2017. március 14., kedd

Tracey Todhunter: Horgolás

Tanuld meg! Szeresd meg!

Technikák, minták és modellek egy életre szóló szenvedélyhez, kezdőknek és haladóknak.

Nagyon sok horgolós könyvet láttam már, imádom őket forgatni, nézegetni, és minden egyes alkalommal el is határozom, hogy most már tényleg megtanulok rendesen horgolni. Azt nem állítom, hogy semmit nem tudtam a horgolásról eddig, de inkább a kötősök táborát erősítettem, kötéssel már kerültek ki elfogadhatónak mondott darabok a kezem közül, sőt Zsófival hatalmas, színes, meleg takarókat kötöttünk a maradék fonalaink felhasználásával.


A horgolás alapjaival tisztában voltam eddig is olyan szinten, hogy tudtam, mi az a láncszem, a rövidpálca és az egyráhajtásos pálca. Itt meg is állt a tudományom, semmi nagyobb darabot nem horgoltam eddig. Anyukám nagyon jól tud horgolni, de mivel többszáz kilométerre lakik tőlünk, ezért tőle nem igazán tudtam megtanulni, illetve az alapokkal ő ismertetett meg. Ezen kívül mással nem nagyon, mert teljesen fejből horgol mindenféle gyönyörűséget, és nagyjából úgy adta a tanácsait a horgolást illetően, mint Zsófinak a főzéssel kapcsolatban. Amikor Zsófival együtt főztek valamit, Zsófi megkérdezte, hogy mennyi sót/borsot tegyen bele, anyukám azt mondta, hogy "úgy érzéssel". Namármost, ha valaki egyáltalán nem tud főzni (igen, igen, itt Zsófira gondolok), az érzéssel, az lehet egy mikroszkópikus, de akár egy tenyérnyi mennyiség is. 

Így voltunk a horgolással is, mikor kérdeztem, hogy miért oda, és miért úgy, akkor azt válaszolta, hogy csak, mert úgy lesz jó. Ami külön érdekes, hogy ő nem tud leírásból horgolni, csak a saját fantáziája után, illetve lát valamit, és meghorgolja.
Ezért én is tartottam egy kicsit attól, hogy én hogyan fogom megérteni a könyvben látott mintákat és hogy fogok továbbjutni a láncszemek horgolásánál. 

Most már így a végén kijelenthetem, hogy egyszerűen. Nem nehéz leírásból horgolni. Nem mondom, hogy a legbonyolultabb mintákkal próbálkoztam, nyilván a legegyszerűbbekkel kezdtem, és még így is volt olyan, amit többször is át kellett olvasnom, hogy akkor mit is kell nekem csinálnom most. 

Legelőször a rövidpálcákat gyakorolgattam, ez igazán nem nehéz, bár meglehetősen egyhangú művelet. De remekül lehet vele foglalatoskodni, miközben teljesítettem a fiúknak tett régi ígéretemet, miszerint megnézem a Mézga család vakáción sorozat mind a tizenvalahány részét, mert annyira a rövidpálcákra nem kell odafigyelni, ha semmi konkrét dolgot nem alkotunk.


Ezután kipróbáltam az egyszerűbb mintákat, kis négyzeteket horgoltam mindenféle mintával és a végén ezeket is összehorgoltam.


Persze, közel sem tökéletesek, látszik rajtuk a kezdő horgolási technika, de lesz ez még jobb is.

Azok a szöszök ott rajta, a fonalban voltak, nem az én művem. :)
Annyira belejöttem, hogy már azt vettem észre, hogy nagyon sok kis négyzetem van, és lett belőle jó pár nagy négyzet is. Még nem tudom mi lesz a sorsa, talán párnahuzatokat készítek majd belőle. Nagyon tetszenek ezek a színek, és az érdekes fonalak olyan vidámmá teszik az összhatást. 


Miután végre le tudtam állni a négyzetek gyártásával, hozzákezdtem valami máshoz, amit már nagyon régóta szerettem volna készíteni, de fogalmam sem volt hogyan kezdjek hozzá. Kitaláljátok mi, azaz ki lesz ő?


Igen, egy szuperaranyos kisróka, akinek neve is van. Ő Finley, egy kedves róka, szeret bújócskázni, egy jó könyvvel hozzád bújni és kicsit csintalankodni is. A tervezője Stephanie Lau, aki szenvedélyes amigurumi és horgolt állat rajongó és tervező, munkáit a www.AllAboutAmi.com oldalon megtalálhatjátok.


Így sikerült Finley, akire, mondanom sem kell, Titusz azonnal lecsapott, azóta csak látogatóba jön hozzám, de mindig nagyon kedves és aranyos. 


Azt hittem először, hogy amolyan amigurumi méretű lesz, de amint látjátok, nem olyan picike.


A piros pöttyöt az arcáról nélkülözni kényszerült, mert Titusz nem szerette volna, ha van Finleynek olyan. Amikor megkérdeztem miért, csak ez volt a válasz: Mert nem. :D


Nagyon sok szép dolog található még a könyvben, nemcsak mintákat és technikákat, hanem kész dolgokat, ékszereket, pénztárcákat, karácsonyi gömböket, takarókat, poncsókat, ékszereket, sapkákat és ruhákat is találhatunk, természetesen leírással együtt.


Gyönyörű könyv, modern mintákkal és színekkel elkészített fantasztikusan szép, pihe-puha holmikkal. Kezdőknek is nagyon ajánlom, hiszen tényleg az alapoktól mutat meg mindent, a képek és magyarázatok teljesen érhetőek. És azt gondolom, hogy a haladóknak sem hiányozhat a gyűjteményéből, mert az egyszerűbb minták mellett a komolyabb technikák is megtalálhatók benne és ihletet és ötletet bármikor lehet meríteni belőle.

A könyvet köszönöm a Gabo Kiadónak!

10/10

Bea

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett, az eredetivel mintha csak ikrek lennének! Gratula, majd egyszer én is olvasgatok belőle, hátha megtanulok leírás után is horgolni. Leszámolható rajzot azt tudom azért követni, de amiguruminál elég csak megnéznem a formát, hiszen mindegyik csak rövidpálca és csak a méretazonosságra kell figyelni. Nagyon aranyos lett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végülis, ha ránézésre is meg tudod horgolni, akkor neked inkább más mintákat kell belőle tanulmányoznod, nem az ilyen egyszerűeket. Na látod, akkor te vagy a haladók egyike, akiknek szól ez a könyv! :D

      Törlés