Könyvjelzőtervező pályázat

Hercsel Adél: Láthatatlan pokol

Bántalmazás. Családon belüli erőszak. Zaklatás. Régen sem, és ma sem tudnak sokan mit kezdeni ezekkel a kifejezésekkel. A szavakkal sem, és a megélt, elmesélt történetekkel sem. Ezért sokan el sem mesélik. Senkinek. Még mindig vannak, akik hallgatnak, mélyen magukba temetik, ami egyszer, vagy többször, vagy sokszor megtörtént velük.

"Nincs nagyobb gyötrelem, 

mint magadban hordozni egy el nem mondott történetet."

/Maya Angelou/

Paul Auster: New York trilógia

Első találkozásom Paul Asterrel a Brooklyni balgaságok könyvével történt. Hamar le is nyűgözött Auster stílusa, mesélőkéje, imádtam, ahogyan az eseményei kanyarogtak, és mégsem az eseményeken volt a fő hangsúly, hanem azon, ahogyan elmesélte és leírta. 

Valami hasonlóan megnyugtatót, sziporkázót és szórakoztatót vártam a New York trilógiától is. Ez a könyv azonban engem teljesen kikészített és nyugtalanná tett. Valahányszor a kezembe vettem, eluralkodott rajtam valamiféle feszültség, és emiatt mindig azt éreztem, hogy  minél gyorsabban kell elolvasnom ezt a könyvet. 

Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve

"Egy madár még nyugalmi állapotban is maga a sűrített életerő."  

Saint-John Perse

Szereted a természetet? A fákat, a növényeket? A madarakat? Szíveden viseled sorsukat, szeretnél összhangban élni a környezeteddel? Esetleg aktív résztvevője is lenni a környezeted kialakításának? Szívesen lennél a madarak védelmezője és segítője? Ha bármelyik kérdésre igen a válaszod, akkor ezt a könyvet nem szabad kihagynod. 

Nagyon jól felépített, szép kivitelezésű könyv, gyönyörű fotókkal. Amely könyv ugyan a Madárbarátok nagykönyve címet kapta, de éppen annyira emberbarát is. 

Steiner Kristóf: Lélekbonbon és gasztronómia

Steiner Kristóf egy riportműsorban lett nagyon szimpatikus nem olyan rég. Persze, annak idején ismertem a Viva TV-ből, meg mostanában olvastam itt-ott a vegán receptjeit, de ez a bizonyos beszélgetés kellett ahhoz, hogy kikölcsönözzem néhány könyvét a könyvtárból.

Azt kell mondjam, annyira tetszik az életfelfogása, annyira szerethetően gondolkozik az emberekről és a világról, hogy könyvei elolvasás után szimpátiám csak nőtt iránta.

Lélekbonbon

Ebben a könyvecskében, mint a bonbonos dobozokban vannak Kristóf bonbonjai, történetei. Ez olyan doboz, amiben minden bonbon más ízű. 

Mesék a Pagonyból

Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán

Illusztrálta: Dániel András

Tudom, tudom, nem vagyok egy Harcos Bálint, viszont nagyon kedves, aranyos, verses oroszlános meséje engem is rímelésre indított, - remélem megbocsátod nekem kedves Bálint, ha egyszer elolvasod. :D 

Van itt egy oroszlán, kérem szépen,
ki színházba igyekszik éppen. Kéken?
Nem kéken, és nem is barnán,
hanem minden színben egyszerre,
lilát, pirosat sárgát összekeverve.
Zöld sörény és piros kalap,
egy oroszlánnál ez most alap.

Ha mindez megvan, haladj tovább,
vár a fogason egy lila kabát,
Kapj fel hozzá narancsot, sárgát,
vigyázz, kerüld el jól a pocsolyát.

Ha nem így teszel, beterít
az okker és a barna,
Melyeket nincs aki levakarna
rólad, te állatok királya,
ki csak el szerettél volna menni
a színházba.

Belépés feketében, írja a tábla,
oroszlánunkat már alig bírja a lába,
a dühtől bíbor az arca,
de elszalad a festékboltba.

Így lesz a végén fekete ő,
melyből még lesz egy kis hajcihő.
De ne féljetek, megoldja,
mert igen fontos a kultúra.

Lesley Pearse: Bocsáss meg

Lesley Pearse feladta most nekem a leckét. Alapvetően nagyon szeretem a könyveit. Még akkor is, ha tudvalévő, hogy történeteinek legtöbbször egy nehéz helyzetbe került fiatal lány a főhőse, aki megküzd az elemekkel, elesik, talpra áll, megint elesik, megint talpra áll és még egy-két nagy csavar is színezi a történetet. 

A legjobban a régebbi időkben, 40-es, 50-es években játszódó történeteit szeretem. A Bocsáss meg a 90-es években játszódik, amivel azért ki tudtam egyezni. 

Hősünk Eva Patterson, a 21 éves fiatal lány, aki egyik nap munkájából hazatérvén a fürdőkádban holtan találja édesanyját, aki önkezével vetett véget az életének. Egy üzenetet hagy hátra: Bocsáss meg!

Horgolt és kötött konyharuhák és törlőkendők

Kötés és horgolás. Aki tud kötni, az előbb-utóbb megtanul horgolni is, és aki tud horgolni, az biztos kipróbálja a kötést is. Nem tudom, olyan van-e, hogy valaki egyformán szeret kötni és horgolni, bár saját magamról talán éppen elmondhatom, hogy nekem mindegy, melyikkel foglalatoskodom, mindkettő kikapcsol, ellazít. Kötni talán egy kicsit jobban tudok, ami azt jelenti, hogy a bonyolultabb csavart minták és a leszámolható norvég minták sem jelentenek nagy kihívást, kötöttem már mindkettőt. A horgolás kicsit keményebb dió, bár horgoltam már egy nagyon cuki kisrókát, a bonyolultabb mintákra még ezidáig nem vállalkoztam.

Mester Györgyi: Az élet írta

Régi ismerősként üdvözlöm Mester Györgyi írásait, örültem, amikor megláttam, hogy új kötete jelent meg. 

"Az élet írta, én csak lejegyeztem.

A többit kitaláltam..."

Györgyi mottója a szokásos szerénységéről tanúskodik, egy régebbi kötetében írta, hogy nem tartja magát "igazi" írónak, nem tanult novellát írni, egyszerűen leírja, amit maga körül lát, esetleg kiegészíti a saját gondolataival. 

Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Molnár Jacqueline illusztrációival

Ez a könyv kívül-belül gyönyörű! Általában nem szoktam könyvek külsejét dicsérni, természetesen megemlítem, ha egy könyv illusztrációja vagy borítója nagyon tetszik, de leginkább a tartalomra helyezem a hangsúlyt. 

Ennél a könyvnél azonban nem tudom megállni, hogy ne azzal kezdjem, amire legelőször felfigyeltem. Csodálatosan szép, színes, imádnivaló ez a borító, engem egyből elkapott valamiféle nosztalgia, nem tudom konkrétan milyen könyvet juttatott eszembe, amikor a kezembe fogtam, de óvodáskori énemet éreztem meg magamban egy pillanatra.