2018. szeptember 12., szerda

Mezítláb a selymes fűben és Pár női név

Carolina Schutti: Mezítláb a selymes fűben

A Noran Libro Kiadó Európa női szemmel sorozatának egyik darabja ez a gyönyörű című könyv. Mezítláb a selymes fűben egy csodálatos érzés, olyan, ami méltán maradhat életünk egyik meghatározó emléke. Legyen az a fű a kertünkben, vagy egy meleg, tücsökciripeléses mező kellős közepén, ahol egyszer régen meztelen talpunkkal éreztük a fű bársonyosságát és simogatását. Imádom ezt a címet!


Maja története ez a könyv, akit először kislánykorában pillanthatunk meg, majd rövid pillanatképeken száguldunk át vele az életén, azon az életén, amelyet próbál felépíteni ő is, mi is. Próbáljuk összerakni életének darabkáit, miért él a nagynénjénél, honnan került oda, hová lettek a szülei. Fiatal, felnőtt koráig kísérhetjük el, és vehetünk részt a mozaikok összerakásában.

A történet keserédes, szomorú, pókhálóként szövik át oldalait az emlékek, sőt az egész történet egy nagy pókháló, mert az emlékek hol jönnek, hol pedig nem, egy utazás a múltba, egy részletekből álló élettörténet, melyben mi vagyunk a pókok, akik összeszövik a szálakat. És akkor talán minden a helyére kerül, akár az egymásba pakolt matrjoskababák.

Szép, érzékeny, szívet fájdító történet, mely Maja életének gyökértelenségét és útkeresését helyezi előtérbe, nem ritka érzés ez sem múltban, sem jelenben. Mi magunk is eltűnődhetünk, hogy vajon megtaláltuk-e, amit kerestünk, kerestünk-e egyáltalán és lenne-e mit megtalálni. 

Tömör, egyszerű, rövid történetdarabok, Bábuska, Pihekuckó, Meleg málna, Száz kefesimítás, Savanyú tej, A hármas szoba és Holle anyó fejezetcímekkel egy múltját, jelenét és önmagát kereső kislány, majd fiatal nő élettörténete leírható. A szavak finoman és puhán ölelnek körbe bennünket, majd hullanak le, mint a hópelyhek, amikor Holle anyó kirázza a párnáját.

Carolina Schutti osztrák írónő, 2015-ben elnyerte könyvével az Európai Unió Irodalmi díját.

"Kezdd csak el, mondta Maja, annyi első mondat van."

*****

"Megnőtt a gyerek, gondolja, és hogy három év semmi 
egy öregasszonynak, 
de egy örökkévalóság egy gyereknek."

*****

"A múltból nem tudsz levágni egy szeletet, szokta mondogatni a néni, 
a szeletelésben, abban kiismeri magát, szeletel kenyeret, szeletel hagymát, 
szalonnát, répát, paradicsomot."

*****

"Hagyom, hogy a vonat elringasson, és elképzelek egy lehetséges gyerekkort, 
egy gyerekkort, ami megtörténhetett volna..."


Clare Azzopardi: Pár női név

Szintén az Európa női szemmel sorozat keretében jelent meg a máltai írónő könyve, mely női sorsokat, hétköznapi életeket mutat be. Ezeknek a nőknek az élete mégsem hétköznapi, valamiért kitűnnek a megszokottból, az átlagosból, mi pedig kíváncsian velük tarthatunk.

Nyolc nőt ismerünk meg a könyvben, akik közül lesz, akit megszeretünk, és lesz akit nem annyira, bár próbáljuk őket megérteni. Olvasva ezeket a történeteket, felébred bennünk az együttérzés és a szolidaritás, még akkor is, amikor éppen meghökkenten húzzuk fel a szemöldökünket. 

A nők közötti kapocs az erejük, az elszántságuk, a történeteket pedig egy bizonyos betűcsoport - pdm - köti össze, amit én csak a 3-4. történet közben fedeztem fel, illetve akkor lett gyanús, hogy valamiért ez a három betű mégiscsak összeköti ezeket a női sorsokat.

Sandra története a kulcsok és a férfiak körül összpontosul, Rita a monoton munka és az unalmas, megszokott házasélet csapdájában vergődik, amikor bekövetkezik valami. Gracey történetében Helen az igazi főszereplő, de fontos karakter Gracey és a két öreglány, Bice és Bonnie is. Ezoterikus hangulatú, sejtelmes történet. 

Roza élete utolsó tíz évében a temetésére készül, miközben megismerjük az egész életét és egy soha el nem olvasott levelet olvashatunk el, melyet Roza már nem tudott. A Lily név egy különleges történetet takar, és azt is elárulom, hogy Lily nem egy hagyományos nő. A Margaret név egy apácának állt nő sorsát rejti magában, Camilla a titokzatosságot képviseli, Pollyt pedig igazán sajnáljuk majd. 

Olvasmányos, megindító történetek, erős nőkről, helyenként misztikummal, ezotériával fűszerezve, remek könyv, nagyszerű tisztelgés a női nem előtt.

Clare Azzopardi máltai irodalmat tanít a máltai egyetemen, szerkesztő egy könyvkiadónál, irodalmi fesztiválokat, programokat szervez.

Bea

2 megjegyzés:

  1. olyan gyönyörűen fogalmazol, hogy ha egyszer írsz egy könyvet, akkor én fogok bejegyzést írni róla. 😏

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Ne hozz zavarba... ;) De köszönöm. :)

      Törlés