2018. június 27., szerda

Szegedi Katalin - 2. rész

Ismét egy Szegedi Katalin bejegyzés, mert nem akartam egy bejegyzésbe sűríteni ezt a sok szép és aranyos könyvet. 

Szegedi Katalin: Lenka és Palkó

Ez két külön könyv, de amolyan páros könyv, amit a még nagyobb élmény kedvéért érdemes egymás után elolvasni. Teljesen mindegy, milyen sorrendben olvassuk, én  Lenkával kezdtem.


Lenka egy rajzolni szerető, kicsit dundi kislány, aki lemegy a házuk környékén játszadozó gyerekekhez, hátha barátra akad, de mindenki csak kineveti és elzavarják, nem játszanak vele. 

Amikor feladja a próbálkozást és szomorúan, magányosan rajzolgat az aszfaltra, odarollerezik Palkó, és megdicséri a rajzait. A barátság megszületett, Lenka pedig boldogan várja a másnapot.

Palkó egy vékony és kicsi fiú, aki naphosszat csak olvas, és szeretné, ha az osztálytársai elfogadnák, de csúfolják a termete miatt. Egyik nap azon rollerezés közben mégis talál egy barátot.

Nagyon kedves és édes mind a két könyv, az elfogadásról, szeretetről és barátságról.


"Óra végén Irma néni körbejárt, összeszedte a képeket, majd a legszebbeket kitűzte a faliújságra.
- Ki látott már sárga tavat? - zsörtölődött Palkó rajzát nézve. Az övét nem tűzte ki."

"Belekucorodott a nagy, öblös fotelba, maga alá húzta didergő lábát, 
és miközben hosszasan szürcsölgette félig kihűlt kakaóját, várni kezdte a holnapot."


G. Szász Ilona: A Mindentvarró Tű


A könyvet Szegedi Katalin illusztrálta, ami gyönyörű. Médiamix-jellegű technikával készült, ami a különböző kreatívságok keveredése, rajz, dekupázsolás, ragasztás, minta felhasználás, ilyesmi. Remekül illett ehhez a könyvhöz ez a technika, mert gyönyörű anyagok, csipkék, fotók jelentek meg. Nagyon tetszett az illusztráció, annak ellenére, hogy helyenként ijesztőek és kissé szürreálisak a jelenetek, nem tudom, hogy egy kisebb gyerek hogyan értelmezné ezeket, de az is lehet, hogy mi, felnőttek túlozzuk el mindig ezeket a dolgokat.

A történet második fele hasonlóan szürreális volt, mint a hozzájuk tartozó rajzok. Cérnácska Szabócska megpróbáltatásai azokat a láncszerű népmeséket juttatták eszembe, amikor a tyúkocska fuldokolni kezd, és kakas rohan egymás után mindenkihez, hogy segítsenek rajta. Cérnácska Szabócska is így rohan végig ezen a mesevilágon, hogy megtalálja Málikának a Mindentvarró Tűt, így találkozhatunk kártyázó kisördögökkel, rozzant gebére hasonlító varrógéppel, Álomfogó Pókkal és Cápafogú Konráddal, s juthatunk el a Bánat tengeréhez és a Világ végire.

Elsőre furcsa volt nagyon ez a szürreális világ, de másodjára és harmadjára végiglapozva, már teljesen megbarátkoztam vele, különösen tetszett a vintage hangulata. 

"Jártatok már igazi varrószalonban? Nincs annál érdekesebb a világon! Van benne pedálos varrógép szép kovácsoltvas kerékkel, kopasz fejű próbababa, akinek a nyakában viaszos vászon mérőszalag lóg, úgy nézegeti magát a tükörben, elölről, hátulról, oldalról. De a legizgalmasabb a varróasztalka, ami tele van mindenféle titokzatos gombokkal, fényes varrótűkkel, színes cérnákkal, gyöngyökkel, strasszokkal, kapcsokkal és szalagokkal.
Hát, éppen ilyen volt Málika varrókisasszony szalonja..."

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése