2018. július 17., kedd

Sárvári Töttős Györgyi: Szuperhős szakszervíz

Ez a könyv nagy meglepetés volt nekem, mert azt hittem, hogy szimplán egy szuperhősökről szóló történetet fogok olvasni, de ez sokkal több volt annál, mert nem csak szórakoztat, hanem segíteni is szeretne olyan gyerekeken, akiket valamiféle baleset ért és kórházba kerültek. 

Egy baleset mindig váratlan, egyaránt stresszhelyzetbe hozhat szülőt és gyereket. Ebben az esetben azért valakinek nyugodtnak kell maradnia, természetesen a szülő is próbálja meg, de ha legalább a gyerek nem pánikol be, akkor az már fél siker. 

2018. július 16., hétfő

Erika Knight: A kötés iskolája

Amint megjelenik egy kötéssel vagy horgolással, de akár hímzéssel kapcsolatos könyv, én azonnal érzem a birtoklási vágyat, miszerint nekem az a könyv kell. Mindegy, hogy ezekben a tevékenységekben nem számítok már kezdőnek, úgy gondolom, hogy mindig tanul valami újat az ember és mondhatom azt is, hogy a kreatív könyvek a gyengéim, vagy inkább nagy kedvenceim.

Ezzel magyarázom, hogy ezt a nagyon minimál stílusú borítóval rendelkező könyvet szerettem volna a kezembe venni és megcsodálni. Nagyon tetszik az egyszerű, letisztult borítója, és ez a nagyon szép egyszerűség a könyv képeinek egészére jellemző.

2018. július 13., péntek

John Douglas és a sorozatgyilkosok

Nagy krimi- és thrillerrajongónak tartom magam, érdekelnek mind a fiktív, mind a valós bűnügyi történetek, s általában szeretem ezeket nagy mennyiségben fogyasztani. :)
John Douglas szuper könyvei azonban eddig még nem kerültek az utamba, így most az övék lesz ez a bejegyzés.

2018. július 12., csütörtök

Cecelia Ahern: Lantmadár

Cecelia Ahern nagyon sokoldalú író, remekül szökell stílusról stílusra, valamint meglepően váltogatja könyvei témáját és stílusát. Legutóbb a két kötetből álló A Vétkes-t olvastam tőle, ami egy disztopikus regény volt, és nagyon szerettem.

A Lantmadár egy teljesen más stílusú könyv,  bár az alaphelyzet hordoz magában némi mesebeliséget.  A világtól elzártan élő felnőtt ikerpár és a róluk készült dokumentumfilm szép momentuma volt a történetnek, Laura, a később Lantmadár nevet kapó lány felbukkanása és élete pedig egy váratlan, csodaszámba menő, meseszerű fordulat volt.

2018. július 11., szerda

Paul Auster: Brooklyni balgaságok

Figyelem, figyelem! Egy kedvenccé vált könyv következik!

Paul Austertől első olvasásom volt a Brooklyni balgaságok és ismerkedésünk meglehetősen jól sikerült. Az első oldaltól az utolsóig imádtam ezt a könyvet, annyira szórakoztató és különös volt, hogy egyszerűen lehetetlen nem szeretni.

Egy nyugodtnak és megállapodottnak ígérkező regény helyett egy fordulatokban és eseményekben bővelkedő történetet kaptam, amelynek minden egyes sorát élveztem. És nem akármilyen fordulatokban volt részem, hanem igazán meglepő, váratlan és imádnivaló eseményekben. 

2018. július 10., kedd

Sudi Pigott: Dobd fel!

Palacsinták a világ minden tájáról

Palacsintasütéskor még a szomszéd is tudja, hogy mit készítünk, ugyanis nem csak az egész lakást járja át a szaga, hanem kiillan az ablakon, és még az utcán arra járók is tudhatják, hogy itt bizony palacsintát sütnek. Egy palacsintaimádónak azonban ez inkább egy kedves illat, amely a finom desszert ígéretét hordozza.

Már amennyiben édesen készítjük el, mert éppen az a jó palacsintában, hogy nagyon sokféleképpen el lehet készíteni. Lehet édes és sós. Töltött és töltetlen. Rakott és rántott. Ehetjük pudinggal, lekvárral, de akár hússal, pizzakrémmel és sajttal is.

2018. július 9., hétfő

Dienes Lilla: Egyetlen év

Nagyon örülök, hogy utamba került ez a könyv, mert elolvasásával egy nagyszerű élményben volt részem. Egy fantasztikus időutazásban, hiszen több, mint 100 évet ugrottam vissza az időben a könyv története által, és máris a századforduló Budapestjén találtam magam.

Egy pillanatra 1883 karácsonyán időztem, ahol néhány percig megfigyelhettem a Wohl lányok, Ella és Margit karácsonyi izgatottságát, de már utaztam is tovább egészen 1900-ig, amikor már a felnőtt, fiatal lányokat láttam viszont.


2018. július 6., péntek

Ava és Maya - avagy miért is jó mágikus realista könyveket olvasni


Ha jól emlékszem, az első könyv, amit ebben a műfajban olvastam az Isabel Allendétől a Kísértetház volt. Imádtam a könyvet, s imádtam a varázslatosságát is. De akkor még nem tudtam, hogy ennek a realisztikus varázslatosságnak külön műfaja is van. Ezt igazából egészen az első Alice Hoffman könyvemig nem tudtam, de utána viszont rájöttem, hogy olvastam én már néhány mágikus realista könyvet, amit egytől egyig imádtam, s innentől fogva elkezdtem tudatosan keresni az ilyen műfajú regényeket. (Itt most zárójelben muszáj említést tennem egy hatalmas nagy kedvencemről a Chiquitáról, ami egy fantaszikus mágikus realista könyv, és most kerek 300ft-ért lehet megvenni a Líra hőségakcióján belül. Nem, ez nem reklám, csak ez tényleg egy annyira jó könyv, hogy ennyiért igazán megéri megvenni.)

És hogy miért szeretek annyira mágikus realista könyveket olvasni? Mert imádom ezeknek a történeteknek a lapjain megbúvó mindennapi csodákat, varázslatos fordulatokat, s az egyedi hangulatvilágot, ami minden jóravaló mágikus realista regény kötelező eleme.
Úgyhogy nézzük is meg a két, már a bejegyzés címében említett könyvet egy kicsit közelebbről:

2018. július 5., csütörtök

Holden Rose: Holtidő

Holden Rose, azaz Kovács Attila nevét egyre több gyerek ismerheti meg, mert a detektívregény sorozata után egy kicsivel idősebb korosztályt is megcélzott ezzel az ifjúsági regényével, és egy fiatalabbat a Leonardo lovag című mesekönyvével.

Ez az olvasás számomra érdekes kirándulás volt egy új stílusba, mert távol áll tőlem a steampunk témája, de nem feltétlenül azért, mert nem szeretem, hanem inkább azért, mert nem igazán találkoztam még ilyen jellegű olvasmányokkal. Az ifjúsági- és gyermekirodalmat viszont szeretem, tehát nagyon kíváncsian vágtam bele Holden Rose új könyvébe.


2018. július 4., szerda

Mese, mese...

Tor Age Bringsvaerd: Locspocs, a kis tengeri szörny izgalmas kalandja az emberekkel

Ez már a második Locspocs történet, amit olvastam. Az elsőről IDE KATTINTVA olvashattok. Ez a rész éppen annyira tetszett, mint az első, az illusztrációk még mindig gyönyörűek és eredetiek, a figurák aranyosak, talán a történetből adódóan itt még jobban kibontakozhatott a könyv látványvilága.

A történet nagyon kedves és szerethető volt, amelyből megtudhattuk, hogy máshol is élnek tengeri szörnyek és levelet is szoktak írni egymásnak. Így történhetett, hogy Locspocs is kapott egy levelet távoli nénikéjétől Nessietől, Skóciából, aki meghívta magához egy szünidei látogatásra. 

2018. július 2., hétfő

Lovász-Horváth Nikolett: Vastapsfelelősök

A kulisszák mesterei a színház titkairól

Bizonyára mindenki járt már színházban és nézett végig egy, vagy akár sok előadást. Amely előadások általában olajozottan mennek, legalábbis nekünk nézőknek, mindig úgy tűnik. És ez az esetek többségében valószínűleg így is van, de ha véletlenül történik valami apró baki, akkor a színpad hátsó részén tartózkodó emberek tesznek arról, hogy mi, nézők lehetőleg semmit se vegyünk észre.

Ebben a könyvben legfőképpen ezekről az emberekről lesz szó, azokról akik időt, energiát nem kímélve dolgoznak hosszú heteken át, hogy színpadra állítsák a következő darabot.

2018. június 29., péntek

Jodi Picoult: Ítélet

Egyik nap említettem a férjemnek ezt a könyvet, és ajánlottam, hogy olvassa el ő is. Kíváncsi vagyok, hogy egy férfira milyen hatást tesz, milyen érzelmeket vált ki belőle.
Azt is mondtam neki, hogy csodálom Jodi Picoult-t, Cecelia Ahern-t és Fredrik Backmant, amiért egymás után ilyen fantasztikus könyveket tudnak írni, és nem csak a téma az, ami miatt csodálni kell őket, hanem a stílus, ahogyan írnak.

Azért említettem éppen őket, mert Cecelia Ahern Lantmadarát most olvasom, Backman új könyve pedig a következő olvasmányom lesz, de a férjem, aki éppen most olvassa, ódákat zeng róla. 

2018. június 28., csütörtök

Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok

A szerzőtől már olvastam az Add vissza az életem! című könyvet, és egyből be is került a kedvenceim közé, így természetes volt, hogy ezt a könyvet is szeretném elolvasni, és előző könyve A férjem valamit titkol is a kívánságlistámon van.

A könyvből már minisorozatot is készített  az HBO, mi még nem néztük meg Zsófival, mert olyan jó élmény volt ez a könyv, hogy őrizgetjük még érintetlenül ezt magunkban. De valószínűleg nem fogunk bírni a kíváncsiságunkkal és megnézzük majd a sorozatot is, annak ellenére, hogy vannak benne olyan plusz részek a könyvhöz képest, amelyek értelmetlennek és feleslegesnek tűnnek, de többen is írtátok, hogy jó, ne féljünk tőle, tehát valamikor sort kerítünk majd rá.

2018. június 27., szerda

Szegedi Katalin - 2. rész

Ismét egy Szegedi Katalin bejegyzés, mert nem akartam egy bejegyzésbe sűríteni ezt a sok szép és aranyos könyvet. 

Szegedi Katalin: Lenka és Palkó

Ez két külön könyv, de amolyan páros könyv, amit a még nagyobb élmény kedvéért érdemes egymás után elolvasni. Teljesen mindegy, milyen sorrendben olvassuk, én  Lenkával kezdtem.


2018. június 25., hétfő

Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete

Sejtettem, hogy ez a könyv nem egy könnyed történet, és azt is, hogy megvisel majd. Milyen is lehetne egy olyan történet, melynek főszereplője egy idős, az élettől búcsúzó ember. Meghatóan fájdalmas, szomorú és reményteli. Igen reményteli, mert talán megkönnyítheti a remény és a hit, hogy odaát elveszített szeretteink várnak bennünket. 

Doris, 96 évesen, betegen, tudja, hogy élete végéhez érkezett, stockholmi lakásában egyedül él és csak a naponta érkező szociális gondozók törik meg magányát, valamint Jenny, a húga unokája és annak családja, akik New York élnek, de skype-on gyakran beszélnek. Dorisnak ezek a napok jelentik élete fénypontját.

2018. június 22., péntek

Fotósuli kezdőknek - a látványos fotók titkai

Digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek - 2018


Ezt a könyvet meglátván, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a hiperszuper telefonok világában van-e létjogosultsága egy fotózás elsajátítását segítő könyvnek, egyáltalán érdemes-e digitális fényképezőgépet vásárolni, ha van egy jó kamerával rendelkező telefonunk.

Tény, nekem évek óta van már fényképezőgépem, mostanában mégis a telefonommal készítek több képet, mert óriási előnye, hogy mindig kéznél van, nem kell semmiféle beállítással bajlódni, legfeljebb utólag végzek rajta valami kis korrekciót és már mehet is instagramra, vagy blogbejegyzéshez.

2018. június 21., csütörtök

Julie Buxbaum: Hogy folytassam?

A szerző előző könyvéről a Három dolgot mondj!-ról ódákat olvastam a molyon, hamarosan azt is el fogom feltétlenül olvasni. Erről a könyvről pedig legszívesebben én zengenék ódákat. Annyira beszippantott és magával ragadott a történet, hogy fel is kerül a kedvenc könyvek listámra.

Egy aspergeres fiú, a népszerűtlen és mindig magányos David, és a középiskola egyik népszerű leányzója Kit Lowell közelebbi kapcsolatba kerül, amikor egy iskolai ebéd alkalmával Kit az egyedül ülő David asztalához ül le, hanyagolva két legjobb barátnője társaságát.

2018. június 19., kedd

Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

A könyv első fejezete után ismét elgondolkodtam azon, ami már A nagy illúzió olvasásakor is eszembe jutott: miért nem világhírű író még Benyák Zoltán. Szerintem könyvei a nemzetközi könyvpiacon is megállnák a helyüket, és méltán vontak párhuzamot a könyv fülszövegében Stephen King, Neil Gaiman és Benyák Zoltán között.

Nagyon kíváncsi voltam a szerző új könyvére, próbáltam a címből és a fülszövegből kitalálni, mire számíthatok, milyen típusú könyv lehet Az utolsó emberig, de a valóság messze felülmúlta az elképzeléseimet. Igen, igen, én most egy rajongó véleményt fogok írni!!

2018. június 18., hétfő

Sarah Fischer: Anyapara

Miért lennék inkább apa?

Ez a nagyon figyelemre méltó, érdekes könyv egy tabutémát ölel fel, és azt gondolom, nagy bátorságra vall a szerző részéről, hogy felvállalta és nyilvánosság elé tárta legbensőbb érzéseit, legszemélyesebb gondolatait. Ugyanis ebben a könyvben Sarah Fischer nyíltan vall arról, hogy bár imádja a lányát, Emmát, megbánta, hogy anya lett és nem élvezi az anyaságot.

Mert az anyaság mindent megváltoztat, a régi élet eltűnik, és jön helyette egy teljesen új, egy olyan, amire talán nem számított, miközben rájön, hogy már sosem kapja vissza a régi életét, már örökre csapdába esett, mint anya, és nem biztos, hogy valaha lehetősége lesz a régi NŐ-t megtalálni magában, a régi munkáival, a régi hobbikkal, régi barátokkal.

2018. június 14., csütörtök

Szegedi Katalin könyvek: Kocsonyakirályfi és az Álomcirkusz


1. rész

Ennek a bejegyzésnek az a szerencsém adta az apropóját, hogy a soproni Széchenyi István Könyvtárban Szegedi Katalin kiállítás volt, és a könyvei össze voltak gyűjtve a gyermekrészleg előcsarnokában egy vitrinben. A Szegedi Katalin által illusztrált Alice Csodaországban-t kölcsönöztem ki éppen a gyerekrészlegről és a könyvtáros hölggyel beszélgetésbe elegyedtünk, hogy mennyire szeretjük az illusztrációit, amikor megemlítette, hogy a kinti vitrinben pedig a saját könyvei vannak kiállítva, és igazából már ki is kölcsönözhetők, mert tulajdonképpen véget ért a kiállítás. 

Nagy örömmel pakoltam ki a vitrin felét, és elmondom, hogy nagyon tetszettek. Igazi élvezet volt olvasni őket és elmerülni a csodálatos illusztrációkban.

2018. június 13., szerda

Kreatív népművészet Hygge módra

Érdekes, bájos és hasznos feladatok, vidám ötletek saját készítésű alkotásokhoz a HYGGE jegyében

A leggyönyörűbb kreatív könyv, amit ebben az évben a kezembe foghattam. Ötvözi az általam oly nagyon kedvelt skandináv népművészeti elemeket a kreativitással. Nem csak nézelődésre, hanem konkrét tettekre, kreatív ténykedésekre sarkall.

Éppen ezért két bejegyzést is fogok készíteni a könyvről, most elmondom, hogy miért e nagy rajongás, miket tartalmaz a könyv, közben belelapozunk és megmutatom, hogy mennyire szépséges és magával ragadó. A következő bejegyzésben pedig majd megmutatom miket készítettem el belőle és hogy sikerült.

2018. június 12., kedd

Kate Scott: Óriás

A Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozatának második kötete után azt mondom, hogy eddig nagyon jó választás volt ez a két kötet, az elsőről IDE KATTINTVA már írtam is, és nagyon szerettem. 

Ezt Kate Scott Óriására is el tudom mondani, ugyanis szerethetőségében ugyanott foglal helyet, mint a Gipsz. Fontos témákat megjelenítő regények az Abszolút sorozat részei, míg a Gipszben, egy válás okozott főhősünknek már-már feldolgozhatatlan problémát, az Óriás a kirekesztettség, kiközösítés, tolerancia témakörét jeleníti meg Anzo, a kisnövésű 12 éves fiú szemszögéből.

2018. június 11., hétfő

Katherine Arden: A medve és a csalogány

Az északi erdő legendája 

A medve és a csalogány egy nagyon figyelemre méltó alkotás, már csak azért is, mert egy amerikai írónő tollából született. Katherine Arden első regényében a vad, hideg északi orosz vidékre kalauzol el bennünket egy olyan világba, ahol még élnek a mítoszok, mindennaposak a csodák és a mesevilág alakjainak jelenléte teljesen megszokott. 

Ahol az emberek a természettől függenek, vagy manóktól és csodáktól. Ez a könyv egy csodálatos mese, amely bennünket felnőtteket repít vissza a mesék világába, magunkon érezzük a gyilkos tél hidegét és már-már mi is manókat vélünk felfedezni a szobánk sarkában.

2018. június 7., csütörtök

Anna Woltz: Gipsz, avagy hogyan szereltem meg egy nap alatt a világot?

A Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozata fantasztikusan jól indult Anna Woltz könyvével. Anna Woltz neve nem volt ismeretlen számomra, három könyvét is olvastam már korábban, melyekről IDE, IDE és IDE KATTINTVA olvashattok. 

Mindet nagyon szerettem, már azokban is a kamaszok és a gyerekek voltak a főhősei, akárcsak ebben a könyvben, és olyan témákat érintett, amelyek számukra is elgondolkodtatóak, szórakoztatóak és fontosak. 

A kiadó Abszolút Könyvek sorozata olyan könyvek sorát ígéri, mely a 9-12 éves korosztályt célozza meg, nagyon olvasmányos, érdekes, izgalmas, lendületes, fiatalos témákkal, komoly tartalommal. 

2018. június 6., szerda

Benjamin Black: A fekete szemű szőke

Úgy olvastam el ezt a könyvet, hogy nem ismertem egyetlen eredeti Raymond Chandler-féle történetet sem, így összehasonlítani biztos, hogy nem tudom a két Philip Marlowe személyiségét.

Ez a történet a Raymond Chandler Hagyaték személyes felkérésére íródott, a Benjamin Black írói álnév pedig John Banville ír nemzetiségű szerzőt takarja, aki a mai angol irodalom nagyjai közé tartozik. Ezt olvasás előtt én nem tudtam, utólag viszont elmondhatom, hogy így még jobban érthető az a nyugodt, kifinomult stílus, amivel ez a Philip Marlowe történet íródott.


2018. június 5., kedd

Szofi, Slutty és Tilda kalandjai


Ezen mesekönyvek mindegyike megérne egy teljesen külön bejegyzést is, de úgy gondolom, az sem rossz, ha együtt írok róluk, talán könnyebb megjegyeznetek így őket, annál is inkább, mert mindhármat nagyon kedves, aranyos könyvnek tartom és jó szívvel ajánlom.

Nem is tudnék kedvencet választani közülük, bár annyi különbség van köztük, hogy Harcos Bálint Szofi átváltozik című könyve egy rövidebb, esti mesényi történet, míg a másik kettő elolvasására akár több estét is rászánhatunk, bár nem hiszem, hogy a gyerekek kibírnának több estét, vagy több napot is várni, hogy megtudják a történetek végét.

2018. június 4., hétfő

Kreatívkodjunk: Fa és farmer


Ma két nagyon szuper kreatív könyvet szeretnék ajánlani, amelyeket eredetileg csak akkor szerettem volna megmutatni, amikor már készítettünk is belőle valamit, de mivel ez hosszabb folyamat lett, mint gondoltam, ezért úgy döntöttem, hogy előzetesen is megmutatom őket.

Az egyik könyv egy újrahasznosításra alkalmas anyag, a farmer sokféle felhasználására ad remek tippeket, a másik pedig a fafaragás apró praktikáit és titkait árulja el, valamint lépésről lépésre segít bennünket, hogy kipróbálhassuk magunkat ezen a  kreatív területen is.

2018. június 1., péntek

Balogh Boglárka: Ezerarcú Föld

Rejtőzködő világunk egy utazó szemével

Nem szokásom, hogy rögtön az értékelésem elején belecsapok a közepébe, de ennek a könyvnek az esetében ezt kell tennem. Olvassátok el! Olyan élményt nyújt, amit nem szabad kihagyni. Elvarázsol és megbotránkoztat egyidőben. Egyszerre mutatja be a világ szépségeit és szörnyűségeit, embertársainkat szerte a világon, a Föld egyre fogyatkozó élővilágát, örömteli és szívfájdító pillanatokat. 

Balogh Boglárka nagyszerűen kalauzol el bennünket a Föld különböző tájaira és remek, olvasmányos stílusban, nagy empátiával tájékoztat az ott élő emberek életéről, állatok megmentéséről, szokatlan életfilozófiákról, hétköznapokról, vallási rituálékról és babonás hiedelmekről.

2018. május 30., szerda

Kippkopp és Erdős Pál

Deborah Heiligman: A fiú, aki imádta a matekot

Erdős Pál hihetetlen élete

A fiú a matekot imádta, én meg ezt a könyvet! A fantasztikus címe miatt kölcsönöztem ki a könyvtárból, és most már tudom, hogy éppen ilyen fantasztikus az egész könyv is.

Felnőttként olvasva nyilván én teljesen máshogyan értem meg a dolgokat, de az a véleményem, hogy ezt a könyvet kisebb, 3-4 éves gyerekeknek is fel lehet olvasni, de éppenúgy a 7-9 vagy akár idősebb gyerekek is olvashatják, akár saját maguknak is. De amint láthatjátok, a felnőtteknek is.

2018. május 29., kedd

Roald Dahl: Charlie és a nagy üveglift

Nagyon örülök, hogy ismét újabb könyvvel gyarapodott a Roald Dahl gyűjteményem, méghozzá egy őrült történettel, amelyet nem is tudok hasonlítani semmihez. Annyira zakkant és váratlan, hogy fantasztikusan jól szórakoztam rajta.

A Charlie és a csokigyár történetet még nem olvastam, természetesen filmen már többször is láttam. Eleinte gondolkodtam, hogy hová helyezzem az üveglift meglehetősen mókás történetét, de mivel nagyon régen láttam a filmet, nem jártam sikerrel, meg aztán rájöttem, hogy nem is lényeges.

2018. május 28., hétfő

Jim Crace: Az utolsó aratás

Van egy kedvenc filmünk, A falu, amely a könyv olvasása közben végig ott motoszkált a fejemben. Az utolsó aratás falujának elszigeteltsége a világtól, a külvilág kizárása, az idegenek elutasítása juttatta eszembe azt a filmet, és ez megadta nekem az alaphangulatot a könyv olvasásához.

Az utolsó aratás egy meg nem nevezett faluban történik, alaposan meg nem ismert emberek részvételével, amikor az emberek még nem tudják, hogy az lesz az utolsó. 

A történetet Walter Thirsk, az özvegy férfi elmondása alapján ismerhetjük meg. A falu közössége túl van az aratáson, az embereket a másnapi tarlókirálynő kiválasztása tartja lázban, amikor azt veszik észre, hogy lángokban áll a gazda istállója.

2018. május 25., péntek

Andrew Mayne: A naturalista

Aki olvas bennünket, az talán észrevette már, hogy én jóval ritkábban olvasok krimiket, mint Zsófi, de néha azért sikerül lecsapnom egyre-egyre úgy, hogy én olvasom el először. Előfordult már, hogy ajánlottam is neki elolvasásra, és éppen annyira tetszett neki, mint nekem. 

A naturalistát biztos, hogy ajánlani fogom elolvasásra, mert nekem nagyon-nagyon tetszett. Az első oldaltól az utolsóig, annyira vitt magával a könyv, hogy le sem tudtam tenni. 

2018. május 24., csütörtök

Nővérek és krokodilok

Cinthya Swanson: Nővérek könyvesboltja

Zsófi ajánlására olvastam el ezt a könyvet, amelyről teljesen mást gondoltam a címe alapján. 
Persze a könyvesbolt megvolt, fontos szerepet is kapott a történetben, ám ez a történet jóval túlmutat egy egyszerű könyvesbolti leányzó életén és mindennapjain.

Egyedül élő főszereplőnk Kitty Miller, teljesen elégedett az életével, szereti az otthonos lakását, van egy legjobb barátnője, akivel együtt vezetik a könyvesboltot, szüleivel jó kapcsolatot ápol.

Ott kezdődött az ámulásom, amikor egy éjszaka Kitty álma teljesen valóságosnak tűnik még önmaga számára is, és amikor a furcsa álmok megismétlődnek, Kitty nagyon élvezi ezeket. Álmában egy másik nő életét éli, ahol Katharynnak hívják, boldogan él férjével és két kicsi gyermekével. 

Annyira élvezi ezeket az álmokat, hogy sokszor nincs is kedve visszatérni, felébredni, még annak ellenére sem, hogy ott tulajdonképpen nem ismer senkit, csupa ismeretlen arc veszi körül. 
Egy idő után az álomvilág lassan változik, teljesen valóságosnak tűnik, Kitty egyre inkább belebonyolódik a két világban élt életeibe, és sokszor már ő sem tudja, hogy melyik a valóság és melyik az álom. 
Nagyon érdekes lélektani történet, nem számítottam ilyen komoly történetre, és bár én viszonylag a könyv közepe táján rájöttem, hogy mi a valóság, még sokszor elbizonytalanodtam a végéig. 


Remekül tekeredtek a szálak, tökéletesen váltakozott az álom és az ébrenlét titokzatossága, nagyszerűen adagolta a szerző a kétségeket számunkra, és természetesen a végén minden kiderül. Kiváló kis könyv volt ez, köszi Zsófi.

Zsófi értékelését IDE KATTINTVA  olvashatjátok:


10/10

Kedvenc idézet: 

"Jön a hideg idő! Bújjon össze egy jó könyvvel!"


"Nem lehet velem gond, boldog ember lesz belőlem.
Egy szép napon elérek mindent, amit szeretnék."


Katherine Pancol: A krokodilok sárga szeme

Nagyon furcsa viszonyom lett ezzel a könyvvel. Eleinte iszonyú furcsa volt a stílusa, még furcsábbak voltak a szereplők, nem igazán tudtam hová tenni, hogy hogyan lehet ilyen karaktereket alkotni, miért viselkedik így az egyik, és miért reagál erre egyáltalán nem életszerűen a másik.

Mintegy 100 oldal után elfogadtam a stílusát, olyan volt, mintha egy francia vígjátékot néznék, amelyben néha bohózatba fulladnak az események, és a szereplők is úgy viselkednek, hogy legszívesebben meghajigáltam volna őket szilvamaggal. 

Elkezdtem élvezni a történetet, és az tetszett benne, ami az elején nem, azon nevettem, ami az elején idegesített, és bizony-bizony még a szereplők némelyikét is megkedveltem kicsit. Nem mindig értettem a francia mentalitást, az érzelmek furcsa kifejezését, vagy inkább a hiányát, nem is tudom, mégis viszonylag jó könyv kerekedett belőle a végére, még akkor is, ha voltak hibái. 

A történet lényege, hogy Josephine egyedül marad két lányával, mert a férje lelép a szeretőjével, hogy krokodilfarmot vezessen Afrikában. Josephine irodalomtanár és a 12. század szakértője. A gazdag, unatkozó nővére, Iris megkéri, hogy írjon neki egy regényt, amelyből Irisé lesz a dicsőség, Josephiné pedig a sok pénz, amit kapnak érte.

A könyv túlontúl jól sikerül, szereplőink élete pedig csak nem akar sínre kerülni. Ám egyszer csak úgy tűnt, hogy a végére már minden rendben lesz és rendeződik a dolog, és már tényleg majdnem így is lett, csak mégis olyan volt, mintha az utolsó mondatnak hiányozna a második fele, amikor jött a fekete leves, hogy ez egy első rész. Második része nem jelent meg csak franciául, így sajnos ez egy félbemaradt történet, pedig elolvastam volna szívesen a második részt.

8/10

Kedvenc idézetek:

"Az ember szinte szárnyakat kap, ha őszintén kimondja, amit gondol."

"Most azonnal koplalni kezdek, 
és minden reggelemet hasizomgyakorlatokkal kezdem, ígérem!"

"Létezik valamiféle írói receptkönyv? 
Fél kiló szerelem, harmincöt deka ármány, harminc deka kaland, 
hatvan deka történelmi utalás, egy kiló izzadság: lassú tűzön rotyogtatod, 
forró sütőben kisütöd, kavarod, rázogatod, nehogy leégjen, kikevered csomómentesre, 
pihenteted három hónapig, fél évig, egy évig."

2018. május 22., kedd

Pitypang, Locspocs, Kukori és Kotkoda


Az első két könyv elolvasására a Harcos Bálinttal készített interjúm késztetett, amikor kedvenc gyermekkori könyveit kérdeztem tőle, többek között Pitypang, a hiú oroszlánt és Locspocs, a kis tengeri szörny kalandjait említette, így nagyon kíváncsi lettem, hogy egy gyermekirodalmi író milyen meséket szeret. Nekem is nagyon tetszett mindkettő. IDE KATTINTVA elolvashatjátok ezt az interjút.

Ha pedig már a gyerekkönyvtárban bóklásztam, akkor természetesen több könyv is a kezembe akadt, így az én egyik kedvenc gyerekkori mesém is, a Kukori és Kotkoda könyvek egyike. Igaz, akkoriban én a tévéből ismertem a nagy kópé Kukorit és a szorgos, okos Kotkodát, de könyv formájában is vidám élmény volt. Sőt, miután elolvastam a könyvet, megnéztem pár Kukori-Kotkoda videót is a youtube-on, remek volt. 

2018. május 18., péntek

David Walliams: Az éjféli banda

Ez a második olvasásom a szerzőtől, és már előző könyvénél is megállapítottam, hogy David Walliamsot méltán hasonlítják Roald Dahl-hoz, egyik kedvenc írómhoz. 

És mivel Roald Dahl nagy kedvencem, David Walliams pedig nagyon hasonló stílusban ír, ezért most már David is helyet kapott a kedvenceim között.

Történeteire nem jellemző a komolyság, jókat szórakozhat rajta gyerek és felnőtt egyaránt. Mindamellett, hogy komoly témákat pendít meg a könyveiben, amivel azt bizonyítja, hogy igenis komolyan veszi  fiatal olvasótáborát, érettnek tartja őket arra, hogy  megértsék és elgondolkozzanak az általa felvetett dolgokon.

2018. május 17., csütörtök

Maros András: Játszótéri pillanatok

A Kávéházi pillanatok után a játszótérre is ellátogathatunk Maros András történetei által, amelyek közül jó néhányat ismerősként üdvözölhetünk, mert minden bizonnyal mi magunk is hallottunk és tapasztaltunk már hasonlókat, amikor gyermekünkkel próbálkoztunk beilleszkedni a játszótér közösségébe.

Bevallom, nekem nem ment könnyen. Hideg ráz attól, ha valaki azt mondja a gyerekére, ne adj isten a pár hetes/hónapos kisbabájára, hogy rossz gyerek. Azért, mert sír, hiszen csak azzal tudja kifejezni, hogy valami nem stimmel, valamit szeretne, fáj a hasa, éhes stb. Vagy a pár éves gyerek kicsit aktívabb, jobb kedvűbb, "elevenebb" az átlagnál, akkor már rámondja a nagymama, vagy akár az anyuka, hogy rossz gyerek, meg nem fogad szót, stb. Mert ilyeneket bőven hallottam a játszótéren, és ezek engem elriasztottak. 

2018. május 16., szerda

Finy Petra: Akkor is

Nagyon érdekesen alakult a kapcsolatom ezzel a könyvvel. Nem is igazán terveztem elolvasni, de a körülmények alakulása (baráti vélemények, elolvasott interjúk, stb) folytán végül nagyon kíváncsi lettem rá. 

Igazából azt sem tudom megmondani, hogy miért nem akartam elolvasni, csupán azon egyszerű ok jut eszembe: annyi könyv van, hogy a szokásos szelekciónak esett áldozatul, hiszen nem olvashatunk el minden könyvet, hacsak nincs egy jó időnyerő szerkezetünk.

2018. május 15., kedd

Emily Murdoch: Ha megtalálsz

Ismét egy kívánságlistás könyv, amire terven felül akadtam a könyvtárban, és bármennyire is féltem a tartalmától, nem tudtam otthagyni. A borítója egyszerűen fantasztikus! Ha elolvassátok a könyvet, talán ti is így fogjátok gondolni.

A történet letaglózó és megrázó, végig görcsben volt a gyomrom olvasás közben, mert féltem attól, milyen titkot őriz a két lány. Ledöbbentett és földhöz vágott, amikor megtudtam, felfoghatatlan, hogy mit kellett ennek a két lánynak kiállnia.

2018. május 14., hétfő

Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról

Bár számíthattam volna rá, de mégsem gondoltam, hogy egy ennyire erőteljesen ható, ennyire mélyen megérintő könyvet fogok olvasni halálról, életről, vallásról. Egy másfajta kultúráról, ahol nem tabu a halál témája, hiszen a tibetiek azt gondolják, hogy a halál nem a vég, hanem a kezdet.

Egy újjászületés kezdete, egy olyan újjászületésé, mely buddhista szemszögből nagyon fontos dolog. A könyv a buddhizmus elméleteit és alapjait ismerteti, az ősi tanításokat, melyek segíthetnek nekünk életünk és halálunk minden egyes szakaszában.

2018. május 11., péntek

Naomi Alderman: A hatalom

Mindenféle vegyes érzések kavarognak bennem a történet befejezése után. Nem azt a szót használnám egy ilyen témájú és volumenű könyv esetében, hogy tetszett, hanem inkább azt, hogy lenyűgöző, elgondolkodtató és felkavaró történet volt.

Lenyűgözött ez a női hatalommal felruházott világ, amit Naomi Alderman megteremtett, elgondolkodtatott, hogy a hatalom birtoklása és rossz felhasználása hová juttathat egy társadalmat és felkavart, hogy mivé tette az embereket, elsősorban a nőket a hatalom és az erő tudata, másodsorban pedig a férfiakat milyen tettekre és viselkedésekre kényszerítette az alárendeltség és a félelem.

2018. május 10., csütörtök

Patik László: Anna, édes

Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen abszurd, humoros és aktuális könyvet takar ez a cím, a könyv stílusa és témája nagyon jólesett most nekem, mintha egy jó komédiát láttam volna, kicsit szürreálisan eltúlozva, és egy picikét görbe tükröt tartva elénk.

Ami, ha jól elgondolkodunk nem is biztos, hogy görbe, ugyanis mindannyian ismerünk ilyen felszínes embereket, akiknek az a fontos, hogy jó házasság, sok pénz, fontos pozíció jusson nekik, mert ez fontos, és így lehet előre jutni az életben.

2018. május 9., szerda

A meghívó és az Orient expressz

Nem kertelek, Lucey Foley könyvének legeslegelőször a borítója fogott meg, Lindsay Jayne Ashford könyvének pedig egyik főszereplője Agatha Christie, úgyhogy azt hiszem nem is kell többet mondanom arról, hogy miért került fel ez a könyv a várólistámra.


2018. május 8., kedd

Mókuspapa, Pitypang és Mókás

Axel Sheffler: Mókuspapa, gyere haza!

Aranyos, kedves, vicces kis könyv. Történet egy elveszett mókuspapáról, akit a vihar elfújt a családjától, és jó szerencséje a két testvérhez, Tónihoz és Mónihoz sodorta, akik nagy lelkesedéssel gondozták a balesetet szenvedett mókust.

Öltöztették, tévéztették, még babakocsiba is tették. Teknős, akvárium, tévé, mókusunknak nem volt nyugalma, a két gyerek minden földi jóval megismertette, de mókuspapa egy idő után egyre többet szomorkodott.

2018. május 7., hétfő

Egy év, egy tucat könyv: Olvass el egy sci-fi műfajú könyvet!

A sci-fi egyértelműen az a műfaj, amelyikből nem olvasok annyi könyvet, amennyit kellene! És ráadásul az okát sem tudom, mert a sci-fi filmeket imádom, csakúgy, mint az eddig a műfajban olvasott könyveket!
Úgyhogy nézzük is az e havi ajánlót, lesz miből csemegézni:

2018. május 4., péntek

Liz Pichon: (Többnyire) zseniális ötletek

Véleményem szerint ezt a könyvet a fiúk fogják imádni. Meg a fiús anyukák, akik azt tapasztalhatják, hogy gyermekük örömmel olvas, mert a könyv hatalmas betűi, szórakoztató illusztrációi és vicces szövege garantáltan lekötik a fiúgyermekeket. 

Nem mondom, hogy lányok kezébe ne adjuk oda, mert én is jól szórakoztam rajta. Na jó, én egy kicsit már túl vagyok a lány kategórián, de a lényeg, hogy lányoknak is tetszhet. 

2018. május 3., csütörtök

Thriller csütörtök: És bebújt az ördög

Ania Ahlbornnal ez a második találkozásom volt. Már az első találkozásunkor, a Vértestvérek után megállapítottam magamban, hogy Ania amilyen kis konszolidáltnak és szimpatikus személyiségnek tűnik, ahhoz képest, elég beteg és sötét könyvet tud írni. Biztos ti is csináltatok már ilyet, nem? Hogy összehasonlítottátok az író portréját a hátsó borítóról a történettel. :)

2018. május 2., szerda

Jodi Picoult: A tizedik kör

Ha jól látom, ez a könyv már több, mint tízéves, viszont témájában talán aktuálisabb nem is lehetne. Jodi ezúttal is belenyúlt a tűzbe, azaz olyan témáról írt, amely senkit nem hagy, nem hagyhat hidegen. Mikortól zaklatás a zaklatás? Mikortól erőszak az erőszak? 

Ha a nő miniszoknyát vesz fel, vagy úgy öltözik, mint egy prostituált, akkor magára vessen, ha megerőszakolják? A prostituáltat nem lehet megerőszakolni, mert neki amúgy is a szex a munkája? Téves elképzelések és hímsoviniszta hozzáállás? Ne áldozatnak, hanem bűnbaknak érezze magát az a nő gyerek, akit megerőszakoltak?

2018. május 1., kedd

Holly Goldberg Sloan: 7esével

Ez a történet egy igazi meglepetés volt, teljesen véletlen módon kölcsönöztem ki a könyvtárból. Nem szerepelt a listámon, amivel mindig fel vagyok fegyverkezve, ha könyvtárba indulok. Csak úgy megláttam a polcon, és mivel a fülszöveg meggyőzött, jött is velem haza.

Amikor pedig bejelöltem a molyon, mint aktuális olvasmányomat, kiderült, hogy már rajta van a várólistámon. Így utólag már felmerül bennem, hogy-hogy nem hallottam én többet eddig erről a könyvről??!!