2018. április 30., hétfő

Fleur Daugey: A növények szerelmi élete

A könyv a növények szerelmi életének ismertetése mellett egy művészeti albumnak is beillő nagyon szép kiadvány. Öröm nézegetni és a nagyon érdekes ismereteken túl, egy nagyszerű vizuális élményben is részesíti az olvasóját.

Gyönyörű illusztrációi sokféle stílust képviselnek, megcsodálhatunk festményreprodukciókat, csodálatos fotókat és magyarázatokkal ellátott, remek szemléltető rajzokat.


Most már tudjuk, hogy a fáknak van titkos élete, egyik kedvenc idézetem is a fákhoz kapcsolódik: "Ölelj meg egy fát!" Meg is szoktam tenni. Nem olyan gyakran, mint szeretném, de csak rajtam áll, hogy ezen változtassak. Békesség és megnyugvás fog el utána, és valami nagy szeretet uralkodik el rajtam. Lehet, hogy furcsának tartjátok ezt, de csak próbáljátok ki!


A növényekről pedig éppen tegnap jegyzeteltem ki egy idézetet, egy végtelenül kedves és szívhez szóló könyvből:

"A növények élnek, növekednek, szaporodnak körülöttünk; folyton-folyvást kinőnek a földből,
vagy belenőnek oda.
És mi ezt simán tudomásul vesszük, ügyet sem vetünk rájuk.
Nyissátok ki a szemeteket, emberek!
Mert ez fantasztikus!"
/Holly Goldberg Sloan: 7esevel/

Jöjjön hát akkor most az, hogy tulajdonképpen milyen információkkal gazdagodhatunk ebből a szépséges könyvből a növények szerelmi életéről. 

Megismerhetjük a különböző szaporodási módokat, amelyekről már érintőlegesen az iskolában is tanultunk, de most átfogóbban, részletesebben szemlélhetjük ezt a csodálatos jelenséget. 

Mind tudományos, mind történelmi szempontból nyomon követhetjük a növények életét, olvashatunk filozófusok gondolatairól, arról, hogy a középkorban a virágok kétértelmű szerepet játszottak a szellemi világban, már akkor is a szerelem és erotika jelképei voltak, erőteljes volt a szimbolikus szerepük.

Már az ókori gondolkodók is sokat foglalkoztak a növények szaporodásával, helyes megfigyeléseik is voltak, mégis olyan nagyságok, mint Arisztotelész például, vitatták a különböző nemek meglétét a növényeknél, de ugyanakkor saját maguknak ellentmondva mégis tettek megkülönböztetést közöttük, mindenféle különös meghatározás szerint.

Érdekes volt elmerülni ebben a növény- és virágtörténelmi kalandozásban, sőt a mitológiai vonatkozások talán még érdekesebbek voltak. Az ókor után eljutunk egészen az újkorig, a 17. században a mikroszkóp feltalálása jelentősen előremozdítja a botanikai ismereteket, ennek köszönhetően fantasztikus illusztrációkat láthatunk akkori tudósok munkájaként. 

Nagyon sokrétű ez a könyv, hosszú időn és koron vezet át bennünket, mindeközben, mint már írtam is, a szemünket sem hagyja pihenni, tobzódunk a látványban.

Most veszem észre, hogy a növények szerelmi életéről még nem is írtam, de garantálom, ha elolvassátok a könyvet, arról is sokat megtudhattok. Botanika rajongóknak kötelező olvasmány!


10/10

Bea

Idézet:

"Egy görög legenda, amelyet Ovidius csak megemlít, a sáfrányvirág keletkezéséről mesél.

Crocus szép fiatalember, szerelmes Smilaxba, a nimfába, aki először hagyja magát elcsábítani, de gyorsan ráun a Crocus-ügyre. Hogy megszabaduljon tőle, virággá változtatja.
Ennek a virágnak piros bibéi vannak, amelyekből a sáfrányt nyerik - a sáfrány a szenvedély jelképe lesz, amit a fiatalember érzett a kegyetlen Smilax iránt."


"Mint ahogyan titkon feslik zárt kertben a bimbó,
nem tud róla a nyáj, soha meg nem tépik ekével,
szél simogatja, a nap táplálja, nevelgeti zápor."
/Fordította: Devecseri Gábor/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése