Gyerekek, gyerekek, szeretik a ... könyveket?

Ebben a bejegyzésben négy gyermekkönyvet mutatok meg, amelyek saját olvasásra és felolvasásra is tökéletesek. Nyári szünidő alatt nem mindig könnyű a gyerekek szórakoztatásáról gondoskodni, nemes feladat lehet megszerettetni velük az olvasást. Akár a következő könyveknek a segítségével. 

Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?

Jártatok már úgy, hogy megláttok egy könyvet, és egyből beleszerettek a borítójába, majd ugyanebben a pillanatban a címét is elolvassátok, és akkor már tudjátok, hogy ez a könyv kell nektek?

Így jártam én ezzel a könyvvel, és már csak abban reménykedtem, hogy a tartalma is legalább annyira fog tetszeni, mint a külseje, vagy a címe.

Kívánságom meghallgatásra talált, ez az ifjúsági regény, amelyet a kiadó a 9-12 éves korosztálynak ajánl, minden könyvmolynak a kedvence lehet, akik pedig még az írással is próbálkoznak, azok imádni fogják. 

Szabó Anita: Halvány kékben lobogok

Anitát régi ismerősként üdvözölhetem itt a Könyvutcán, első verseskötetéről 2016. szeptemberében írtam már a blogon. IDE KATTINTVA elolvashatjátok.

"Az ő világa a pillanatot fogja meg és fűzi a szavakat nagyon magával ragadó sorokká. Azt érzem, hogy versei tele vannak elementáris erővel, duzzadó energiával, egy olyan ember energiájával, aki imádja a életet, szereti a szépet, a természetet."

Ezek a sorok igazak voltak a Lélekcseppek című első verseskötetére és igazak az új, 2019-ben megjelent kötetére is. 

Játszik a család: Pirate Ships

Bence:

A Pirate Ships egy  jópofa és ráadásul tényleg nagyon szórakoztató társasjáték gyerekeknek.

Ez egy egyszerű ügyességi játék, melyben az a feladatunk, hogy elsüllyesszük az ellenfelünk hajóját.

 Ezt úgy tesszük, hogy az ágyúgolyókat ábrázoló korongjainkat rádobjuk az ellenfelünk hajójára, illetve az ellenfelünk is megpróbálja ugyanezt tenni a mi hajónkkal.

Blogfaggató Hartay Csabával

Hartay Csaba legújabb könyve a Köszönöm a befogadást! a napokban jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában, és a Könyvhéten már meg is vásárolható, akár dedikálva is. Én már elolvastam ezt a fergeteges, nagyon vicces és szórakoztató könyvet, IDE KATTINTVA elolvashatjátok az értékelésemet. 

Köszönöm Csabának, hogy válaszolt a kérdéseimre,  a válaszain is jókat mosolyogtam. Ajánlom a többi könyvét is. Első olvasásom tőle a Holtág volt, mely egy  mosolyokkal, vigasztalással, érzelmekkel megerősített, felzaklató történet, egy nagyapa és unokája barátsága, a halál árnyékában. 

A Rajongók voltunk című könyve nosztalgiázásra ad alkalmat, a szerzővel közel hasonló korúakban felidézi gyermekkoruk emlékeit, a fiatalabbaknak pedig egy vicces, életteli kordokumentum lehet. A Nem boci!-t pedig hamarosan olvasom. 

Remélem, nektek is annyira tetszik ez az interjú, mint nekem, és ha a Könyvhéten dedikáltattok Hartay Csabával, meséljétek el milyen volt. 

Eva Schiefer - Eva-Maria Lipp: Házi készítésű tejtermékek

Gyerekkoromban sokat nyaraltam nagymamámnál falun, akkoriban még sokan tartottak tehenet. Amellett, hogy városi gyerekként kicsit tartottam tőlük, mindig csodálattal néztem, amikor a csorda hazafelé tartott a legelőről. 

Amikor az emberek meghallották, hogy jön a csorda, kinyitották az utcaajtókat.  Fantasztikus dolognak tartottam, ahogy a tehenek egyenként, vagy néha többen is, befordultak egy-egy kapun. És ez így ment az utolsó tehénig. Mindegyik tudta, hová kell bemenni, soha nem mentek rossz helyre.

Utána pedig következett a fejés, amikor jónéhányszor én is kaptam friss, habos meleg tejet a szomszédból. Akkor még szerettem a házi tejet, most már nem igazán tudom meginni. Nem tudom, hogy a tej változott-e annyit, vagy én, bár alapból nem nagyon iszom tejet, csak néha a kávémban.

Heti ez + az

Ennek a rovatnak állandó kezdő mondata lehetne: Nagyon régen volt már Heti ez+az. :)) Pedig én szeretem írni, ti szeretitek olvasni és mégis. Időhiány, lustaság, kedv, egyéb körülmények jöhetnek közbe, ami miatt elmarad. 

Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást!

Viharsarki Kattintós

VETYÉTEK MEK A VIHARSARKKI KATINTOST, NE HAGGYATOK KI ETY IJEN KKÖNYVET, VATY MIT, MER NATYON RŐHŐKSZ RAJTA MAJD. ÉNNEKEM IS ÚTY ATTÁK IDE, MÉK NEM OLVADTAM EL TEJJESEN, MER NATYON LASAN OVASOK, (IRNÍ JÓBAN TUDOK) DE ETŐL VICESSEB NINYCS, ÉN ASZT MONDOM... DIKK MÁN, A SZOMSZÉD MEK MIKKOR VEDTE ESZT AZ UJJ VERDÁT?

A viccet félretéve, .... de neeem, ennél a könyvnél nem lehet félretenni, ezt csakis humorral és lazán lehet olvasni. Senki ne vegye komolyan. De ha mégis felismerni véli saját magát valahol, akkor is csak nevessen, mert ennek a könyvnek a szórakoztatás a célja.  Ha netán valaki anyósát, apósát vagy esetleg valamelyik szülőjét is felismeri, esetleg a család legjobb barátját, szomszédját, az csakis a véletlen műve. Mutassátok meg nyugodtan az illetőnek, tuti, hogy ő nem fogja felismerni magát. 

Simone de Beauvoir: Szelíd halál

Egy anya halála. Drámai könyv, meglehetősen kemény stílusban. Simone elfogadja a halált, jobbnak tartja, mint a szenvedést és a betegséget. Elsőre szinte érzelmek nélkülinek éreztem a könyvet, tulajdonképpen egy anya-lánya kapcsolat feldolgozása, elemzése és lezárása . Egy ugyancsak gyenge lábakon álló kapcsolaté, amelyet egy rákos megbetegedés árnyékában ismerhetünk meg.  

Amikor édesanyja egy combnyaktöréssel kórházba kerül, kiderül, hogy egy rákos daganat növekszik a testében. Édesanyja ezt nem tudja, és ezért azt sem, hogy számára már elkerülhetetlen a halál, hamarosan véget ér az élete. Ennek ellenére minden bizonnyal megérez az elmúlásból valamit, mert igyekszik, erős lenni és jó betegként viselkedni. 

Játszik a család: Tick...Tack... Bumm Láncreakció

Bence:

Az eredeti Tick...Tack...Bummot szerintem sokan ismerik, nagyon szórakoztató és izgalmas játék, melyben megadott betűvel kezdődő szavakat kell mondanunk, mégpedig úgy, hogy egy folyamatosan kattogó és véletlenszerűen felrobbanó bombát kell körbeadogatnunk. Akinél felrobban a bomba az büntetőpontot kap.