valaha létezett.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Kalandos, humoros és lebilincselő fantasy nem csak fiataloknak.</i></span></p><p style="background-color: white; color: #1f1f1f; font-size: 16px; line-height: 1.5em; margin: 10px 0px; text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Vesd bele magad a történetbe!"</i></span><span style="background-color: transparent; text-align: left;"> </span></p><p><br /></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1736007495993398872.post-84171023564774402332023-02-21T06:00:00.038+01:002023-02-21T18:18:35.052+01:00Ákody Zsuzsa: A Völgyben<p style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpvStd52ly3PtZLCdAo9m0_6bUyzoLUwaDQY9X83zB741gb79WhrBRsBdweZ7v5Vyo3cQEK6JjJYupeih3blkVyD5SSVYMLnaX_A8KSRz7KrNQ18CnWYtywrLPzw9CVEubSvTtYcjCaexzPp9sJNkXeimvZb7zV3Dpqy1rlVcGbEjLPclgDDCqlNwWqQ/s500/covers_769503.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="313" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpvStd52ly3PtZLCdAo9m0_6bUyzoLUwaDQY9X83zB741gb79WhrBRsBdweZ7v5Vyo3cQEK6JjJYupeih3blkVyD5SSVYMLnaX_A8KSRz7KrNQ18CnWYtywrLPzw9CVEubSvTtYcjCaexzPp9sJNkXeimvZb7zV3Dpqy1rlVcGbEjLPclgDDCqlNwWqQ/s320/covers_769503.jpg" width="200" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">Ákody Zsuzsa legújabb regénye egy finom szépségű, érzelmekkel teli történet, mely komoly témák közé vezet bennünket. A halál lehetőségén, valódiságán keresztül az életet mutatja meg. Az élet szépségét, nehézségét, bonyolultságát, a szeretet és a szerelem erejét, a döntések hatásait, a mindennapok küzdelmeit. </div><p></p><p style="text-align: justify;">Miközben bátran mer beszélni a halálról. A halál még napjainkban is tabutéma a hétköznapokban, sem szeretteink, sem saját halálunkról nem szívesen beszélünk, pedig ez az az élethelyzet, ami mindannyiunk életében bekövetkezik egyszer, és senki sem tudja, mi jön utána. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">Zsuzsa könyvében van <b><i>Odahaza,</i></b> a <b><i>Völgy</i></b> és <b><i>Odaát</i></b>. Az <i>Odahaza</i> az életet jelenti, az <i>Odaát</i> a túlvilágot, a halál utánt, a <i>Völgy</i> pedig a két világ közöttet, amikor még nem dőlt el, élet vagy halál lesz az ott lévők sorsa. Jelen esetben egy fiatal nő, Kyra sorsán keresztül láthatunk bele ebbe a három világba. </p><p style="text-align: justify;">A történet kezdetén Kyra szakít a barátjával, a férfi nehezen fogadja ezt el, vitatkoznak, és eközben egy sajnálatos baleset folytán a lány kórházba, majd ott kómába kerül. </p><p style="text-align: justify;">Ekkor egy furcsa helyen, a <i>Völgyben</i> találjuk magunkat, ahol lepkék sétálgatnak, és ahová Kyra is érkezik. A lepke a szépség jelképe, valamint a változás, a fejlődés, az újjászületés szimbóluma. Törékenységet, kecsességet, mulandóságot is jelképez, a kereszténységben a lepke a feltámadás jelképe. A görög mitológiában is a lélek hordozóinak vélik a lepkéket. A <i>Völgyben</i> mindenféle lepke él, ki lefelé, a sötétség felé van közelebb, ki pedig felfelé a fény felé halad, de ezek az állapotok is törékenyek és egyik napról a másikra is változhatnak. </p><p style="text-align: justify;">Kyra a <i>Völgyben</i> találkozik elhunyt édesapjával, lepkék mindketten, mi olvasók, pedig megismerjük az életét, a családját, édesanyját, húgát és édesapját, akinek balesete teljesen megváltoztatta szerettei életét. Látunk egy családot, amelyben ki-ki a maga módján próbálja feldolgozni a családfőt ért tragédiát, mely mindannyiuk tragédiája lesz. Nem tudnak összekapaszkodni és együtt túlélni, mindenki a saját világába menekül, és ott próbál élni, ahogy tud, ahogy sikerül. </p><p style="text-align: justify;">Kyra a <i>Völgyben</i> elmerül gondolataiban és miközben <i>Odahaza</i>, azaz a való életben a barátja, Lukács, hűségesen látogatja a kórházban a kómában lévő lányt, azon elmélkedik, hogy miért is nem tudta ő a férfit szeretni, pedig az mindent megtett a kapcsolatukért. Nagyon bonyolult dolog a lélek, sokszor mintha irányíthatatlan lenne, hiába tudjuk, mi a jó és helyes, mit kellene tennünk a boldogságunkért, a lelkünk mintha önálló életre kelne és megakadályozna abban, hogy minden könnyen és simán haladjon az életünkben. </p><p style="text-align: justify;">A lánynak van ideje és lehetősége a halálon is elgondolkodni. Hogy miért olyan természetellenes és félelmetes? Talán azért, mert ismeretlen és egyáltalán nem egy vágyott része az életnek. A <i>Völgyben</i> többször is találkozik az édesapjával, más napokon pedig új barátnőjével, Matildával sétálgat a többi lepke között, akik látszólag cél nélkül jönnek-mennek a <i>Völgyben.</i> </p><p style="text-align: justify;">A lepke törékeny megfoghatatlan, akárcsak a lélek. Egy pillangó olyan, mint egy boldog, vidám szellő, ha meglátjuk, óvatosan közelítünk felé és gyönyörködünk szépségében. Ha elröppen, szomorúságot érzünk, de mégis marad valami szépség és öröm a lelkünkben és szívünkben. Talán minden pillangó a <i>Völgyből</i> jön, oda tér vissza, és ott végső döntést hoz, hogy merre és hogyan tovább. </p><p style="text-align: justify;">Nagyon szépséges szimbólumokat keltett életre történetében Ákody Zsuzsa, olyan lágy, szelíd, illékony ez a könyv, hogy félve, óvatosan lépkedünk Kyrával a <i>Völgyben</i> és szorítunk érte, hogy ne <i>Odaátra</i> kerüljön, hanem legyen ismét <i>Odahaza</i>, hogy megtapasztalja az élet szépségét, hogy a Völgyben szerzett tudásával, és új reményekkel repüljön egy boldogabb, könnyebb élet felé, mert már tudja, hogy mi a fontos, és hogy az élet milyen törékeny. <br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWYhkbtcuRqbG-1KdlcbnvRmNlKC31RtScoqX0S0c3Z0PIEmjYVwjNrSMgvcrLwA0JKNyp3AvYQKuqGbX_lXck9tcPhxF7VVfz2TH_NpIZD8qdGOmDS962cQJlm-pnGXRGMecW3ERFeMEOrIjc8nCXXnb5KdxC952cfSstlBDxkcml3jm_1RpUMYn9NA/s4096/InCollage_20230220_194306463.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="4096" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWYhkbtcuRqbG-1KdlcbnvRmNlKC31RtScoqX0S0c3Z0PIEmjYVwjNrSMgvcrLwA0JKNyp3AvYQKuqGbX_lXck9tcPhxF7VVfz2TH_NpIZD8qdGOmDS962cQJlm-pnGXRGMecW3ERFeMEOrIjc8nCXXnb5KdxC952cfSstlBDxkcml3jm_1RpUMYn9NA/w640-h640/InCollage_20230220_194306463.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Hihetetlenül tetszett, ahogy a szerző kibontotta ezt a történetet, ahogyan a szereplőkről adagolta az információkat. Eleinte nem volt igazán szimpatikus Kyra, de ahogy megértettem és megismertem, egyre inkább megszerettem, és fantasztikus volt, ahogyan Lukács karakterét is megismertette velem, lassanként csepegtetve az információkat, így a férfi a történet végére sokkal jelentősebb szerepet kapott, mint azt sokáig gondoltam. </p><p><i>Bea</i></p><p><br /></p><p style="text-align: center;"><b style="background-color: #d9ead3;">"Jól ismerhetünk egyáltalán bárkit is?" </b></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><i style="background-color: #ead1dc;">"(...) egyszerűbb ráfogni arra, aki átélte, hogy tébolyodott, <br />semmint tudomásul venni, hogy igenis léteznek dolgok, <br />melyeket képtelenek vagyunk érteni."</i></p><p style="text-align: center;">*****</p><p style="text-align: center;"><span style="background-color: #fff2cc;">"Abszolút igazság egyébként sem nagyon létezik. <br />Leginkább olyan, mint egy kocka, és aki okos, <br />előbb az összes oldalát megvizsgálja, csak azután hoz ítéletet."</span></p>Beahttp://www.blogger.com/profile/00429131929835178393noreply@blogger.com0