2016. február 8., hétfő

Anna Woltz: Black Box

A holland fiatalok megőrülnek a Ticketért. Hogy mi az a Ticket? Egy kis kártya, amit maguk a gyerekek találtak ki, és öt szempontból értékeli a tulajdonosát: a külső, az ész, az egészség, a pénz és a vonzerő számít. Az első négyet lehet fejleszteni, a vonzerő százalékának növekedése azonban egy kapcsolódó közösségi oldalon kapott szavazatoktól függ. A kamaszok úgy érzik, végre maguk mondják meg, hogy ők milyenek, és a világ milyen legyen körülöttük.

Jacob Rijn, a vonzó és fiatalon befutott filmrendező pedig kíváncsi: tényleg úgy megváltoztak a gyerekek, hogy a felnőttek nélkül képesek uralni a világot és önmagukat? Ezért kitalál egy valóságshow-t: a Black Boxot.

Egy csapat gyereket bezárnak egy feketére festett házba a tenger fölé nyúló mólón. Heten vannak, mint a gonoszok.

Először azt gondoltam, hogy a jövőben játszódik a történet, de hamarosan rájöttem, hogy ennek nincs jelentősége. Kezelhetjük nem túl távoli disztópiaként, de akár egy mai, (nem is annyira) eltúlzott, félelmetes valóságként is. A valóságshow-k világát és a média hatalmát mutatja be nekünk a szerző, nem túl részletesen, mert a könyv lényege a társadalom bírálata, illetve a mai társadalom bemutatása: hé vigyázzatok, már nem messze vagyunk ettől az állapottól. Ha nem vigyázunk, eltűnhetnek az erkölcsi normák, a tisztelet, a szeretet, az együttérzés, mondhatnám azt is, hogy az érzések. 
A fent említett hét fiatal beköltözik a Black Boxba, nagyon gyorsan öten maradnak. Az egyik gyerekkel egy igen komoly dolog történt, de ennek nem lesz semmi extra következménye a könyvben, ami ismét csak a mai világra utal, arra, hogy az erősek győznek, a gyengék elbuknak. 
Miközben a bent lakó gyerekeket nézi egész Hollandia, a szerkesztők azon törik a fejüket, hogy mivel tudnák a nézettséget növelni. Kitalálják és ezután szól a történet az eutanáziáról, az emberi méltóságról, az emberi felelősségvállalásról, a kapzsiságról, az érzéketlenségről. Arról, hogy a média mennyire tudja befolyásolni és uralni az embereket, irányítani gondolataikat, arról, hogy  ha a "nyájszellem" elkapja az embert, akkor már nem ura önmagának és olyan gondolatai és cselekedetei lesznek, amitől teljesen kifordul önmagából. Érdekes a Ticket-rendszer, tulajdonképpen ez működik már napjainkban Ticket nélkül is, attól leszel egyre népszerűbb, minél szebb, okosabb, egészségesebb és gazdagabb vagy. A Tickettel intézményesítette az író ezt a felfogást, tükröt tart a fiatalok elé.  Szerintem van aki nem akar ebbe a tükörbe belenézni, és úgy gondolja minden jól van így, ahogy van.
Nem tudom azt írni erre a könyvre, hogy tetszett, mert nem erről szólt. Kiakasztott, szörnyűlködést és mély elítélést váltottak ki bennem bizonyos események, legszívesebben kimentem volna arra a holland mólóra, hogy felébresszem őket a gonosz révületükből. A Black Box lakóit, a szerkesztőket és úgy általában az összes embert, aki a műsort nézi. Miközben tudom azt is, hogy sajnos ez már félig valóság. A felvetett problémák, az érzéketlenség, a közönyösség, a hírhajhászás a meggazdagodás reményében,  már mai életünk részei. A történet vége lezáratlan maradt, illetve mégsem. Mert azt hiszem tudjuk már, hogy mire számíthatunk.


A könyvet köszönöm a Tilos az Á Kiadónak!

9/10

Bea

4 megjegyzés:

  1. Szia Bea!
    Nem nagyon hallottam erről a könyvről ezelőtt, de az értékelésedet olvasva nagyon felkeltetted az érdeklődésemet. Nagyon szeretem az ilyen témájú történeteket, bár egy kicsit mindig sikerül kiábrándulnom a saját világunkból a befejezésük után.
    Mindenesetre felkerült a kívánságlistámra. Hátha (remélem) szülinapomig anyumék megenyhülnek rajtam és kapok tőlük pár könyvet ;)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy az értékelésemmel sikerült felkelteni az érdeklődésed. Jó kis könyv ez, nagyon elgondolkodtató, sajnos most is ki fogsz ábrándulni a világunkból, mert ez egy olyan történet. :) Szorítok neked, hogy szülinapodra kapj sok-sok könyvet! :) Bea

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mostanában eléggé sok ilyen témájú könyvet olvasok, de mindig közéjük iktatok valami vidám kis történetet. Múltkor Orwell 1984-e után is meséket olvastam.
      Én is remélem, hogy sok jó könyvet kapok. Köszönöm szépen! :) Már kinéztem párat, de összeírni nem volt merszem. Félek, hogy túl sok lenne... :D

      Törlés
    2. Én is így szoktam, egy könnyed, egy nehezebb, egy vidámabb, egy szomorúbb, mint az egy sima, egy fordított. :)

      Törlés