2020. március 20., péntek

Kedves Naplóm! /avagy egy kerek születésnap/


2020. március 19., csütörtök

A mai nap teljesen eseménytelenül telt. Mindössze egyszer olvastam el a híreket a koronavírusról, nem kattintottam rá minden facebook bejegyzésre, ami a vírussal kapcsolatos, sőt a határinformációkat sem néztem félóránként.


Reggel elvégeztem a szokásos tornámat, amelyről hamarosan írok majd a Helló! A nevem: Bea című rovatomban. Jógázni szoktam reggelente immár négy hónapja és a Tibeti rítusnak nevezett 5 lépéses gyakorlatsort végzem el előtte. Majdnem minden reggel, de sajnos az elmúlt héten nem ment minden nap, és beismerem, hogy csak kifogásokat gyártok akkor, amikor megmagyarázom magamnak, hogy miért nem csinálom meg, pl. fáj a fejem, kattog a combcsontom, stb.,  még akkor is, ha tényleg így van, könnyű ezekbe a dolgokba belekapaszkodva kifogást találni. 



A héten már elég jó voltam az önfegyelmem visszaszerzésében, így ma is tornáztam. A végén mindig rájövök, hogy de jó, hogy megcsináltam, egyrészt fizikailag is nagyon jól érzem magam utána, másrészt pszichésen is jót tesz, elégedetté tesz önmagammal szemben, és teljesen jól indul a nap. Egyszer hagyhatom ki a héten, mégpedig hétfőn, a magam által magamnak adott engedéllyel.

A mai nap egy kis mosogatásból, főzésből, palacsintasütésből, olvasásból állt nekem, semmi komolyat nem csináltam. Persze, itt vannak a fiúk is, de ma eléggé önellátóak voltak, a palacsinta nutellával való megkenése ma ment nekik, csodák csodájára még Titusznak is sikerült.

Tegnap sem csináltam egy kis főzésen kívül sok mindent. Tegnap egy kicsit különös nap volt. Úgy érzem, sikerült nem tulajdonítani neki nagy jelentőséget, mert nem is akartam, de azért mégis itt van, itt volt egész nap a fejemben, és azon gondolkodtam, hogy hányadán is állok én ezzel a dologgal. 


Nem kerülgetem tovább a témát, arról van szó, hogy tegnap születésnapom volt. És nem ez a lényeg, hanem az, hogy hanyadik. Emlékszem, legelőször talán akkor éreztem, hogy mennyire telik az idő, amikor a 30. születésnapomat ünnepeltem, addig nem nagyon foglalkoztam vele. Harmincévesen már kétgyerekes anyuka voltam, és egyszer csak rádöbbentem, hogy már egy teljesen más életet élek, mint néhány évvel azelőtt és jézusom, de öreg vagyok. Sőt, Zsófit is megmosolyogtam nemrég, amikor azt mondta, hogy nyáron 25 éves lesz, és jaj de öreg is ő már. Nos, én 25 évesen szültem Zsófit, ő pedig az idén 25 éves lesz, könnyű kiszámolni, hogy hanyadik születésnapom volt. 

De le is írom. 50. Semmi nagy csinnadratta nem volt, kedvenc sütisboltunk, ahol vegán és cukormentes sütiket, tortákat lehet venni, bezárt, így palacsintát sütöttem, abból is a vegán Szaffisat, mert se cukrot, se fehér lisztet nem fogyasztok. A fiúknak hagyományosat sütöttem.  

Előfordult régebben, amikor a gyerekek meséltek valakiről és kérdeztem, hogy mennyi idős, fiatal-e vagy öreg, akkor mondták, hogy már öreg, úgy kb. veled egyidős. :D Na kösz szépen! - mondtam mindig ilyenkor. De aztán belegondoltam, hogy tizen- és huszonévesen már én is öregnek tartottam egy ötvenévest. 

Érdekes dolog ez, mert én egyáltalán nem érzem ezt az ötven évet, sőt, kb. 10 évvel fiatalabbnak is gondolnak úgy általában. Fizikailag jobban érzem magam, mint valaha, és jobb kondícióban is vagyok, mint valaha, köszönhetően a négy hónapja felfedezett cukorbetegségemnek és az azóta bekövetkezett életmódváltásomnak. 

A lényegen azonban mindez nem változtat, 50 éves lettem, és nem tudom, hogy barátkoznom kell-e még ezzel a dologgal, vagy egyszerűen nem foglalkozni vele, mert nem ez a lényeg, hanem, hogy miként érzem magam, boldog és elégedett vagyok-e az életemmel, azt csinálom-e, amit szeretek. 


Azért azt hiszem, örülök, hogy ennyi éves vagyok,  mert ez azt jelenti, hogy élek és itt vagyok, és annak ellenére, hogy ez már félszáz, úgy érzem fel is szabadít ez a dolog, mert mindezidáig sosem beszéltem a koromról, most meg elmondom ország-világnak, sőt előző bejegyzésemben fotót is tettem fel, ami szintén nem jellemző rám. Mintha egy nagy doboz önbizalmat kaptam volna ajándékba. Ezért íme egy újabb kép. :D :D

Érdekes kérdés merült fel bennem. Mikor érezzük-e egyáltalán öregnek magunkat? Most nem érzem egyáltalán annak magam. De egy 50 évest már fiatalnak sem mondanék. Lényeges ez? Kell-e ezen merengenünk? De tudunk-e nem merengeni rajta? Kell-e valamiféle leltárt csinálnom, hogy mit értem el és mit nem? 

Arra jutottam, hogy nem kell, én nem fogok. Csak élek, élvezem a pillanatokat, a napokat, a hétvégéket, az ételeket, a természetet, a családomat. Mert minden, amire és akire szükségem van, itt van körülöttem és ez boldoggá tesz.

Remélem, majd 85-90 évesen mesélhetem az unokáimnak, hogy éppen 50 éves voltam a koronavírus idején, és mindössze csak az eszem ment el, mert internetes naplót kezdtem írni, de azon kívül minden rendben volt, még többet olvastunk, mint addig, még többet társasoztunk, mint előtte, és nagyon sokat voltunk együtt, amitől meg jobban megtanultuk értékelni egymást és az életünket. 

Ti hogy vagytok az idő múlásával és a születésnapokkal?

Bea







17 megjegyzés:

  1. Köszöntelek a születésnapodon!Nagyon jó a kép! Ismeretlenül is szeretettel üdvözöllek, örülök, hogy rátaláltam a Naplódra: Margó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Margó! Köszönöm szépen! <3 Örülök, hogy idetaláltál, várlak máskor is szeretettel. :)
      Ölelés: Bea

      Törlés
  2. Bolfog szülrtésnapot! A legfontosabb az, amit érzünk, h jól érezzük magunkat a bőrünkben, a számok meg olyanok, mint a matek, vannak, jó ha tudjuk, de totál másodlagos. A család, az egészség, a mentális erőnk a fontos, ahogy látom Te remek úton haladsz. Példaértékű a hozzáállásod. 😘

    VálaszTörlés
  3. "A világ nem érthető meg számok nélkül. De a világ csak számokkal sem érthető meg." /Hans Rosling/ Tehát az a véleményem, hogy ez csak egy szám, nem fontos sem most, sem később, mert a szív a lényeg és a szeretet.

    VálaszTörlés
  4. Remek idézet! Egyetértek azzal, amit írtál. :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon sok Boldog Születésnapot kívánok neked! Teljesen jól látod a dolgok lényegét! Az idő valójában nincs is, csak illúzió! Ezt egy csomó helyen olvastam már filozófiai könyvekben. Sosem értettem igazán és nem is tudtam követni ezeket a gondolatmeneteket, viszont a lényeg az, hogy érezd jól magad, örülj a téged körülvevőknek, örülj a körülményeidnek, lehetőségeidnek és akkor minden rendben lesz! De ezt már te tudod! Sok boldogságot neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm! Nagy ölelés és sok puszi! 😍😘

      Törlés
  6. Ó b@sszus!tudom,hogy egy héten belül van a név és szülinapod, mégis lemaradtam! Bocsánat! Isten éltessen még nagyon sokáig, és teljesüljön minden titkos kívánságod! 😍🌷🦄
    Egy hónap múlva követlek, betelik az 50 nekem is. Hihetetlen. Hova lettek azok az évek? Néha nézem a régi fotókat, és szomorú leszek. Minden elmúlik. Nem is tudtam akkor, milyen boldog voltam. Most már tudom! A mostani helyzet és az elmúlt 50 év segít nagyon átértékelni a dolgokat. Már más a fontos. Azt kívánom Bea, hogy még sokáig itt lehessünk mindketten! 😍

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Zsuzsi! 😍 Tényleg nagyon gyorsan elteltek, de azért remélem úgy kb. 30-40 év múlva együtt kávézunk majd valahol a szülinapunkon. Sok-sok ouszi! 😘😘

      Törlés
  7. Azért én előbb szeretnék! Ha véget ér ez az őrület, és jobb világ születik! 😍🍀

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előbb mindenképp, és akkor hagyományt teremtünk, ami majd kitart sok-sok évig. :D

      Törlés
    2. Boldog születésnapot mégegyszer! Ezek csak számok, meg ugye idő sincs tehát abszolút helyénvaló a köszöntésem!

      Törlés
  8. Szia kedves Bea,
    Eddig valahogy elkerülte a figyelmemet a naplós fülecske itt a blogon. Tetszik, hogy ilyen szép rendszerezett 🌸. Utólag is boldog 50. szülinapot, nem gond hogy már két éve volt 😇 Sajnos én is úgy érzem néha, hogy öregszem, pedig a lelkemben mindig gyereknek éreztem magam, és nem szeretném elveszíteni ezt az érzést, mert a gyermeki hit a legjobb !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Iza, bizony azóta már eltelt két év, de ez is jó hír. Köszönöm a jókívánságot és neked is hasonlóan boldog szülinapot kívánok, legyen az bármikor. 💕 Sajnos, régóta nem írtam a Kedves Naplóm rovatba, pedig nem volna rossz, és lehet, hogy azt is megköszönöm neked, hogy felhívtad rá a figyelmem és újból írni fogok, ha sikerül összeszedni a mindig szerte szét szálló gondolataimat. Nagy ölelést és puszit küldök neked! 😍

      Törlés
  9. Update: azért írtam ide , mert én is a kis családunkban ünnepeltem az 50. szülinapot: ez a legjobb szerintem! Boldog szülinapokat nektek minden évben , ahogyan írtad a fenti bejegyzésben : azon kívül minden rendben legyen!

    VálaszTörlés