2017. augusztus 16., szerda

David Walliams: A nagy szökés

Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, rögtön megállapítottam, hogy ezt akár nagy kedvencem, Roald Dahl is írhatta volna. Örvendeztem is nagyon ennek a felfedezésemnek és azoknak a hasonlóságoknak, amelyek Roald Dahlt juttatták eszembe. Pl. a gonosz felnőttek, szülők, akik nincsenek a helyzet magaslatán, szeretetteljes unoka-nagyszülő viszony - ezeket a jellemzőket Roald Dahl könyveire is el tudnánk mondani.

A könyv végére érve észrevettem, hogy ez már másnak is eszébe jutott, "Megtaláltuk Roald Dahl méltó utódját!"- idézték a Telegraph-ból. Nos, én ezt egyáltalán nem bánom.

2017. augusztus 15., kedd

Christie Golden: Valerian és az ezer bolygó városa

Az olyan fanatikus filmelőzetes rajongóknak, mint én, biztos felcsillant a szemük, amikor szembetalálkoztak a Valerian előzetesével, ami, el kell ismernem, látványban nagyon ott volt.
Voltak, akiket már az előzetes levett a lábáról, és voltak akik (köztük én is), azt mondták, igaz hogy ez a pár perc ütős volt, és nagyon jól nézett ki, de vajon számíthatunk-e majd ilyen látvány mellett minőségi történetre is?

Így nagyon megörültem, amikor lehetőségem adódott a film forgatókönyve alapján írt könyvet elolvasni. Aki az egészet pedig könyvformába varázsolta, az nem más, mint Christie Golden, akinek a Sötét tanítvány (bejegyzés ITT) című könyve nagy kedvencem lett.

2017. augusztus 14., hétfő

Patrick Modiano: Felejtett álom

A Nászút, a Catherine Certitude című gyerekkönyv, és most már a Felejtett álom elolvasása után, ki merem jelenteni, hogy szeretem Modiano egyszerű és letisztult stílusát.  

Nagyszerű elbeszélő, nem hagy bennünket fellélegezni a történetei alatt, végig az jár a fejünkben, legalábbis nekem végig az járt a fejemben a Felejtett álom olvasásakor, hogy biztos kihagytam valamit, azért nem értem az események és kapcsolatok logikáját, de nem, nem én voltam a hunyó, hanem Modiano.

Mindig arra késztet, hogy időről időre gondoljam végig, hogy akkor most, mi is van. Mi történt eddig, miért alakult úgy a történet, ahogyan és kik ezek az emberek, miért vannak ott, és egyáltalán szeretnék többet tudni róluk.


2017. augusztus 11., péntek

Jean-Michael Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja

Legelőször a könyv különleges borítója keltette fel a figyelmemet. A gyönyörű szépia fotó egy szerelmes párról, amiről megannyi történet jut az eszünkbe, de legkíváncsibbak mégis ennek a könyvnek a történetére leszünk.

És akkor még itt van nekünk ez a cím: Javíthatatlan Optimisták Klubja. Ez vajon egy valódi klub? Hogy lehetnek tagok az emberek? Mit jelent javíthatatlan optimistának lenni? Aztán rájössz, te jó ég, hisz én is az vagyok... :)
A fülszövegről már ne is beszéljünk, 60-as évek, Párizs, több már nem is kellett, én máris olvasni akartam ezt a könyvet.

2017. augusztus 10., csütörtök

Gyerekeknek

Dr. Stefanik Krisztina: Csillagbusz

Mese Dorkáról, Misiről és az autizmusról

Nagyon hasznos és szeretnivaló könyv, amely a kicsi gyerekek szempontjából is érthetően mutatja be az autizmust, Misi napjain keresztül. 

Misi új óvodába kerül, a beilleszkedés nem könnyű, de kicsit könnyebbé válik, amikor a gyerekek is megértik, Misi különbözőségét, megértik, mit miért csinál, remekül alkalmazkodnak idővel a kisfiú furcsaságaihoz, az ő igényeihez alkalmazkodva játszanak vele, majd barátokká is válnak.

2017. augusztus 9., szerda

Timothy Snyder: A zsarnokságról

Húsz lecke a huszadik századból

Amilyen kicsike és vékonyka ez a könyv, annál nagyobbat üt. Timothy Snyder a Yale Egyetem történészprofesszora tökéletesen összeszedte nekünk röviden azokat a dolgokat, amelyekben tulajdonképpen élünk, amit nap, mint nap tapasztalunk, és mégis csendesen éljük az életünket. 

Ezt a könyvet szerintem a régi időkben betiltották volna. Mert öntudatra ébredésre, önmagunk megbecsülésére és vállalására biztat bennünket. Segít felnyitni a szemünket a mai világ ellentmondásaira, amit valószínűleg látunk is, mégis közömbösen és beletörődően, időnként morogva, de tűrjük. 


2017. augusztus 8., kedd

Hyeonseo Lee - David John: A lány hét névvel

Hallottam már erről a könyvről, tudtam is miről szól, de mégsem találkoztunk össze eddig. Anyukám viszont a közelmúltban olvasta, és ajánlotta, hogy feltétlenül olvassam el, mert ő nem tudta letenni, nagyon jó könyv volt. 

Egy ilyen ajánlásnak nehéz ellenállni, ezért gyorsan megszereztem a könyvet a könyvtárból, azaz előjegyeztem, mert kölcsönözve volt, de viszonylag hamar megérkezett. Sietnem is kellett, mert utánam már várt a következő előjegyző, tehát szó sem lehetett semmiféle hosszabbításról, amire igencsak hajlamos vagyok. Gondoltam, ezért hozzákezdek időben, nehogy kifussak az időből. Kár volt ezért aggódnom. Amint belekezdtem a könyvbe és megismertem a lányt, akinek hét neve volt, én sem tudtam letenni.

2017. augusztus 7., hétfő

Agócs Írisz: Szia, Jóga!

Rajzolni az egyik legjobb dolog  a világon! - állítja első mondatában Agócs Írisz. Ezzel egyet kell értsek és rögtön mondok egy másik legjobb dolgot is, az pedig az olvasás. Mindkettő sok üldögéléssel, egy helyben kuporgással, esetleg rossz testtartással jár, amelyek nem túl jó hatással vannak a szervezetünkre. 

2017. augusztus 5., szombat

Agatha Christie a filmvásznon


Kezdjük egy vallomással: imádom az Agatha Christie filmadaptációkat, nem emlékszem már teljesen pontosan rá, de szerintem éppen egy film miatt kaptam rá az írónő könyveire is.
De mely filmekről van is szó pontosan? A BBC-s tv filmekről. A David Suchet féle Poirot sorozatról, és a Julia McKenzie-Geraldine McEwan féle Miss Marple sorozatról.
Ezeknek az összes részét láttam, némelyiket, főleg a Miss Marple sorozatból többször (nagyon sokszor) is. A kedvenc epizódjaimat is ezek közül választanám.
Szóval, ha valaki azt mondaná nekem, hogy tartsunk egész napos AC maratont, egyáltalán nem ellenkeznék, és az első kérdésem az lenne: A gyilkosság a paplakbant, vagy az Öt kismalacot nézzük meg először?
Imádom a sorozat angolságát, a szereplők angolságát, imádom, ahogy David Suchet megformálja Mr. Hercule Poirot-t, és imádom Geraldine McEwan és Julia McKenzie imádnivaló Miss Marple alakítását. És itt vannak még a gyönyörű helyszínek, ahol az epizódok játszódnak, amik egyszerűen mesések, Miss Marple házába például most azonnal beköltöznék. :)
Számomra ezek A tökéletes Agatha Christie adaptációk.

2017. augusztus 4., péntek

Catharina Ingelman-Sundberg: Rablás uzsonnára

Azt vettem észre, hogy az utóbbi időben több olyan könyv is a kezembe került, amiben nyugdíjas, idős emberek a főszereplők, gondoljunk csak Fredrik Backman könyveire.

A két legutóbbi ilyen jellegű olvasmányomban pedig még egy idősek otthona is borzolja a kedélyeket. A Lesz ez még így se című könyv 85 éves öregura is nagyon szívembe lopta magát, egyszerre volt vicces és megható olvasni a történetét.