2016. június 12., vasárnap

Heti ez+az




Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

Louise O'Neill: Örökké a tiéd
Egy elszomorító disztópia, legalábbis ránk, nőkre nézve. De szerintem a férfiaknak sem jobb, mert a kapcsolatok, a házasságok nem érzelmi alapokra épülnek, az élet tulajdonképpen a fajfenntartásra szorítkozik. Lehangoló, cseppet sem kívánatos világot mutat be a könyv. 
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.

Linda Gaylard: Nagy teakönyv
Ezután a könyv után most egész héten a reggeli kávémat teára cseréltem. El is fogyott a teám, úgyhogy amíg be nem szerzek egy újabb adagot belőle, vissza is térek a kávéra.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.

Iny Lorentz: A remény földjén
Ez egy jó kis kikapcsolódást nyújtó történelmi romantikus regény volt, van még két része, úgyhogy hamarosan azokat is elolvasom majd. Sőt, arra is rábukkantam, hogy film, (vagy sorozat?) is készült már belőle.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.

Geronimo Stilton: Nem vagyok én szuperegér!
Geronimo Stiltont azoknak biztos nem kell bemutatnom, akiknek gyereke van. Egy intelligens, ám néha kissé hebehurgya rágcsáló, aki a Rágcsáló Hírek nevezetű napilapnak a főszerkesztőjeként  eseménydús és mókás kalandokon megy keresztül, mi pedig vele tarthatunk.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.

A héten írtunk még egy filmes bejegyzést is (IDE kattintva olvashatjátok), szombaton pedig kiválasztottuk a Hónap könyveit is (IDE kattintva olvashatjátok)

Miegymás:

Zsófi:
Ennek a hétnek is a tavaszi (na, jó nyári) nagytakarítás állt a középpontjában. Kiszedtük a fiúk szekrényéből a régen hordott ruháikat, hogy egy frissítő mosásban részesítsük őket, de sajnos a mosógépünk a második adag ruha után úgy döntött, hogy neki elég volt ennyi, fogta magát és elromlott... Úgyhogy Anyával kipakoltunk a kertbe, hogy csapjunk egy nagy kerti mosópartit. :) Tavaly vettünk egy keverőtárcsás mosógépet pont az ilyen esetekre, mert szinte egy nyarunk sem telik el a mosógép meghibásodása nélkül, de nemrég természetesen az is elromlott.
Nekiláttam vödörrel kihordani, a vizet az Anya által e célra kijelölt műanyag lavórba (a slagunkat Apa a múltkor duguláselhárítási szakembernek képzelve magát, igencsak megkurtította..., meg mondjuk amúgy is kellett meleg víz is), amikor már majdnem telehordtam meleg vízzel a lavórt,  észrevettem, hogy lyukas... egy kicsit mérgesen is vontam kérdőre Anyát, hogy mégis hogy nem vette észre. Mivel nem volt más befogható lavór, úgy döntöttünk, hogy az esővízgyűjtő nagy műanyag dézsa is tökéletes lesz erre a célra, igen ám, csakhogy az meg tele volt vízzel, így előtte azt gyorsan szétlocsoltuk Anyával, aztán meg még jó alaposan ki is kellett takarítanom. Mire mindezzel végeztünk úgy tűnt,  mindjárt esni fog, de már ez sem tántoríthatott el minket a mosástól. 
A centrifugánk még szerencsére működött, ez némileg megkönnyítette a dolgunkat, közben Titusz is előkerült, és hatalmas lelkesedéssel kavargatta a ruhákat (meg a centrifugázást is nagyon élvezte, mondjuk azt én is) mondtuk is, hogy legalább valaki élvezi ezt a kinti mosó-partit. A végén úgy kiszívta a kezét a víz, hogy el kellett parancsolnunk a dézsa mellől. :)

Holnap (vagyis ma) megyünk a Könyvhétre!

A következő vicces történet is ehhez az eseményhez kapcsolódik. Én is nagy ruhapakolást végzek a szobámban, az ágyamra ki volt rakva egy indiai szári, Apa meg tök komolyan, ám nagyon óvatosan megkérdezte, hogy ebben fogsz jönni holnap?  Belőlem meg kitört a nevetés, hogy mégis mi a fenéért mennék egy indiai száriban a könyvhétre? Erre ő azt mondta, hogy tőlem még ez is kitelne... :)

Bea: A mosáshoz nem tennék hozzá semmit, én nagyon régen még mostam keverőtárcsás mosógéppel és centrifugával, ám Zsófinak és Titusznak ez egy érdekesség volt, Titusz olyan bőszen kavargatta az esővizes dézsában a vizet, hogy gyorsabb volt, mint egy keverőtárcsás mosógép, aztán meg rémülten nézte, hogy miért aszott úgy össze a keze, és miért hiányoznak belőle darabkák. A jövő héten ismét lesz automata mosógépünk, így minden visszatérhet a régi kerékvágásba. 

A gyantázás margójára:
Biztos észrevettétek, hogy egy ideje már Zsófi semmiféle szépészeti kísérletezgetésről nem számol be. Ez azért van, mert tökéletesen működnek, szuperálnak a megrendelt eszközök. A gyantázás művelete közben Zsófi újabb testrészeket fedezett fel magán, olyat, mint alsó lábam, felső lábam. :D Miután ő már egy babaarcú, babalábú szépség, és kifogyott a szőrtelenítési felületekből, engem szemelt ki magának áldozatul, és így én is megtudtam, hogy van a lábamnak háta is. :D Apának is van (kicsit szőrös)  háta, de ő Zsófi minden kérlelése ellenére nem szeretné kipróbálni a gyantázás szépségeit. Van pár szőrös kutyánk. Még. Lehet, hogy a jövő héten arról számolhatok be, hogy van pár kopasz kutyánk?
Amikor a bejegyzésünk megjelenik, mi már úton leszünk a Könyvhétre. Lesz nálunk pár Könyvutcás könyvjelző, ha láttok bennünket, csak szóljatok! :D 

És egy újabb "Inkább szarba lépj" epizód,  most Harry Potterrel.



Legyen szép jövő hetetek! 

Bea és Zsófi

6 megjegyzés:

  1. jaj, de reccs ez a képregény :))
    A szári kicsit kevés lenne, ahogy elnézem az időt, sajnos.
    Hú, mosógép nélkül ennyi emberre mosni kész halál, hősök vagytok, hogy bevállaltattok egy ilyen kalandot! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így utólag már azt mondom, hogy elég lett volna a szárí. :D Örülök, hogy találkoztunk. :) Bea

      Törlés
  2. De jó ez a vasárnap! Bence a regényed /rajzod/ fantasztikus.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg jó volt a vasárnap! :) Köszi, átadjuk Bencének.

      Törlés
  3. Látom, ti aztán sosem unatkoztok! :)) Én egyszer hittem azt, hogy elromlott a koleszban a mosógép, de nálam csak 10 perces pánikrohamot idézett elő (aztán mégis méltóztatott működni :D)
    Az Örökké a tiédbe most kezdtem bele, tegnap vettem a Könyvhéten :)Eddig tetszik, annak ellenére, hogy valójában egy borzasztó képet fest.
    Remélem, jól éreztétek magatokat a Könyvhéten! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi tényleg sosem unatkozunk, pedig épp nemrég gondoltam rá, hogy milyen lehet. :D
      A pánikrohamot megértem, nekem sem sok hiányzott.... :)
      Kíváncsi leszek, hogy mit gondolsz majd a könyvről, ha végig olvasod.
      Nagyon jól éreztük magunkat, talán a következőre sikerül egy napon mennünk. :) Bea

      Törlés