2018. május 25., péntek

Andrew Mayne: A naturalista

Aki olvas bennünket, az talán észrevette már, hogy én jóval ritkábban olvasok krimiket, mint Zsófi, de néha azért sikerül lecsapnom egyre-egyre úgy, hogy én olvasom el először. Előfordult már, hogy ajánlottam is neki elolvasásra, és éppen annyira tetszett neki, mint nekem. 

A naturalistát biztos, hogy ajánlani fogom elolvasásra, mert nekem nagyon-nagyon tetszett. Az első oldaltól az utolsóig, annyira vitt magával a könyv, hogy le sem tudtam tenni. 


Theo Cray professzor, összehasonlító biológusként, önkényesen keveredett a nyomozásba, de annyira karizmatikus személyiség, hogy lehetetlen egy percre is magára hagyni, egyszerűen követni kell ténykedése minden percét, nyomozási technikája fantasztikusan egyedi, mégis nagyon logikus, lengyűgöző, ahogyan a rendszerei segítségével rájön egy-egy dologra és jóval előrébb tart a nyomozásban, mint a rendőrség.

A történet nagyon hatásosan indul, Theo Cray professzor éppen azon a területen kutat, ahol holtan találják egy régi tanítványát, egy fiatal nőt és a rendőrség első gyanúsítottja a professzor. Miután a rendőrség arra a következtetésre jut, hogy egy megvadult grizzly volt a bűnügy tettese, professzorunk szabad lesz, ám nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy valami nem stimmel.

A digitális kódok és a biológia világában nagyon jártas Theo elindul a saját gondolatai és felállított logikus rendszerei nyomán, és egyre több dologra derít fényt, egyre jobban magára haragítja a rendőrséget és egyre több, nem túl szabályos dolgot követ el.

Theo professzor tudományos alapokra helyezte a nyomozást, ami nagyon különlegessé tette a könyvet, imádtam. Segítségül hívta a biológiát, a botanikát, antropológiai ismereteit és a számítógép alkotta rendszereket, valószínűségeket. Hihetetlen volt, de tényleg! 

Ami még nagyon hatásossá tette, hogy a nyomozás érdekességei mellett, Theo professzor nem volt egy lagymatag szereplő, ha kellett, gondolkodott, ha pedig úgy adódott, hullákat ásott ki. Közben megismerhettük, mint embert, megláthattuk magányosságát, szerethetőségét és osztozhattunk  különcségében és zseniségében. 

Nem egy nyugodt, unalmas nyomozás jellemzi a történetet, igazán hátborzongató kalandokban volt részem, néha minden zajra felkaptam a fejem itthon, és hosszú másodpercekig füleltem, amikor Theo professzor éppen a gyilkosságok helyszínén kutatott és érezni vélte, hogy figyelik. Úgy izgultam időnként, mint amikor egy filmet nézek és helyenként be kell csuknom a szemem, amikor nem bírom elviselni az izgalmakat. 


A könyv tele volt rejtéllyel, akcióval, izgalommal, Theo Cray professzor annyira lenyűgözött, hogy rajongója lettem, és nagy boldogsággal fedeztem fel, hogy a történetnek már van angol folytatása, remélem az Athenaeum Kiadó is úgy gondolja, hogy érdemes a biológus Theo professzor további kalandjait is elhozni nekünk.

A szerző, Andrew Mayne érdekessége, hogy bűvészként önálló műsora van, tizenéves illuzionistaként David Copperfieldnek is dolgozott. Hja, kérem szépen, efféle előnyökkel, könnyű ilyen remek könyvet írni.

10/10

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése