2015. augusztus 20., csütörtök

Ron Rash: Serena

A díjnyertes bestseller szerző, Ron Rash a kapzsiság, a korrupció és a bosszú gótikus meséjét varázsolja elénk, amelynek középpontjában egy könyörtelen, erős és feledhetetlen asszony áll.
A cselekmény az 1930-as évek Amerikájában, az észak-karolinai hegyvidék vadonjában játszódik, hátterében az épp kibontakozóban lévő környezetvédelmi mozgalommal.

Ez a könyv teljesen elvarázsolt, egyszerűen fantasztikus volt. A szerző az első oldalaktól kezdve nem kímél minket Serenától, már a könyv legelején elénk tárja kegyetlenségét. 
Úgy gondolom Serena személyében egy rendkívül egyedi, félelmetes és egyben elbűvölő karaktert sikerült az írónak megalkotni. Általában már én is a könyv elejétől kezdve utálni szoktam egy regény főgonosz szereplőit, de Serena esetében ez nem így történt. Ugyanúgy csodáltam, mint körülötte mindenki, és alig vártam, hogy megtudjam a titkait, de rájöttem, hogy Serenáról úgyis csak annyit tudhatsz meg amennyit ő maga árul el magáról.

Olvastam pár értékelést a könyvről, amiben nekem az jött le, hogy egyeseknek pont Serena gonoszsága, kegyetlensége miatt nem tetszett a könyv. Nekem erről egyből egy másik nagy kedvenc szereplőm jutott eszembe, akit szintén nem igazán sorolnék a pozitív főhősnők sorába, ez pedig Scarlett O'Hara. Egy szóval gonosz főhősnőnk személye senkit ne riasszon el a könyv elolvasásától.
Serena mellett, még fontosnak tartom megemlíteni a két szálon futó cselekmény másik főszereplőjét Rachelt is. Őt én ugyanolyan főszereplőnek tartottam, mint Serenát, és méltó ellenfelének is a számára. Nem volt kegyetlen, de olyan erős nő volt ő is, mint Serena.

Ám ez a könyv még Serenánál is többról szólt. A regény elvitt engem egészen észak-karolináig, én is ott voltam a sötét erdőkben a favágók között. Láthattam milyen nehéz az életük, milyen veszélyes a munkájuk, és tudtam mitől félnek. Kedvenc részeim a munkások egymás közti szavajárása, bölcselkedése, filozofálgatása volt, ezeken nagyon sokat nevettem. 
Nagyon érdekes volt még az akkori környezetvédelmi mozgalomról, a nemzeti parkok kialakításáról is olvasni. Itt is két nézőpontból láthattunk rá a történésekre. Egyrészt a dúsgazdag emberek szempontjából, akik amellett, hogy fontosnak is tartották a természet kincseinek megőrzését, azért jó úri mókának is tartották ezt, de teljesen más volt ezt a munkások szemével nézni, akik a nemzeti park kialakítása miatt vesztik el munkájukat, és más az őket kizsákmányoló főszereplőink szemszögéből, akik pedig az állami kisajátítási jog ellen küzdöttek.

Ez a történet teljesen magával ragadott az első oldalaktól kezdve, és addig nem engedett el, ameddig a végére nem értem, és  be is került a kedvenc olvasmányaim közé. Talán szerettem volna többet megtudni Serenáról, arról, hogy mit tett vele az élet, amiért ilyen őrült kegyetlen lett, de ha használom a fantáziám kialakíthatom a saját elképzeléseimet is...
A befejezésről pedig csak annyit írnék, hogy elképesztő volt... ;)

10/10

Zsófi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése