2020. augusztus 23., vasárnap

A csodÁLLATos tanya és egyéb kalandok

 

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl, de a Tápión innen, ahol a kurta farkú malac túr, és ahol nyuszik ásnak gödröket, ahol Rozi, a csodálatos kecske lakik, meg ahol fantasztikus kutyusok és még sok más állat él nagy békességben, szóval pontosan ott, volt egyszer egy tanya. 

A tanya úrnője Hajnal Vivi, akiről már olvashattatok sok helyen, sőt egyszer Rozival és Bingó mesterrel a tévébe is beballagott és volt egy fantasztikus facebook oldala is, ahol napról napra sok hírt és érdekes, vicces történeteket olvashattunk erről a csodás kis tanyáról. A neve az volt: A Hajnal tanya lakói. 

De kellemetlen, rosszindulatú emberek nem csak az életben vannak, hanem a mesében is. Vagy fordítva? Én már nem is tudom, de elég az hozzá, hogy időnként, hol ezért, hol azért, beszólongattak Vivinek, és ő egyszer csak azt mondta: Elég! Nem hiányzik ez nekem, jól elvagyok én ezek nélkül a vasorrú bábák és gonosz óriások nélkül is, ezért felterítette a tanyára a láthatatlanná tévő köpönyeget, és huss, eltűnt a kíváncsi szemek elől. Volt facebook oldal, nincs facebook oldal. A varázslat ilyen egyszerű.

Csak az arra érdemesek ismerik a varázsszót, amivel át lehet látni a köpönyegen, és továbbra is követhetik ezt a csodálatos, szeretettel teli mesét, amit Vivi és állatai szövögetnek. De itt most álljunk meg egy pillanatra! Ha most hallasz először Viviről, akkor olvasd el ezt a két interjút, utána térj ide vissza, és olvass tovább.

Blogfaggató Hajnal Viviel 

Karácsonyi blogfaggató

Én csak egy krónikás vagyok, aki ismeri a varázsszót, ezért időnként szívesen elmesélem nektek, hogy mi történik a csodatanyán, hogyan él Vivi és imádnivaló állatai. 

Sajnos a mesék hasonlítanak az életre, egyikben sem él senki örökké ezen a világon. Fájdalmas búcsúkat kellett venni Vivinek és az őt szeretőknek, miközben a szívük majd megszakadt. Sajnos, az élet nem válogatott. Rudi Papa és Bambi néne úgy döntöttek, hogy átnéznek a másik oldalra, a híres szivárványhídon túlra, ahol már nem fáj semmi, nincsenek öreg, fájós lábak, kényes gyomrok, de nem volt könnyű a döntés, és nehéz volt útra kelni, mert semmi panaszuk nem lehetett a jelenlegi helyükre, de azóta már ők is tudják, hogy az egy olyan hely, ahol találkoznak a többiekkel, és mehet a buli ezerrel. És nagy mesélők ők ott odafent, mert mindenki szájtátva hallgatja, hogy milyen kalandjaik voltak idelent és milyen szuper családban éltek.

Vivi és Rudi papa
Vivi és Rudi papa


Bambuszka nénje

Mint ahogyan azóta Beni, a kenguru is talált magának odafent egy teraszt, ahol minden reggel otthagyhatja a kis csomagjait, és találkozott Majával, Vivi szeretett, felejthetetlen kutyusával, akinek bongyorgathatja a bundáját, csodás kengurumasszázsban részesítve őt. Benit váratlanul gyűrte le egy betegség, és bármilyen jó dolga is lehet odafent és bármilyen egzotikus levélkéket is rágcsál, nekünk nagyon nehéz és fájdalmas volt elbúcsúzni tőle, Vivinek pedig a szíve szakadt meg.


Beni és Vivi

Beni reggelente a teraszon.
Ez a kép mindig megmosolyogtatott és 
most is megmelengeti a szívemet.

Nemsokára pedig megszakadt mégegyszer, mert Cimborától is el kellett búcsúznia, akit szintén egy betegség figyelmeztetett, "hé, haver, szükség van rád a szivárványhídon túl". Cimbora azonban kemény jellem volt, nem adta meg magát az első szóra, küzdött, ellenkezett, amíg csak bírt. De Vivi egy utolsó, gyönyörű nappal megajándékozta őt, szeretett társai körében, és elengedte. 

A drága Cimbora

Cimbora és Sanyi

Sem Vivi, sem senki más, aki ismerte őket, sosem feledi el ezeket a drága kis lelkeket, sok embernek szereztek meleg, meghitt pillanatokat, váltottak ki érzelmeket, indítottuk velük vidáman a napjainkat.

Szerintem azonban nem tétlenkednek, ugyanis minden valószínűséggel Cimbora nagy gyorsasággal intézkedett és küldött Vivinek egy Hollyt, aki csibészes bajuszával, figyelmes tekintetével és okos fejével, hamar belopta magát mindenki szívébe. Most már kezdi elhinni, hogy milyen csodaországba került, egyszerre szabad és gondoskodnak róla. És ennyi barátról szerintem életében sem álmodott. Igen, igen, a macskák elől sem kell menekülnie, de legjobban mégis Vivi nyakában, vagy a nyakába akasztott kis batyujában érzi jól magát. 

Holly máris igyekszik hasznossá tenni magát. Ha kell fényképezőt ragad.

Azt hiszem tagadhatatlan a szerelem. 

Kényelmes nyakszütyőben ülve, de azért résen lenni, mi érdekes történik odakint.

Holly előtt érkezett meg Füge, aki Brunónak lett jó társaság. Békésen eszegetnek, üldögélnek, ásnak itt-ott ők ketten, fantasztikus páros, néha Stan és Pan jut róluk eszembe, annyi különbséggel, hogy nem hallottam arról, hogy valaha is vitatkoztak volna. Füge is jóban van mindenkivel, bolond is lenne, ha nem így tenne, hiszen egy csodavilágba került ő is. 

Füge és Zara

Brunó és Füge

Nyuszirelax

A legújabb lakó Alfrédhoz érkezett, aki a neve ellenére lány. Akit párjául rendelt az ég, (vagy Vivi) pedig Lukrécia. Lukrécia fiú. Vivi szereti, ha a dolgok izgalmasak, semmi nem fekete vagy fehér.  Mindegy kit, hogy hívnak, és ki fiú, ki lány, mindenkit imád, és fantasztikus társuk ezeknek az állatoknak. 

Lukrécia, aki fiú

Alfréd, aki lány, és Brúnó, akinek Füge megérkezéséig
Alfréd volt a legjobb haverja.

A régi tanyalakók pedig átnyaralták a nyarat, hiszen itt mindig nyaralnak. Időnként Vivi útra is kel velük. Sátoroznak, úsznak, kirándulnak. Szerintem piszkosul jól érzik magukat. 

Zara, Tüzér és Igor

Árgus szemek őrzik Vivi produkcióját. 
Zara, Igor és Rozi

Peti úr, háttérben Rozi

 Tüzér és Márton

Hobó is élvezi a nyarat

A csónakos banda



Rozi sátorozik


Peti úr mennyire összpontosít, hogy jól nézzen ki a fotón. :D 
Pedig nem kell neki, mindig jól néz ki. Rozi szintúgy, ő született modell.

Ha nem bánjátok, időről időre mesélek majd róluk, megmutatom őket, mi történik velük, hogy zajlanak a napjaik. Vivi állatszeretete és gondoskodása példamutató, na ő az, akinél nincs semmiféle megkülönböztetés, minden állat, fajra, korra, nemre való tekintet nélkül belefér a hatalmas szívébe. 

Most sok mindenki kimaradt, legközelebb róluk is mesélek. A fekete szerencsés Mázliról, Cucuról és Piriről, Gézáról, Csiniről és Hobóról, Bingo mesterről, Zaráról, Inkáról, Tüzérről és a nagy medveölő Igorról, Mártonról, Ricsiről és Miciről, és akiket még kihagytam azokról is. 

A fotókat nagyon köszönöm Vivinek és azt is, hogy írhatok erről a csodálatos világról, amit megteremtett.


6 megjegyzés:

  1. Hát ez izgalmas, jó kis mese volt, vagy nem is mese ez? Igaz történet a csodatanyáról.

    VálaszTörlés
  2. Es ist mir eine Große Freude und Ehre!
    Liebe Vivi- Tierflüsterin, diese Seite ist wunderschön gestaltet und es ist eine Vielfalt von deinen liebevollen Tieren und dir. Ich kann das zum Glück übersetzen, ich lerne gerade deine Sprache. Vivi, du hast dein Herz und Seele hierher gegeben und das kann man sehen, Lesen und fühlen. Dankeschön mit Freundlichen lieben Grüßen, johnnyhotch ❤������

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ich danke auch. :) Mit freundlichen grüssen, Bea

      Törlés