2019. április 8., hétfő

Bojti Anna: Éjszaka az állatkertben

Kaland, Játék, Fantázia

Egy állatkert nappal is izgalmas, nemhogy éjszaka. Ha pedig egy könyvbéli állatkertről van szó, amiben bármi megtörténhet, akkor garantált a kaland és az izgalom. És ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy ebben a könyvben mi magunk kalandozhatunk és adhatunk irányt a történet folyásának, azaz aktív résztvevői lehetünk az eseményeknek, akkor egy garantáltan komplex élményt kaphatunk. 

Felnőttként is nagyon szórakoztatónak találtam a könyv eseményeit és örömmel választottam ki a következő lépéseimet, mindig kíváncsian várva, hogy merre kanyarodik az állatkerti kaland. Azt gondolom, hogy a gyerekek is imádni fogják, hiszen nem csak a könyv olvasásával lehetnek egy történet részei, hanem saját ötleteikkel, döntéseikkel alakíthatják a szereplők sorsát.


A fiaim imádták a Kaland, játék, kockázat sorozat könyveit. Többször is végigjátszották mindet. Az Éjszaka az állatkertben nagyszerűen eleveníti fel ezeknek a könyveknek a hangulatát és izgalmát. 


Amikor a nagyobbik fiam megkérdezte, hogy milyen a könyv, akkor lelkesen meséltem, hogy egy macskával a hátizsákomban éppen az elveszett kistesóm felkutatására igyekszem az éjszakai állatkertben, és mindenféle alakokkal találkoztam egy éjszakai büfénél, ahol a kiszolgálópult egy terítővel letakart Farkaskrokodil, majd szóba elegyedtem a Gyapjas Pomogáccsal, akivel egy asztalnál kukacot ettem, a fiúk furcsán méregettek és vigyorogtak rajtam.


A történet kezdetén Dodó, a kistesónk közli velünk, hogy Töhötöm, a plüss vízilova megtalálta az Egyszernyíló Átjárót a másik világba, ahová Töhötöm már el is indult, és ő mindenképpen vele megy. Mi olvasók vagyunk a nagytesó, akik eleinte egy álomnak tartjuk Dodó fantáziálását, de amikor azt vesszük észre, hogy Dodó nincsen sehol, akkor mi is utánaeredünk.


Fantasztikus kalandokban lehet részünk, dönthetünk, hogy kinyitjuk az ajtót és belépünk, vagy kikerüljük és inkább egy másik irányba indulunk el. Bemegyünk egy másik szobába, vagy inkább maradunk, amelyikben vagyunk és belelapozunk a könyvekbe, ágy alá mászunk, vagy függöny mögé nézünk, keletre indulunk, vagy nyugatra, szóba elegyedünk-e egy fura lénnyel, vagy inkább szó nélkül tovább állunk? Beszélgetünk valakivel vagy inkább ráijesztünk? De megbízhatunk egy baziliszkuszban, beszélgethetünk egy madárral, társaloghatunk korcsolyázó pingvinekkel, segíthetünk egy jégbe fagyott Behemóton, kereshetjük a Holdbéli Nyulat, kérdezhetünk egy piros fejű buszsofőrtől, és még felsorolhatatlanul sokmindent tehetünk ebben a könyvben. 


Elrontani nem lehet, nincsen rossz út, csak érdekes és még érdekesebb, kalandos és még kalandosabb. Kalandjaink során gyűjthetünk izgalmas tárgyakat, amelyekre a későbbiekben nagy szükségünk lehet, hallhatunk soha nem ismert fazonokról, mint például a csupaszfarkú kuszkusz, jelölhetjük a térképen, hogy éppen hol járunk, a könyv végén található listák segítségével pedig lejegyezhetjük, hogy mit tudtunk meg és mit sikerült összegyűjtenünk a hátizsákunkban. 


Többször olvasós könyv, minden alkalommal máshogy alakulhatnak az események, új kalandok és új izgalmak várnak ránk. Vagy a gyerekeinkre. Biztos vagyok benne, hogy az ajánlott korosztály (9-12) élvezni fogja a kalandozást, de megkockáztatom, hogy a nagyobbak is. Én vagyok a bizonyíték. 

Nagyon tetszett a könyv kék-fehér illusztrációja, jól érzékeltette az éjszaka hangulatát, a történet rejtélyességét és mellette még nagyon szép is. 

Bea




"Gondoltam, készítek némi ízletes jégcsapkását a vendégeimnek. 
Görényköménnyel szoktam ízesíteni - hajol oda bizalmasan hozzád Frédi -, 
csak utána kell bele egy kis kölni, hogy elnyomja a szagokat, 
és némi rum, hogy elnyomja az ízeket. 
Ezután már bátran fogyasztható!"

*****

Jól jegyezd meg, a baglyok nem azok, aminek látszanak!


A könyvet megrendelhetitek IDE KATTINTVA!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése