2018. december 17., hétfő

David McComb: A tetoválás 100 éve


A tetoválás társadalmi megítélése gyakran és gyorsan változik. Volt idő, amikor még nagyanyáink és anyáink az Elment az eszed? kérdéssel illették az első tetoválásainkat, ma pedig már szinte úgy vesznek tudomásul egy új tetoválást, mintha csak egy új nadrágot vagy egy új ruhadarabot vettünk volna. 


Elmondhatjuk, hogy ma divat a tetoválás. A tetoválásoknak egy bizonyos szempontból két nagy csoportja van. Az egyik fajta tetoválás, amely személyes jelentőséggel bír viselője számára, lehetnek ezek fontos dátumok, családtagok nevei, képei, fontos, inspiráló idézetek, vagy olyan események, amire mindig emlékezni akarunk, és nem mintha tetoválás nélkül elfelejtenénk, de ezáltal még nagyobb nyomatékot kap és örökre velünk marad. 


A másik csoport, amikor csupán csak azért tetováltatunk magunkra egy mintát, mert tetszik. Ezek között azért jónéhány olyan is előfordul, amit megbánunk, kimegy a divatból, de szerencsére ma már erre is van megoldás. Ha magas a fájdalomküszöbünk, akkor a régi mintából egy újat készíttethetünk.

Ez a könyv a tetoválás történetét, történelmét mutatja meg nekünk, egészen a kezdetektől, amit az ókori Görögországig és Rómáig lehet visszavezetni, amikor bizonyos európai törzsek tetoválásai  az ókori görögöket és rómaikat elborzasztotta és barbár szokásnak tartották. Ezért ők kifejezetten büntető célzattal használták a tetoválásokat, lázadó rabszolgákra, hadifoglyokra pingáltak megkülönböztető jeleket, stigmákat. 

James Cook kapitány volt az, aki végül az 1700-as években hivatalosan is elterjesztette a köztudatban a tetoválást és nevet is adott neki.

"Mindkét nem előszeretettel megfesti a testét. Ezt a gyakorlatot a nyelvükben tattow-nak nevezik." - írta Cook 1769-ben, miután Tahitiben járva megfigyelte a helyi népszokásokat. Ez volt a "tattoo" szó első felbukkanása az angol nyelvben.'"

Tetovált matrózok terjesztették kocsmákban a testfestés művészetét, akik olykor pénzért mutogatták a kocsmában a testüket, és nem sok idő telt el ezután, amikor megjelentek a hobbijukat hivatalossá tévő tetoválók, megnyíltak a nyugati világ első tetoválószalonjai. 

Nagyon sok érdekes információt tudhatunk meg a könyvből, ami egy művészeti albumnak is megfelel egyben, mert gyönyörű fotókkal gazdagítva mutatja be a tetoválás művészetét. Megismerhetjük a leghíresebb tetoválókat, különböző stílusokat, technikákat és mintákat, tetoválásrajongó hírességeket. 

Olyan meglepő érdekességeket például, hogy az 1800-as évek végén egy rövid időre az arisztokrácia hóbortjává is vált a tetoválás és a királyi udvarból is jónéhány vendég megfordult George Burchett tetoválóművész szalonjában, aki azt állította, hogy Winston Churchill édesanyja Lady Randolph Churchill is rendelkezett egy tetoválással, csuklóját egy kígyó díszítette.

Megismerhetjük a katonai tetoválások történetét, rengeteg gyönyörű fotóval és illusztrációval, a vándorcirkuszok és a tetoválás kapcsolatát, a börtöntetoválások jelentőségét és szerepét. Megtudhatjuk, hogy a tetoválóművészek  mikor kezdtek el női mintákat készíteni és mikor változott meg a társadalom hozzáállása a tetoválásokhoz. 

Az idő múlásával egyre több tetoválószalon jelent meg a piacon, a művészek saját, egyéni stílusokat alakítottak ki, a legnagyobb tetoválóművészek felismerhetők a stílusukról. Ma már a tetoválás hétköznapi dolognak számít, senki nem lesz megbélyegzett egy művészi tetoválástól, bár azért munkavállalás terén még előfordulnak diszkriminációk.

Élvezetes, színvonalas olvasmány, nagyon sok jó minőségű fotóval. Karácsonyi ajándéknak is nagyszerű ötlet lehet a tetoválások kedvelőinek.

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése