2016. október 18., kedd

Donnie Eichar: Halálhegy

A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története


1959 februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki a sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban.
A szerző, Donnie Eichar útra kel, hogy maga is végigjárja a tragikus véget ért fiatalok útját az orosz télben. Izgalmas, fordulatos dokumentumregénye az áldozatok eddig publikálatlan naplói és fényképei, nyomozati iratok és több tucatnyi interjú segítségével most először derít fényt arra, mi is történt a Halálhegyen azon az ominózus éjszakán.

A könyv kézbevétele előtt még semmit nem tudtam a Gyatlov-csoportról, sem a velük történt tragédiáról. Donnie Eichar dokumentumregényében megismerhetjük az üggyel kapcsolatban folytatott alapos kutatómunkáját, helyszíni szemléit, különböző szakértőkkel, tudósokkal folytatott értekezéseit.

A mai fiatalok élete, szokásai nagyban különböznek a múlt ifjainak életvitelétől. 1959-ben tíz orosz egyetemista fiatal felkerekedett, hogy meghódítsák az Urál hegység nehéz terepét, a céljaik között szerepelt még az is, hogy a túrázó csapatuk eggyel magasabb minősítést érhessen el. De mindezek mellett kikapcsolódásként is tekintettek a nehéz és megerőltető túráikra. 

Meg is tudom érteni őket és át tudom érezni azt is, hogy egy ilyen túra alkalmával milyen érzés lehetett egy kicsit kiszakadni a mindennapokból, kies és érintetlen havas tájakat meghódítani, átlépni a saját tűrő- és teljesítőképességeik határát, egy jól működő csapat tagjának lenni.
Magam előtt látom a túra előtti nagy várakozásukat, az elhivatottságukat, a lelkesedésüket és olvasás közben szomorúsággal tölt el, hogy én már ismerem a történetük tragikus végkifejletét.

A könyv két részből épül fel és érezhető rajta a szerző dokumentumfilm-készítői múltja. 
Az egyik szálon azt követhetjük nyomon, amint a szerző megérkezik Oroszországba, és az útjába kerülő nehézségek ellenére hatalmas elhatározással vág bele a nyomozásba, melynek során sokszor kell szembesülnie azzal a kérdéssel, hogy őt, mint amerikait, ugyan miért érdekli ennyire egy sok-sok évvel ezelőtt történt tragédia, egyáltalán mi köze van ezekhez a dolgokhoz. Szerencsére bőven akadnak segítői a helyiek között, akikre bátran számíthatott minden körülmények között.

Donnie nyomozása során egyenként megismerhetjük a Gyatlov-csoport tagjait, a nagy túra előkészületeit, majd az eset kapcsán folytatott vizsgálat részleteit, a kutatócsoportok munkáját. De a tragédiával kapcsolatos különböző elméleteket, vélekedéseket is ismerteti velünk, majd ezek lehetetlenségét is megmagyarázza nekünk, tudományos adatokkal, tényekkel kiegészítve.

A regény másik eseményvonalán, pedig a Gyatlov-csoporttal tarthatunk, testközelből ismerjük a megerőltető túra részleteit, egészen addig a végzetes éjszakáig.


És hogy a könyv végén választ kapunk-e arra, hogy mi történt a túrázókkal? Miért hagyták el hiányos öltözetben azon a sötét és hideg éjszakán a sátrukat, gyakorlott túrázóként így a biztos halálba rohanva? Mi lehetett az a külső körülmény, ami erre kényszerítette őket? Miután a szerző egymás után megcáfolta az évek során a tragédiával kapcsolatban született elméleteket, nem igazán tudtam mire számíthatok még a könyv befejezésénél, hogy számíthatok-e egyáltalán valamiféle megoldásra, vagy válaszokra. De a lezárásnak végül sikerült meglepnie és elgondolkodtatnia.

9/10

A könyvet köszönöm a Park Kiadónak!

Zsófi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése