2019. szeptember 29., vasárnap

Megfőzünk mindent is: Sült sütőtök- és vöröslencseleves fokhagymával


Sziasztok!

Ismét egy új rovat indul a blogon, ami ugyanúgy, mint a Vendégkönyv, időnként felbukkan, ezzel is színesítve a blog kínálatát. Lesznek ebben mindenféle ételek, húsosak és húsmentesek, mert a két fiú húsevő, a férjem viszont néhány hónapja, fél éve, már nem is tudom pontosan, nem eszik húst, azóta főzök így is, úgy is. (megjegyzés: a bejegyzés megjelenésének napján, azaz vasárnap délelőtt, közölte velem a férjem, hogy "te bolond, már több, mint egy éve nem eszek húst!" :D - khmmm, kicsit ciki. : D) Teljesen hagyományos ételek receptjeit és elkészítési folyamatát is tervezem leírni, és olyanokat is fogtok majd látni, amit én is most próbáltam ki először. 

Ebben az első részben a blogon nemrég bemutatott,  Gyógyító konyha című könyvből főztem meg egy nagyon finom, nagyon kiadós és egészséges levest, ami egy olyan étel, amit most próbáltam először, de biztos, hogy nem utoljára.

Érdekességként még leírom, hogy a rovat ötletét Zsófival folytatott párbeszédeim adták, amikor Zsófi még nem jeleskedett annyira a konyhában, néha besegített ugyan nekem, de még a tanulás előtti fázisban volt. 

Ez jó egy évvel ezelőtt lehetett, azóta már eléggé jól boldogul a konyhában, de azt gondolom, hogy talán egy-két recept még így is segítségére lehet, és esetleg más kezdő és nem kezdő konyhatündér is talál majd kedvére való ételt. Vagy éppen érdekességként megmutatom, hogy mifelénk (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származom) például, hogyan készítik a töltött káposztát, milyen a tejfölös lecsó és egyik kedvenc ételemet a toros káposztát is elkészítem majd, ami talán szintén szabolcsi specialitás, legalábbis, ahogyan én szeretem. 

Szóval lesz itt régi és új, egyszerű és különlegesebb, húsos és nem húsos, édes és sós. Írjátok meg, hogy tetszik nektek ez az új rovat, ti elkészítették-e már korábban a bemutatott ételt, ha igen, azt is leírhatjátok, hogyan, mert biztos vagyok benne, hogy ritka a két egyforma konyha.

Sőt, recepteket is szívesen fogadok, amiket majd később elkészíthetek és megmutathatok a blogon. 

Leírom azt a párbeszédet, ami elvetette bennem a rovat ötletének csíráját. :D

Zsófi a konyhából, én a szobában voltam: - Ezt az izét, hogy kell megpucolni?
Én a szobából: - Késsel. De lehet, hogy a krumplihámozóval is meg tudod csinálni. 
Zsófi a konyhából: - Honnan tudod, hogy mire gondolok?
Én a szobából: - Mert csak a karalábéról feltételezem, hogy nem ismered fel. Répa, krumpli, hagyma és fokhagyma van az asztalon, merem remélni, hogy azok felismerése nem okoz problémát.
A konyhából kuncogás: - Mi is ez az izé akkor? Csak, hogy tudjam....

Most pedig főzzünk:

Fotó: A Gyógyító konyha című könyvből

Sült sütőtök- és vöröslencseleves fokhagymával
Hozzávalók (4 adaghoz):

olívaolaj a főzéshez
1 nagy sütőtök (sonkatök)
4 gerezd fokhagyma egészben, a külső héj nélkül
1,5 teáskanál szárított vegyes zöldfűszer
fél lilahagyma apróra vágva (én egy egészet simán beletettem)
25 dkg vöröslencse
7,5 dl-1 l zöldségalaplé (levesporból vagy zölségkockából) - leírtam, hogy én mennyit használtam végül.

3-4 teáskanál zöldpesto szósz (nekem ez nem volt itthon, de lehet mással helyettesíteni)
tengeri só és fekete bors


Elkészítés: 

1.
Megpucoltam a hozzávalókat, jelen esetben a lilahagymát és a fokhagymát. A töknek csak a szárát vágtam le a végéről, mert héjastól kerül  felhasználásra. Én egy másik tököt is odakészítettem, ha esetleg az egyik kevés lenne, de nem kellett, ezzel is tele lett a tepsi.


2. 
A tököt először felkarikáztam, majd tetszőleges méretű kockákra vágtam.




3.
A 4 gerezd fokhagymát se felejtsétek, nekem most jó nagy gerezdek voltak, de ebből is beletettem a négyet, mert imádom a fokhagymát. Ennél az ételnél azonban egyáltalán nem lehetett kiérezni, mert a végére teljesen összeértek az ízek és bizonyosan a fokhagyma is hozzájárult a végeredményhez.


4.
A héjastól feldarabolt tököt és a fokhagymát sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, rászórtam mindenféle zöldfűszert amit találtam, van ebben egy kis olaszos fűszerkeverék, egy kis grill fűszerkeverék,  só, bors, meglocsoltam olívaolajjal, jól összekevertem és előmelegített sütőben 180-200 fokon megsütöttem, kb 40-50 percig. Így a héja is jól megpuhult, és nem árt neki a túlsütés sem, hiszen utána úgyis összeturmixoljuk. De azért kóstoljátok meg, hogy elég puha-e. 






5. 
Egy fej lilahagymát kevés olívaolajon megdinszteltem, hozzáadtam a lencsét, átforgattam ezzel is, majd végül hozzáadtam a tepsi tartalmát, azaz a sült sütőtököt és fokhagymát. 



6.
Az egészet felöntöttem annyi vízzel, ami ellepte, ez kb. másfél liter volt, ebbe dobtam fél literenként egy zöldségleveskockát. Készítettem még pluszban zöldséglevet leveskockából, mert tudtam, hogy ez így sűrű lesz,  és a recept szerint is hígítani kell, ízlés szerint. A képen egy liter elkészítését örökítettem meg, de nekem még egy literre volt szükségem, amiből látszik, hogy nem kevés adag leves lett abból az egy sütőtökből. A lencse hamar megpuhult, ha jól tudom, ez a vöröslencse sajátossága. Ilyenkor kicsit kisebb lángon főzzük, és kavargassuk, mert nekem közben egy kicsit lekapódott az alja. Ez azért történt, mert közben mosogattam is, de ezzel csak azt értem el, hogy az egészet egy másik lábasba kellett kanalaznom, hogy kisúrolhassam az eredeti lábast.



7.
Ekkor még tehetünk bele egy kis sót, borsot, majd jöhet a turmixolás, amit botmixerrel végeztem el. 



8. 
Pépesítés után visszakanalaztam az eredeti, elsúrolt nagyobb lábasba, és apránként felhigítottam a zöldségalaplével, egészen addig, amíg megfelelőnek találtam. Összesen 3,5 l vizet használtam ehhez a nagyobbacska tökhöz, de ezt mindenki a saját ízlése szerint alakíthatja. Mint ahogyan akkor sem kell megijedni, ha kiderül, hogy valami kiegészítő hozzávaló nincs otthon. Lehet rögtönözni, lehet helyettesíteni. No persze, itt most nem a sütőtökre gondolok. :D


9. 
A recept pestót ajánl ízesítésként, de az nekem nem volt itthon, ezért én madársalátával, reszelt sajttal és tökmaggal ízesítettem. Másnap már tökmagolajat is löttyintettem rá, de arról nem készült fotó. Friss felfedezettünk a madársaláta és a tökmagolaj, mind díszítésre, mind ízesítésre remek kiegészítők.

Véleményem:
A leves jól vizsgázott, vendégváró levesként is jól működhet, mert finom, különleges, egészséges és laktató és meglehetősen látványossá lehet díszíteni. Az elkészítése, mint látjátok egyszerű, bár kicsit pepecselősnek tűnhet, de alapjában véve nem az. Igaz, hogy nem egy pörkölt, amit egy lábasban odatesztek és már csak kavargatni kell, viszont megéri a fáradtságot.
A könyv szerint jót tesz az ekcémás bőrnek, erősíti az immunrendszert, szívbetegeknek egyenesen kötelező, javítja a vérkeringést és az emésztést. 

Ha kipróbáljátok, fotózzátok le és küldjétek el nekem, nagyon örülnék, ha olyan bejegyzéseket is készíthetnék a jövőben, hogy "Olvasóim is megfőzték..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése